Amerikai Magyar Szó, 1997. július-december (51. évfolyam, 26-47. szám)

1997-09-04 / 32. szám

Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai Ára: 75 cent Magyarországi választások elé A hazai újságokban nap­nap után több és több vá­lasztásokat megelőző hírek jelennek meg, kimondottan "partizán" módon. Sajnos a vádaskodások és aláásások legtöbb esetben nem alapta­lanok, sőt nagyon sok, talán minden vád igaz is, vagy le­galábbis lényegében igaz, függetlenül attól, hogy ki a vádló és ki a vádlott. Következetesen nagyon sok otthon (helyesebben itthon, hiszen Magyarországon irom e sorokat) a korrupció,vagyis a lefizetésekkel megvásárolt előremenetel. Ahogy a jelen szisztéma "működik", ez talán nem is lehetne más­képp: A Kádár-rendszerből sikerült átmenteni a kapcso­latrendszert, ami most itt pénzért árusított uram-bá- tyám féle szisztéma vagyis én mösom a te kezedet, mert te vakartad az én hátamat. Ez egyfajta juttatás csere. Meg­fusizom neked a széljegyze­tet hogy visszakaphasd az ÁFA-dat, (mely az adó egy fajtája) de ez belekerül neked 30.000 forintba. Ha sajnálod a 30.0000 forintot, egy nagyobb összegnél, akár félmillió forint költség is fel­merülhet később. Hogy aztán miért is kell olyan / / AFA-t fizetni, például egy ház-vételnél, ha úgyis vissza lehet igényelni, persze ez egy más kérdés. A szisztéma egy működhe- tetlen szisztéma, de ezek a lehetetlen folyamatok soka­kat hozzásegítenek egy-egy nyugati kocsihoz, vagy egy "Kanári" vakációhoz. A bü­rokrácia behálózza az egész magyar gazdaságot, de nyil­vánvaló okokból, azok . akik merítenek a kotyvalékból úgy szeretik, ha minél jobban rotyog. Azok akik közel sem jutnak az üsthöz csak az üres zsebeiket tapogatják. Az utóbbiak vannak többség­ben. Az abszolút többségnek nem tetszik mindez és féltik a magyar nép jövőjét is. Nagyrészt a régi rezsimből örökölt bürokraták nemcsak bélelik a zsebeiket, hanem lehetetlenül arrogánsak is, vadmacskaként támadnak a kliensek egyszerű elmozdulá­sára is. Persze ezek csupán apró dolgok. A kisebb emberek játékosságai mindkét oldal­ról. A nagyoknál minden nagystílű, az összegszerűség­től az ügylet simaságáig. A csatornák ki vannak építve, mégpedig úgy, hogy újra és újra használhatóak, sőt non­stop használatban is vannak. Nagysikkasztásokróljelen- tek meg cikkek, nyomozá­sokról. Valószínű még na­gyobbak léteznek, csak keve­sen tudnak róluk. És azok akik igen, azok részesei min­dennek. Az elmúlt napok- ban-hetekben a magyarság sokat olvashatott a volt Hor­thy tiszti kaszinó múltbani elajándékozásáról a Fidesz­nek és az MDF-nek. Persze, senki sem kapott vagy tart­hatott meg többet mint az MSZP, a legnagyobb kor­mányzó párt: a gazdag javak labirintusa az övék. Mi úgy gondolnánk, hogy vala­mennyi ilyen eset szélsősége­sen erkölcstelen, sőt bűnös dolog, mert a magyar nép vagyonát egy párt sem kap­hatja meg, semmilyen formá­ban, es még akkor sem ha még a lehető legnagyobb jót tenné az ország népének. Minden fillér, minden terü­let, minden épület menjen vissza a magyar népnek. Mindenhonnan! Hogy mind­ez szintén nem demokrati­kus. gondoljuk, a szereplőket nem sokat izgatja (a külföl­det sem). Egy oligarchikus pártrendszert csináltak, fel­osztották a porondot egymás közt és egy 100 m-es síkfu­tásban 99 m. előnyt kaptak. Ez már nem semmi. Hogy lehet például, ilyen körülmé­nyek között egy új pártot elindítani. Ez aztán a de­mokrácia! A legszomorúbb csak az, hogy volt egy történelmi al­kalom amikor egy IV. Bélára lett volna szükség, és a múlt sötétjéből immár nyolcadik éve, a mai napig csak ezt tudtuk, mi mai magyarok produkálni. így a jelen vá­lasztási horizont sem bizta­tóbb mint a két előző, ha­csak nem történikvalamilyen csoda az utolsó percekben. Eddig még becsületességről erkölcsösségről nem sok szó esett. Hogy igazságosak legyünk: voltak félsikerek és voltak negyed megoldások, de ezek­ben az előző két kormány nak nyúlfarknyi érdeme volt csupán. A magyarság leleményességéé a magyar élni akarásé az oroszlánrész. A