Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)
1998-05-14 / 19. szám
Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai Ara: 75 cent VOL. UI. No. 19. Thursday, May 14, 1998 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Egy a sok közül Néhány héttel ezelőtt a Magyar Nemzet "Olajgate forintok, felér negyven To- csik-üggyel" címmel, egy "e- seménytelen" cikkben közölte az olajbizottság elnökének a megállapítását, miszerint az MSZP kormány az orosz államadóság értékesítését kiadta egy, a párthoz közel álló érdekcsoportnak és ez a csoport, 200 millió US dollárral rövidítette meg a magyar népet. Az elnök kijelentette ez 40 Tocsik-ügynek megfelelő összeget, vagyis 36 milliárd forintot tesz ki. Mi más újság van még? Hacsak nem az, hogy még ez a hatalmas összeg is csak a felszínt kapargatja, mert alatta hatalmas kiterjedésű lelőhelyek terülnek el. Olyan hatalmas hálózat szövi ke- resztül-kasul a magyar gazdaság, társadalom minden területét, hogy a korrupció elől menekvés nem lehetséges. Legalább is nem az MSZP vezetése alatt. Az algutak megalapozottak, mindenhová eljutnak és a kijáratok egy ponthoz vezetnek. Az elmúlt 50 év alatt nemcsak a padlók döngöltek, de a födémek bombabiztosán ducoltak is. Már 1948-tól nem babra ment a játék, és ezt a különböző képességű, végzettségű de ugyanolyan lelkületű lesi- puskás, szuperopportunista későbbi káderek már akkor nagyon jól megérezték. Már az elfészkelődés alatt is folyton jött a konyhára, de, - ha már ilyesmire adta magát valaki -, lassan, szükségszerűen a professzionalizmus is kifejlődött. A porhintés művészetével egyetemben. "A puritanizmus"kezdetén csak kis juttatásokat mozdítottak el, mert csak ilyenek voltak, vagy csak igazán nagyok, melyek le voltak szögelve, vagy csavarozva. Akkor persze a felhalmozások takargatása is némi problémát jelentett. Nem úgy most! Még a rivalda fény sem aggasztja őket, sőt az itt a piros ott a piros is egy népszerű játék már. Az MSZP-én belül az elvtárs megszólítás is újra dívik, és az elvtársak most már hal- mozási versenyben is vannak egymással. Újabban a tekintély is a halmozás, helyesebben a már kialakult halmozottság függvénye. Istenem miért is ne lehetnének büszkék ügyességükre, leleményességükre, még ha a pénz a talpuk alatt fekszik is még úgy is ügyesség amit tenni képesek. Az évek folyamán ilyen tanulékony módon belejöttek a dolgokba. Már a 60-as, 70- es években kialakult a főelv- társak világa. Fel is költöztek a Rózsadombra, ahol új építészeti stílust, (és formát) alakítottak ki. Maradandót. Nem feltétlen építészeti stílusban maradandót, de az ők maradásával, és újabbkori terjeszkedésével, villáik portáival igen. Még ők sem gondolták volna, hogy az igazi csak 1989-után jön csak. 1989-ben megszeppentek egy pillanatra. Féltek a vihar előtti csöndben, csöndtől, de csak bár fenyegető, de mégis ártalmatlan felhők jöttek csupán. Az ég (és a föld) csatornái csak nekik nyíltak meg. Áldásos bőséggel. A többi: a jólét, a javak, a hatalom, az organizációk, a megtért uralkodási vágy már csak kartávolságra volt csupán. Az már pedig, hogy újra elvtársaknak szólítják egymást csak egyszerűen természetes. Kihívásról szó sincs. Amit 1948-ban megszereztek, azóta sem adták ki a kezükből. Az pedig , hogy most már újra arrogánsak is, nem lehet csak természetes. Ez együtt jár a társadalmi pozícióval, a korlátlan hatalommal, és nem utolsósorban a gazdasági megalapozottsággal, no meg mindig is szerették azt csinálni amit mindig is csináltak. Aztán nem is értenek máshoz , ez volt az életük. Ez csak érthető, és rettenetes még arra gondolni is, hogy más üljön, vagy üssön a helyükbe. Amikor olyan jól is áll a kezükben az a kormány, olyan szakértelemmel szorongatják mintha erre és ezzel születtek volna. Tiszta kegyetlenség lenne megfosztani őket az örömtől, és egyúttal hálátlanság is. Hogy elkerüljük az érzelmek megbántását, csak foglalkozzunk érdemesebb dolgokkal, például, hogy mi a legeredményesebb magyarázat az éhség kielégítésére. Vagy, hogy mit tegyünk ki a kukába, hogy az emberek ne éhesen lézengjenek az utcán, vagy gondolkozzunk el, hogy honnan származik a mondás, hallgatni arany, (mert már ők fölötte bosszúsak az ilyenfajta fejtegetések hallatán). A hatalomnak, elvégre is türelmetlenség is dukál. Péterváry Miklós = 1 Albright megelégelte