Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)

1998-05-07 / 18. szám

Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! 75 cent VOL. LII. No. 18. Thursday, May 7, 1998 V ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003___________Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 • • Ut az óra Május 10-én, helyesebben a választások második fordu­lójában dől el, hogy a ma­gyar nép képes-e elszakadni, megszabadulni a lidérces múlttól. Sokunknak még-e kérdés felvetésének lehetősége, szükségessége is felháborít­óan hihetetlen. Nagyon-na- gyon mélyre kell hatolnunk az analízisben, hogy mentsé­geket, magyarázatokat talál­hassunk a dolgok jelen me­netére, a magyar nép viselke­désére. Talán a felelet a lelkek szisztematikus, évtizedes rombolásában rejlik? Ha fertőzésnek vagyunk kitéve lehetünk higiénikusak, és mégis erőt vesz rajtunk a kór. Nehéz megérteni ha bosszúból történt, - vagy ha elégedetleségből is -, a bosszúnak miért pont ilyen formáját választotta a mag­yar nép? Ha a közömbösség, kiábrándultság, ha a választá­sok tisztátlansága az oka, vagy ha a végeredményének reménytelenségéből is tör­tént akkor miért nem inkább a hottentottákra szavaztak, hiszen azok kevésbé lehettek volna idegenebbek a magyar szellemiségtől. Mi magyarok 1945-től kezdve eleve csak nettó vesz­tesek lehettünk, jobban mint bármely nép a földkereksé­gen. Nyerni semmiképpen nem nyerhettünk volna, mivel kilógtunk az egészből. Aztán folyton rajtunk csat­tant az ostor is. Vakoknak kellett lennünk ha ezt nem láttuk. Vezérekként pedig a leglehetetlenebb példányokat ültették a nyakunkra. Az ellenzékiek nem-szavazása közömbössége sem lehet elégséges mentség. Minden ellenkező híresz­telések dacára ezek a dema­góg emberkék a társadalmi igazságtalanságokat sem csökkentették. Egy jottányit sem, csupán maguk javára irányították azokat. Általá­nos értelemben pedig nagy­ban elmélyítették és kiszéle­sítették, hogy most már - napjainkban - a magyarság milliói élnek nyomorban, szemben az ők hivalkodó gazdagságával. Adottságaik is legjobb e- setben szánalmasan egyol­dalúak, hiányosak voltak. Szavahihetőségükről jobb, ha nem beszélünk. Karakterük, kiállásuk még egymás mellett vagy egymással szemben is kimerítette a hűtlenség leg­szélsőségesebb fogalmát. A hazaszeretetet nem ismer­ték, de még a megbízható, egymás iránti szolidaritást sem. Emberi bánásmódjuk az emberi faj megcsúfo­lásának csimborasszója volt. Szavahihetőségük, ígéreteik nem élték meg az elkezdett perceket. Emberségükre az internáló, haláltáborok és a kivégzések adnak feleletet. "Megoldásaikkal" újabb és újabb, súlyosabbnál súlyo­sabb szörnyűségeket hoztak életre. Elképzeléseik skálája megfojtotta az életre érde­mes képzeletet, és torzszüle­ményekkel hódították az a- lattvalókat. Becsületességük­ről a még sehol sem észlelt vad korrupció mond mesét. Mit láthatott hát a magyar nép ezekben az oly szánal­masan, annyira teljességében bukott emberekben, hogy 33%-ban, mindazok után is, még ha nem is a többség által is, de mégis kormány­zásba helyezte őket. Talán azért történheti ez meg, mert ezek az emberek mindig hátulról ragadták meg áldozataikat, hogy ne szemebesüljenek, és ne kap­janak harapást sem? Vagy talán azért, mert a totális megsemmisítésre mentek rá és gyakran a tanuk azonosak voltak az áldozatokkal? Vagy az alattomosság miatt, mivel az asztal alatt mindig több folyt mint fölötte? Vagy azért mert demokratikussá váltak, mert először csak a szelektált értékekre tették rá a kezüket de most már jöhet minden, válogatás nélkül és nyíltan is? Vagy talán azért jött a "siker" mert soha semmilyen kapitalista sem tudta úgy, mint ők, hogy a pénz az ha­talom is, és ha kombinálják a kettőt úgy állhat össze az abszolút erőszakszervezet, kizsákmányolási alapon? Az élet minden területén, az idő minden fázisában. Ezelőtt fejek hulltak könnyedén, most pedig a lelkeket