Amerikai Magyar Szó, 1997. július-december (51. évfolyam, 26-47. szám)

1997-09-11 / 33. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 11, 1997 Meghalt Georg Solti Nagy veszteség érte a zenevilágot. A magyar származású Solti György világhírű karmester 84 éves korában elhunyt a dél­franciaországi nyaralóhelyén, szívinfarktust kapott. Budapesten született, a Liszt- Ferenc Zeneakadémián tanult Bartók és Kodály keze alatt. Németországban és Angliában töltött évek alatt vált híressé. Az USA-ban évekig működött, a Chicago-i Szimfonikus Zenekar vezetője volt 22 éven át. A London-i Covent Garden Operaház igazgatója volt 10 évig. A klasszikus zeneirodalom leghíresebb műveit vitte lemezekre és több Grammy-díjat kapott, mint bárki más a zenevilágban. Tanévnyitóra filmajándék A szeptemberi tanévnyitóra minden amerikai magyar iskola kapott egy ajándékfilmet az Anyanyelvi Konferenciától. A Tükörcserepek című film hiteles dokumentumokkal ad vázlatos összefoglalót az 1956-os magyar forradalom előzmé nyeiről és eseményeiről. Az 1 óra 23 perces összeállítást a negyvenedik évfordulóra készítette a Fővárosi Oktatástechno­lógiai Központ az 1956-os Intézet közreműködésével, tőlük kérte és kapta a videokazetta kópiákat az Anyanyelvi Konfe­rencia a külföldi magyar iskolák számára. Tavaly Magyaror­szág minden iskolája kapott ajándékpéldányt. Az ajándékfilmhez mellékelt levelében Nagy Károly, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia társelnöke azt írja: "Bizonyára jó segítség lesz e taneszköz ahhoz, hogy a jövő nemzedékei számára is tanulsá­gossá válhasson a világtörténelmi jelentőségű 1956-os magyar forradalom." Német bér a hetedik helyen Az átlagos német nettó bér (19 márka óránként) csak a hetedik helyen áll az Európai Unióban. Egy londoni tanácsa­dó cég összehasonlító elemzése szerint a jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulások levonása után a luxem­burgiak keresnek a legtöbbet. 22 márkát óránként. Őket követik az osztrákok, az írek és az angolok. Az utolsó helyen a portugálok állnak, kilenc márkás nettó órabérrel. A kölni Német Gazdaságkutató Intézet nemrég nyilvánosságra hozott adatai szerint ugyanakkor a bruttó bérköltségek világszerte a nyugatnémet iparban a legmagasabbak. Egy munkaóra átlagos költsége tavaly 47,28 márka volt, szemben a külföldi konkurencia átlagosan 30 márkás bérköltségével. Az Egyesült Államokban 26,60 márkába került egy munkaóra. •• Ötszázöt éve indult útnak Kolumbusz Kristóf Cristoforo Colombo élet­rajzi adatai igen hiányosak. Apja, Domenico szegény genovai gyapjúszövő volt. Legidősebb fia, Cristoforo Genovában született 1451. október 29-én. Korábban húsz város is vetélkedett érte, születési dátumai 1435- től 1456-ig változtak. Az okiratokkal igazolt időpont­nak Kolumbusz, valamint őt személyesen ismerő emberek kijelentései ellentmondanak. Nem tudjuk tanult-e egyálta­lán valahol, ám az bizonyos, hogy négy nyelven olvasott (olaszul, spanyolul, portugá­lul és latinul), sokat és fi­gyelmesen. Nem tudjuk, mikor lett hajós. Első hosszabb útja 1473- ra vagy 1474-re tehető, valószínűleg részt vett 1475- ben egy Chiosz szigetére ve­zetett kereskedelmi expedíci­óban. 1476-ban Portugáliába ment, és egy genovai keres­kedőcég alkalmazottjaként kilenc évig élt Lisszabonban és Madeirán. Ekkor járt Angliában és Guineában, de nem tudjuk, hogy tengerész­ként-e vagy kereskedőként. Kolumbusz 1479-ben fele­ségül vette a portugál Felipa Monizt. Madeira mellett, Porto Santo szigetén éltek. Itt gyakran hallhatott elbe­széléseket távoli hajóutakról. de nincs bizonyíték arra, hogy addig maga is hosszabb utakat tett volna. Mégis 1492-es expedíciója során igen tapasztalt tengerésznek bizonyult. Állítólag még 1474- ben fordult a firenzei Paolo Toscanellihez, hogy jelölné meg számára az Indi­ába vezető legrövidebb utat. A híres geográfus rámuta­tott: a fűszerországokba nyu­gat felé is vezet út, mivel a föld gömb alakú. Azt is állí­totta, hogy ez az útvonal nem túlságosan