a kötélhúzást Natanjahu izraeli kormányfő washingtoni meghívása (máj. 13. ) és a tárgyalás eredménye attól függ, hogy elfogadja-e az új békeformulát, amelyet Arafat palesztin vezető már elfogadott - jelentette ki május 7-én Madeleine Albright külügyminiszter. Netanjahu viszont közölte, hogy nem enged a nyomásnak. Arafat ismét Izrael makacsságára hivatkozott, holott az amerikai ajánlat neki is kevés. Albright a The Financial Times brit lapnak interjújában értésre adta, hogy "az Egyesült Államok átértékeli (közel- keleti) diplomáciáját... és megvizsgálja milyen más utakat követhet, ha az izraeli vezető elutasítja a javaslatokat" - mondta szokatlanul kemény nyilatkozatában Albright. A külügyminiszter szerint a békeformula nem amerikai terv, hanem hónapokon át folytatott tárgyalásokból leszűrt elképzelés. Ha Netanjahu elfogadja a békeformulát - az elfoglalt területek újabb 13 százalékáról való kivonulást - akkor Clinton elnökkel folytathatóak a végleges béketárgyalások. "Külön ben... az Egyesült Államok egyelőre felhagy a sokat ígérő 1993-as oslói egyezményekmegvalósításával." - mondta Albright. A magyarországi választások Péterváry Miklós riportja Magyarországól (május 11-én éjjel l:30-kor) 98%-kos eredményhirdetésnél az állások a következők: MSZP FIDESZ FKG SZDSZ MIÉP 32.24% 28.22% 13.74% 7.89% 5.55% Alacsony szavazási részvétel volt, így Szabolcs-Szatmár- Bereg és Hajdú-Biharban talán a szavazás nem is lesz érvényes, mivel a megkövetelt 50%-kos részvétel alatt volt a választás. A szocialisták jobban szervezettek és regimentáltak. így a sajtó és a televízió hírmagyarázói, úgy vélik inkább eljöttek szavazni. Az átlag polgár viszont gyakran apátiában szenved és úgy véli, úgy is minden hiábavaló. Összegezésben a polgári erők többségi eredményt értek el. és ha összefognak nagy az esélyük május 24-én a győzelemre. Ha igaz, hogy a nem-szavazók apátiában szenvednek, de május 24-éig felülkerekedik bennük a remény a változásra, akkor a volt kommunisták súlyos vereséget szenvedhetnek a második fordulóban. A sajtókonferenciákon - ha leszámítjuk az alaptalanságokat, a tettetett önbizalmat - a szocialisták letörtnek látszanak és a Fideszesek őszintén bizakodóaknak. Persze az ördög nem alszik, és mindkét fél, minden módon előnyt szándékozik venni a másikon a 24-i második fordulóban. Az elkövetkező két hétnek a tevékenységei roppant fontosak lesznek. A volt kommunisták egy jövő csoportosulásban számíthatnak a saját 32.24%-ra, esetleges az SZDSZ 7.89%-ára, és a Munkáspárt 3.00%-ára, vagyis összesen 43.13%-ra A Fidesz pedig lehetségesen a többire. Viszont hangsúlyozzuk ezek a számok a május 10-i szavazáson alapulnak. A második fordulóban az eredmények teljesen különbözőek lehetnek. A külföldi sajtó véleményei Nagy figyelemmel kisérték a vasárnapi (máj. 10.) választásokat külföldön a vezető újságok. Hosszasan elemezték az országban kialakult helyzetet, s nagy többségük azt állapította meg, hogy az utóbbi nyolc évben demokratikusan kivívott eredményeket lényegesen nem befolyásolhatja semmilyen eredmény. Az amerikai kormányzat azt várja, hogy az 1989 óta követett magyar külpolitikai irányvonal változatlan marad, bárki kerüljön is kormányra a kétfordulós választások eredményeként. A washingtoni külügyminisztérium szorosnak minősítette a két ország együttműködését, és meggyőződését fejezte ki, hogy a szívélyes, meleg viszony a következő években is bővülni foga szavazás kimenetelétől függetlenül. Amerikai részről arra számítanak, hogy kiteljesedik Magyarország betagolódása az euroatlanti integrációba, beleértve a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozást. Az II Sole 24 Ore, az olasz üzleti élet lapja szerint a keleteurópai országok közül talán Magyarország érte el a megnyugtató normalitás legmagasabb szintjét. Bár az újság izgalmasnak találja, hogy az MSZP és a jobbközép Fidesz az előrejelzésekben nagyon közel állt egymáshoz. A La Libre Belgique című belga napilap hétvégi számában azt írta, hogy a közbiztonság javítása a munkanélküliség mellett vezető választási ígéretté vált Magyarországon, ahol a bűnözés új formájával küszködnek. Az El Pais című újság cikket közöl Magyarországról. Bárki nyeri is meg a választásokat a magyar út pontosan meg van határozva és ki van jelölve. Nincs ok arra, hogy jelentős változásokat várjunk.