fojtogatják. Már 50 éve uralják a magyar népet. holott az egész teljesen ért­hetetlen, volt akkor, és ér­telmetlen most. Vagy engedelmes zombik- ká változtunk hirtelen, elfaj­zott céltalanul létező, lézen­gő halott lelkekké a Magyar- országnak nevezett árnyék- országban, és ezek a kis mó­kás, játékos emberkék agy- hullámainktávírányításúren- dezgetéseiben, lelik kedvü­ket, és néha szupergyönyö­rűségből ki-ki sütik agymű­ködéseink biztosítékait? Hogy mégjobban elűzzék az unalom fenyegető rémét, agyunk kisülő fényeiből ko­szorút fonnak a magyarság végzetes sorsa elhesegetésé- re? Vagy mazohistákká vál­toztunk, és idegvégződé­seinkben csak a fájdalom vált ki szenzációt? Vagy megitélő-képességünk veszí­tette el tájékozódóké­pességét? Vagy újabbkori génjeinket zavarták meg, diétánk által, a válogatott zagyvaságok, igy és ezért csak betegesen tudjuk felfog­ni a világ folyását, és saját magunk létezését benne? Vagy szimpla módon ránk olvasták a bűvös átkot és önként, sőt örömmel mi ma­gunk is kárhozottak akarunk maradni az idők végezetéig, csupán mert ez nekünk igy betegesen, de jólesően sik­kes? Ha nem szenvednénk a kórok és komplexusok soka­ságától, úgy képesek lennénk felfogni, hogy mi is jó ne­künk. Megnyálaznánk ujjún­kat is és felfelé mutatnánk vele, így észlelni tudnánk azt is, hogy honnan fúj a szél. Teljesen felfoghatatlan, hogy egy nép ennyire érzéketlenné válhat saját sorsa alakulását illetően. Ugye nem lehet az, hogy elveszítettük hitünket és így állunk bosszút saját magun­kon? Vagy meg akarjuk mu­tatni a világnak, hogy milyen módon múlik ki egy igazi, egykoron nagy nép, egy utol­só felvillanó büszkeségben, saját akaratunkból, saját ke­zünktől, hogy mások még sajnálni se legyenek képesek bennünket, csak értetlenül húzzák majd fel a vállukat megbomlott, tragikusan befe­jezett éltünk története fö­Péterváry Miklós Anyák napjára! Szeretettel köszöntünk minden édesanyát! A szenátus aláírta a NATO bővítést WASHINGTON, D.C. Az amerikai szenátus 80-19 arányban, a szükséges kétharmadosnál jóval nagyobb többséggel ratifi­kálta a NATO-bővítésről szóló jegyzőkönyvet. így elhárult a legnagyobb akadály a magyar, lengyel és cseh NATO-felvétel előtt, amely jövő áprilisban a NATO ötvenedik évfordulós ünnepélyes csúcstalálkozóján, Washingtonban válik hivatalos­sá. BUDAPEST. Horn Gyula üzenetben köszönte meg Clinton elnöknek a washingtoni döntést. A Washington Post szerint Moszkva egyelőre nem tulajdonít túlzott jelentőséget a szervezet bővítésének. Koszovó tűz alatt A Jugoszláv Hadsereg harmadik hadtestének közleménye szerint május 3-án éjjel egymás után két felfegyverzett albán terrorcsoport kísérelt meg átkelni a jugoszláv-albán határon, Prizren közelében. A határőrök tüzet nyitottak és visszafordu­lásra kényszerítétték a behatolókat. A Koszovói Emberi Jogi Bizottság ugyanakkor arról számolt be, a különleges szerb rendőri erők a hétvégén nehézfegyverekkel intéztek támadást néhány albán falu ellen a zendülés gócának számító drenicai körzetben. Belgrádban arra figyelmeztetnek, hogy a szomszé­dos Macedóniában élő albán kisebbségi vezetők nyíltan támogatják a koszovói szeparistákat, és Nagy-Albánia megte­remtését hirdetik, amely a szerbiai Koszovó mellett Nyugat- Macedóniát is felölelné. Arafat elfogadja az amerikai javaslatot Jasszer Arafat április 29-én először jelentette ki nyilvánosan, hogy elfogadja az izraeli hadsereg ciszjordániai kivonulásának folytatására vonatkozó amerikai javaslatot, amely a terület további 13 százalékának átadását irányozza elő. A palesztin elnök Amr Musza egyiptomi külügyminiszterrel folytatott megbeszélései után nyilatkozott újságíróknak. Ezer Weizman izraeli elnök egy német hetilapnak adott interjúban arra szólította fel Netanjahu kormányát, hogy az eddiginél több területet adjanak át a palesztinoknak, és tartózkodjanak az arabok kilakoltatásától

Next

/
Oldalképek
Tartalom