bankszférában, bizonyos értelemben a privatizációban az ellátottságban a pénzes emberek felé, a szabadabb légkör kialakulásában szintén voltak bizonyos félsikerek, de a külpolitikában csak ne­gyed sikerek vannak, mert a magyar külpolitika a több milliós magyarságot a szom­szédos országokban magára hagyta, mialatt helyesen u- gyan, egy NATO-hoz Euró­pai Unióhoz csatlakozó poli­tikát folytatott. Mindená­ron?! Az ország határain kívül élő magyarság évezredes kö­reiben törpe politikai perc­emberkék idétlenkednek, szinte naponta. Az utóbbi magyar kormányok jól játsz- szák a majdnem közömböst. Tudjuk nem ildomos ugrál­nunk ilyesmi miatt, de ez ellen vannak nemzetközi normák, és ha ezeket nem alkalmazzuk, nem fogunk nemzetközi elismerést kivívni ilyesmivel, és szintén nem az ilyenféle magyfokú "toleran­ciánkkal", vagy "érettségünk­kel", hanem azt fitogtatjuk csupán, hogy nem tudunk határt szabni a velünk elkö­vetett dolgoknak, és azt, hogy velünk mindenki kuko- ricázhat. Büntetlenül! Hét­nyolc év elég idő, még egy olyan hatalmas demoralizáló időszak után is mint 1945-89- ig, hogy észhez térjünk, hogy dolgaink nem jól mennek, az az idő, (és ez az idő), demo­ralizálta a magyarságot. Ez nem nagyon mehet így to­vább, nyilván új rendet kell szabni dolgainknak, hogy magyar hazánk fennmarad­hasson, és a jövőnket biztosí­tani tüdjuk. A belgáknak, még osztot­tan is megvan a belga büsz­keségük, szintén a németek­nek, spanyoloknak, minden­kinek a NATO-ban vagy az Európai Unióban. Miért folytatás a 3. oldalon Szeptember 10-én kezdődnek a csatlakozási tárgyalások A NATO szeptember 10-én kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelor­szággal, és a munkát október végéig kell elvégeznie. Novem­berben a NATO tanácsa értékeli a tárgyalások menetét, ezt követően decemberben a tizenhat külügyminiszter aláírja az úgynevezett csatlakozási jegyzőkönyvet, amely rögzíti, hogy a tárgyalásokon mindent Ismertettek, ami a tagsággal, a jogok­kal és a kötelezettségekkel kapcsolatos. Az aláírás Kovács László magyar külügyminiszter jelenlétében történik. A NATO fontosnak tartja, hogy tegyenek meg minden javaslatot és észrevételeit a leendő tagországok a tárgyalások jellegével kapcsolatban. A szövetség részéről kiváncsiak arra. hogy milyen elképzeléseik vannak. A párbeszéd kétirányú, azaz szó sincs arról, hogy a NATO úgy erőltene egy menet­rendet, hogy abba ne legyen beleszólásuk a leendő tagorszá­goknak. Büszkék lehetünk Monika Szeles magyar származású híres teniszbajnoknő az Új Arthur Ashe Stadiumban New York Queens kerületben a United States Open első napján győztesként került ki Kristie Bogarttal szemben. Testvérvárosok reneszánsza Azáltal, hogy Magyarország előtt felcsillant az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetősége, feléledtek a testve rvárosi kapcsolatok és bizonyos körzetekben reneszánszukat élik. Jól lehet ezt mérni Szeged esetében, hiszen a Tisza-parti település komoly támogatást kapott Nyugat-Európától és az USA-tói. Szeged amerikai kapcsolata Toledoval. hatéves múltra tekint vissza, de máris képes látványos eredményeket felmutatni. Az amerikai és a magyar város szakemberei rendszeresen kicserélik oktatási programjaikat és azon fáradoznak, hogy felerősödjön a kultúrális kölcsönhatás. Halálos autóbaleset PÁRIZS. Augusztus 31-én hajnali 4 órakor meghalt Diana hercegnő. Charles brit trónörökös elvált felesége, és barátja Ernád (Dodi) Fayed, autóbalesetben. A sofőr szintén életét vesztette, testőrjük veszélyes állapotban a kórházban van. Diana és társaságát a Szajna folyó alatti alagutban érte a baleset, éjfél körül, és a Hospital de la Pitié Salpetriere -ben halt meg. Az egész világ megdöbbenéssel vette tudomásul a szomorú hírt. Virágerdővel halmozzák el az angol követségeket Dianára emlékezve. Végső búcsút, szombaton szeptember 6- án vesznek tőle Londonban. VOL. LI. No. 32. Thursday, Sep. 4, 1997 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584

Next

/
Oldalképek
Tartalom