Amerikai Magyar Szó, 1997. július-december (51. évfolyam, 26-47. szám)

1997-07-24 / 29. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 24, 1997 Claire Kenneth beszámolója a legnagyobb N.Y.-i partyról Mautner Mimi rendezte Sugár Hédy születésnapjára. Kár, hogy Hédy fia, Vig Tomi nem tudott eljönni Los Angelesből, mert nagyon büszke lett volna, hogy ez az illusztris társaság, milyen szeretettel ünnepli Hédykét. Mautner Mimi csodálatos otthonában, a felhőkarcoló 23. emelétén a teraszon, vígan elfért a 60 vendég. Ez a lakás olyan pazar a márványoszlopokkal, a hatalmas kristály csillárokkal, keleti szőnyegekkel, hogy engem leginkább a budai királyi palota fogadótermeire emlékeztet. A miniszterelnökségen láttam hasonlót, de onnan a Dunára láttunk le, innen viszont New York látképe tárult elénk, a hidak és az East Riveren sikló hajókkal. Mimi minden partyján műsor is van, amelynek fő attrakciója, az általa írt humoros jelenet. Ezúttal Rayman Rita volt a partnere, egy szuper szellemes aktuális tréfában. Egy másik villám-tréfában pedig Faragó István. Majd kitűnő tenoristánk Hontváry Mihály énekelt néhány opera áriát és közkívánatra, az "Imádom a pesti nőket..." Olyan sikeres volt, hogy a szép Vera, jó lesz, ha vigyáz, mert a pesti nők is imádják Hontváryt. A kitűnő Fornwald László.zongorázott. De nézzük a vendégeket: a diplomáciát, ENSZ nagykövetünk, a nagyon rokonszenves dr. Náthon István képviselte. Bájos felesége Anna, most szerezte be a második doktorátust. A művészvilág részéről ott volt: Carelli Gábor a Metropolitan Opera örökös tagja, a pesti Opera részéről Kovács Nóra, a legszebb príma-ballerina, férjével Faragó Istvánnal, Cserey Erzsi, a New York-i Magyar Színház igazgatónője, Petri László az Amerikai Operettszínház igazgatója és primadonna felesége Marika, amerikai-magyar TV részéről Bikkál Gyula és bemondója Rayman Rita. Philippovits Tamás, a kiváló fiatal színész és felesége, Márer György a washingtoni Voice of America egyik főszerkesztője és menyasszonya Koppány Mária. Bárdos Károly az Amerikai Magyar TV vezetője Mendel György és Melinda, kitűnő színészeink, meglepetéssel szolgáltak. Egy babakocsit toltak be, amelyben egy csodaszép kisfiú Mátyás mosolygott a vendégekre. Ilyen édes kisbabát még nem láttam! Melinda szülei is itt voltak Erdélyből, Székely Dénes és Olga. Székely Dénes a Székely Népi Táncegyüttes koreográfusa volt húsz éven át Kolozsvárott. A New York-i magyar orvosok közül ott láttuk dr. Salamon Tibort és feleségét, dr Berényi Kálmánt és Magdát, dr. Dömsi Dezsőt és Annuskát. Seller Imre, dr. Csele László, Dame László, Bárdossy Pál (kedves férjem, majdnem kihagytam). Nagy virágcsokrokkal érkeztek a Mautner cég munkatársai és számos amerikai vendég, de azokat nehéz lenne felsorolni. A pazar vacsorát sem könnyű! Már a koktélokhoz, a kaviáros, lazacos Ínyenc falatok nagy választékban. Majd a vacsora, sokféle sültek, végül következtek a torták, sütemények és a finom gesztenyepüré, rengeteg habbal. (Ettől még Gerbaud mester is megfordul sírjában) A est legmeghatóbb percei voltak, mikor Mimi egy verssel köszöntötte fel Hédyt, melyet erre az alkalomra komponált. Szabadtéri mise Havannában Június végén több mint harmincöt év után először vettek ~szt a havannaiak szabadtéri istentiszteleten: a kubai főváros zékesegyháza előtti téren, Jaime Ortega, Havanna bíboros erseke mutatott be misét abból az alkalomból, hogy a szigetország népe megkezdte II. János Pál pápa fogadásának előkészületeit. A katolikus egyházfő a tervek szerint januárban látogat el Kubába. Váljék szerencséjére! Fortuna szeszélyes, mint minden asszony 5 Magyar Könyvek: sss Zenékési sssss Videók; ► Rendelje meg INGYENES árjegyzékünket! Regen vrk-Knmik-Srakársk.