hosszú. "Azt a tervét, hogy... a glóbuszo­mon lévő utasításoknak meg­felelően keletről nyugat felé hajózik, nemes, és nagy terv­nek tartom. Jólesik látnom, hogy megértett engem" - írta Kolumbusznak. Toscanelli tévedett, mivel maidnem kétszeresére növel­te Ázsia nyugat-keleti kiter­jedését. Szerinte Lisszabon­ból Japánig tízezer km-nél kevesebbet kell megtenni (valóságban 17 ezer km ez a táv). Kolumbusz számításai során arra az eredményre jutott, hogy az Azori-szige- tektől 4500-5000 km-t kell hajózni Japánig. (Az Azori- ak 1500 km-re vannak Euró­pától, az Atlanti óceán 5- 6000 km széles.) Első javaslatát II. János­nak tette. A portugál király navigációs tanácsa elvetette Kolumbusz bizonyítékait, de ebben szerepet játszottak azok a mértéktelen jogok és kiváltságok is, amelyet a ten­gerész siker esetén kikötött magának. A király elutasí­totta az ajánlatot, mégis megpróbálta felhasználni a tervet. Titokban hajót kül­dött nyugat felé a Zöldfoki- szigetekről, de a hajósok nem találtak semmit. Ko­lumbusz elhagyta Portugáliát, a spanyolországi Pálosba költözött kisfiával, Diegóval (felesége ekkoriban meg­halt), és egy kolostor priorja révén kasztíliai grandoknak ajánlotta fel szolgálatait. Medina-Celi herceg a ki­rálynőhöz fordult, hogy en­gedélyezze az expedíciót. Izabella 1486-ban hivatta őt, a tervet egy bizottságnak adták át, amely 1490-ben adta meg nemleges válaszát, bár a föld gömb alakját elfo­gadta. Ferdinánd és Izabella 1491. április 17-én írásban hozzájárult a Kolumbusszal kötendő szerződéshez. "Ő- felségeik, mint az óceán-ten­gerek urai, nevezett Don Cristobal Colónnak adomá­nyozzák mindazoknak a szi­geteknek és szárazföldeknek az admirálisságát, amelyeket ő személyesen és mestersége révén felfedez.... Őfelségéik kinevezik Colont alkirályuk- ká és főkormányzójukká..." Hivatalosan is megerősí­tették 1492. április 30-án a Kolumbusznak és utódainak adományozott dón címet, és siker esetén a fenti címeket, valamint azt, hogy e tisztsé­gek után fizetést és a felfe­dezett földek jövedelmeiből meghatározott hányadot kap­jon, továbbá a területek bün­tető- és polgári ügyeiben a döntés jogát. A királynőt a pénzembe­rek támogatása és egyes egy­házi vezetők szava győzte meg. Santangel több mint egymillió maravédit (ma öt­tíz millió forint) adott köl­csön a koronának. Két hajót szereltek fel, de Kolumbusz szerzett egy harmadikat is. A Santa Maria, a Nina és a Pinta 1492. augusztus 3-án futott ki Palos kikötőjéből. Kolumbuszék 1492. október 12-én látták meg az Indiának vélt földet, de valójában új földrészre találtak. Igaz, ezt csak később Amerigo Ves­pucci itáliai felfedező és tér­képész bizonyította. Róla nevezték el később az ameri­kai földrészt. Megtalálták Che Guevara sírját A kubai kormány megerősítette, hogy a bolíviai Vallegrade településen feltárt sírok Ernesto Che Guevara argentin-kubai forradalmár földi maradványait is tartalmazták. Az elesett forradalmárok hamvait Kubába szállították és majd egy jelenleg még épülő mauzóleumban helyezik el Santa Clara városban. 1958 decemberében ebből a városból Che Guevara vezetésével űzték ki a forradalmárok Fulgencio Battista diktátor katonáit. Guevarát 1967 október 9-én végezték ki a bolíviai hadsereg katonái • A legfrissebb Magyarország-i híreket, angol nyelvű feliratokkal, nézze elsőnek a Hungarian Magazine Extra Manhattan magyarnyelvű TV programján minden szombat reggel 10 órakor a 34-es, minden hétfőn reggel 1/2 10-kor a 17-es MNN kábel csatornán Dr. SZABÓ ENDRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69th Street NEWYORK.N.Y. 10021 *—(212) 628-562$ Appointment csak előzetes bejelentessél i‘ .■■■ ■ 1 — ■' 1 . •----­m alls to HUNGARY m . $0.42 per/min any day, any time, no need to switch your current phone company, great rates to other countries (Romania $0.65, Slovakia $0.67, Croatia $0.60, Serbia $0.85) ~~~-£'Nr2 For information call AOF International: _______________1-800-449-0445

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom