Amerikai Magyar Szó, 1997. július-december (51. évfolyam, 26-47. szám)
1997-09-18 / 34. szám
Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai Ára: 75 cent ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Ideális vágányok, avagy a mellékvágányok ideája Már elemi iskolában is közös nevezőre hoztam közös nevezőjű számokat, ezt a passziómat még ma is gyakorta alkalmazom: a két u- tolsó választott kormányt is előszeretettel hozom közös nevezőre, vagyis összecsapom őket. Nem szereplői szempontból, hanem lénye - giségből, mert több bennük az azonosság, mint a különbözőség. Oh, jól tudom, nagyon sokan vehemensen tiltakoznának ez ellen, hogy ez nem így van. de már ez egy régi rossz szokásom, hogy nem a külsőségeiről ítélem meg a dolgokat, hanem az eredményességeikről. Mindig hittem, hogy a direkt megközelítésnek nincs párja, még akkor sem, ha a kása forró, vagy nagyon forró, mert ez a tény nem változtat a kása végső ehetőségén. 1991-ben mindenki mindenütt verte a vasat Erdélyért, és az elszakított magyarságért általában, a választások után - talán bein- tésre - egyszerre mindenki elhallgatott. Ilyen beintés létezik, én tapasztalatból is tudom, bár ilyen alapvető dolgokban nem lehet "acco- modáció", mert más a barátság országok között, és megint más az egyoldalú barátság vagy a magyar testvéreink cserbenhagyása. Ennek a cikknek nem célja az ujjal mutogatás, hogy hogyan és miért volt Trianon, még a méltatlanság és igaztalanság sem, de a magyarság helyzete megoldásra vár már több mint 70 éve. Aztán jött a szomszédos köztársaságokban élő magyarságról a világraszóló idea, az alapszerződés, azon a címen, ha már nem kapunk egy szelet kenyeret, menjünk a morzsákért! Ezt a fantasztikus ideát elmélyítettük azzal az olcsó kiutas magyarázkodással, hogy az Európai Unióban úgyis eltűnnek majd a határok. Mikor? Hogyan? Buta kérdések. Hogy akkor majd roncsok lesznek az elszakított testrészei a magyarságnak, az már túl érzéketlen témakör lenne a szomszédos köztársaságokkal szemben. A mai Magyarországon ilyesmiről nem való beszélni. A tény az, hogy ők már is roncsok. Roncsokemberi méltóságukban, roncsok anyagiakban, roncsok iskolahálózatukban, roncsok alkalmazkodó, meg' alázó emberi magatartásukban, roncsok reményeikben, álomnélküliségükben. Soroljam még? Csak tessék elmenni most (és nem előző rezsimek idejében), és látni fogja, hogy a rendőrök géppisztollyal sétálnak még egy olyan csendes városban is mint Gyergyószentmiklós. Csak azért, hogy fű se nőjön. Tessék elmenni "Sovátára", ahol a magyarság a fű alatt sétál, vagy a Gyilkos-tóhoz, ahol a románok választott helyeken pollutálnak, míg az ottani magyarság a tó perifériáján csendben meghúzza magát, vagy Kolozsváron, ahol a vonaton a barátodat, a magyar szerelvényen durván kioktatják, hogy ne lépjen fel a vonatra búcsúzkod- ni. A változtatásnak most van az ideje, és nem csak Erdélyben, de a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken is! Önrendelkezés a megoldás! Hadd hibáztassák a magyarok saját magukat, ha már egyszer még az elnyomást sem élvezik. Otthon gazdasági vonatkozásban eladunk és behozunk, keveset építünk és még kevesebbet termelünk. E sorok írója 3 hónapot dolgozott éjjel-nappal egy magyar lánnyal, hogy Magyarországra irányítsa a világ legnagyobb vállalatait. Csak a papír és az írógépszalagok 10 ezer dollárba kerültek. Szeretném mondani, hogy megérte, de nem lenne igaz. Mi termelésre gondoltunk, mert enélkül az országnak nincs jövője. Az adósság rendezése egy előfeltétele lett volna a to vábbi folyamatoknak, de egyik kormányban sem volt elég bátorság, elkötelezttség a magyarság jövőjének érdekében. Voltak mesék hitelek elveszítéséről és egyebekről, de egy lengyel miniszterelnök, aki pénzügyi zseni státuszt nem igényel magának, meg tudta csinálni. A mi embereink kificamított babérok után mentek. Ez most már nehéz lesz így, de valami enyhítő megoldást találni kell. Még mindig vannak opciók, ha ezek nem is a leghatékonyabbak. A magyar bankrendszer bizonyos sikerek ellenére, sok tekintetben mellékvágányon halad. A bankoknak nyújtott mentőövek költségesek lehetnek és üzleti értelemben demoralizálóak: miért dolgoznának eredményesen a bankok, ha bármikor ott van a feneketlen kút. Az állam maga felszippantja a hitelek 33 százalékát is, ahelyett, hogy ezek a pénzek az országépítést és privatizációs célokat szolgálnák. A magyar vállalatoknak versenyezniük kell a kormánnyal hitelekért, így a kormány maga űzi őket külföldre bizonytalan forrásokért, holott éppen a kormánynak kellene ezeket biztosítania. Ez a kéz a kézben kapcsolat, bankok a meghitelezett állammal, jövedelem és ingyen biztosítás az államtól a bankoknak, pénzébe fog kerülni a magyar népnek most, és költséges lesz a gazdasági fejlődésben a jövőben. A kormány bábáskodik egy olyan általánosan elfogadott, beletörődött hiedelem be, hogy korrupció és bűnözés integrál kompozíciója a demokráciának vagy kapitalizmusnak. Pedig ez egyáltalán nincs így, mert az ellenkezőjére van példa. Ahol ez így van, ott más okai vannak a korrupciónak és bűnözésnek. Mégpedig kormányzati társadalmi, etnikai régiós, történelmi és egyéb problémák. Egy mégis biztos: sem társadalmat, sem gazdaságot, sem hatékony jogrendszert nem lehet építeni egy korrupciós, bűnözéssel mételye - zett környezetben. pjyj Albright külügyminiszter Jeruzsálemben Madeleine K. Albright amerikai külügyminiszter koszorút helyez el a jeruzsálemi Yad Vashem emlékműnél. Közel-keleti látogatása alkalmával találkozott Netanjahu izraeli elnökkel, valamint Arafat palesztin vezetővel. Tárgyalásai egyelőre nem végződtek eredménnyel. A volt külügyminiszter terve Henry Kissinger volt külügyminiszter szerint az izraelipalesztin rendezési erőfeszítések keretéül szolgáló oslói megállapodás már kimerítette lehetőségeit, és az előremozdu- lás érdekében nem a korábbi, befulladt megbeszéléseket kellene felújítani, hanem új tartalommal és szerkezettel megtölteni az egész tárgyalási folyamatot. A volt külügyminiszter kifejtette, hogy az elaprózott, lépésről-lépésre történő megközelítés már elavult és haszontalanná vált. Négy pontban jelölte meg a tárgyalási folyamat lehetséges fő témaköreit és irányait:- Izrael végső határainak kijelölése és az izraeli csapatok visszavonása az új vonalak mögé.- A szuverén palesztin állam Izrael általi elismerése.- A Biztonsági garanciák Izrael számára.- Izraelnek bele kell egyeznie, hogy a végső rendezést szolgáló tárgyalások ideje alatt nem tesz semmilyen lépést a satus quo megváltoztatására. Népszavazás Magyarországon BUDAPEST. A kormány nyilatkozatban fejezte ki meggyőződését: a koalicíós pártok frakciói az ellenzék késleltetési kísérletei ellenére megteremtik annak feltételeit, hogy a NATO-csatlakozást is érintő népszavazás 1997. november 16- án megtartható legyen. DV-99 Vízum sorsolás 1997 október - november 24 Részletes tudósítás a következő szept. 25-i lapban ..i t VOL. LI. No. 34. Thursday, Sep. 18, lay7 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003