önyv-Tör1rneIcm-Szó tár-KJ ássák us- cs Népzene -Nóták *iS BLUE DANUBE Gifts- 217 East 86 Street, Suite 244 New York, NY. 10023 S’ Tel. és fax (212) 794-7099 rrotodm, ocm ezktheiyxtf Hctfö 11-7, Kcdd-Péntek 9 JOJ, Szombat 9-2 Internet Web Site- kttpi// www.htf -~irj n« pj'Mm fcn»>t Sokan, talán egyre többen próbálunk bízni a szerencsé­ben. Ez nem valami újkori babona, a szerencse megki- sértésének vágya az ember veleszületett tulajdonsága. A játék pedig ősi szenvedély. S megnyugtathatjuk ma­gunkat, már a rómaiaknál hatalmas kultúsza volt a sze­rencse istennőjének, saját Fortunájukhoz imádkoztak a magánemberek, a szüzek, az asszonyok, a lovagok. Mexi­kó őslakói, az aztékok sors­húzással döntötték el, hány foglyot ejtsenek a háború­ban. A honfoglalás-kori ma­gyarok nyílvetéssel "sorsol­ták" ki melyik földet kapják legeltetésre. Az eszkimókról az a hír járja, ma is abba az irányba indulnak el vadászni, amerre egy megpörgetett mutató megáll. A Kalahári sivatag busmanjai nap mint nap kőhajtással választják ki azt a vadászt, aki a húst "szerzi be" a törzs asztalára. A játékszabályok helytől és időtől függően változnak, de a lényeg ma is ugyanaz: döntsön a szerencse. Minden kornak megvoltak a kedvenc játékai, de mindig is azokat kedvelték a legjob­ban, amelyben a szerencse is szerepet kapott. A szerencse- játék viszont már a pénz megjelenésével függ össze. Bár fogadni, tétnek tekinteni a játékosok mindent szoktak, ami számukra értékes - le­gyen az asszony, ingatlan, ruhanemű, pipa, óra vagy aranypor, de mégis a leggya­koribb tét, nyeremény a pénz volt és lesz is. A szerencsejá­ték évezredek óta szórako­zást, izgalmat és nyereséget igér, bár a gúla alakú kocká­tól az online-ig és az Inter­netig hosszú utat járt be. Már a Biblia is több helyen tesz említést a kockajátékok­ról. Áron két kecskéért ve­tett sorsot, s erre vezethető vissza a bűnbak kifejezés. Az egyiptomi sirkamrák falán nem ritka a kockázó nemese­ket ábrázoló falfestmény Áz ókori görögöknek olyan szenvedélyükké vált a kocka­játék, hogy - az amfórák ta­núsága szerint - még étkezés közben sem hagyták abba. A rómaiak a talissal, egy állat bokacsontjából készített apró kockával játszottak, amely­nek négy fedett oldalán I, II, IV, -és VI szerepelt. De visszamehetünk az időben az egyiptomiakhoz és a görö­gökhöz a kakasviadalok kita­lálásához, amelynek nyomán kialakultak az állatversenyek, Fortuna csengővel. G. Reni rézmetszete, 1600 a lóverseny, majd a totó és különböző sportfogadási for­mák. A kártyajáték feltalálását több keleti nép is magának tulajdonítja. A kínaiak sze­rint Kr. e. 1120-ban egy fel­találó Senn-Ho császár ked­venc ágyasának kedveskedett ezzel az újszerű játékkal. A franciák szerint a kártyajáté­kot VI. Károly szórakoztatá­sára találták ki az 1300-as sorsot, melyikük vívjon meg Hektorral Az igazi lottó Genovából indult el, ahol a XIX. szá­zadban a nagytanácsot min­den évben öt új taggal egé­szítették ki. A kilépő öt régi tanácstag helyére 90 polgárt jelöltek, akik között sorshú­zással döntötték el, ki legyen az öt új tanácstag. A totó eredete pedig Angliához kö­tődik, ahol a bukméker iro­dákban 1921-ben kezdtek fogadásokat kötni arra, hogy melyik futballcsapat hálóját rezegteti meg többször egy meccsen a bőrlabda. Magyar- országon az 1947-ben beve­zetett totó elsöprő győzelmet aratott. Nemcsak azért, mert ez volt szinte az egyetlen játéklehetőség, de azért is, mert akkoriban, a magyar futball virágkorában volt is kire fogadni. Kockázó fiúk. Litográfia Murillo festménye után, 1650 évek végén. Akárhol is szüle­tett az ötlet, a festett lapo­kon ma is nagy pénzek cse­rélnek gazdát. A "Messieurs faites vous jeu!" - felszólítás pedig először Párizsban hangzott el, ahol Soissons grófnő, majd Gévres és Cari- gen hercegek nyitottak játék- kaszinót. A sorshúzások szintén több ezer éve kezdődtek: Homé­rosz Iliászának hősei Aga­memnon sisakjából húznak Művészek és bölcselők ve­tették papírra, álmodták kőbe és vászonra, örökítették meg celluloid szalagon a sze­rencse istennőjének alakját. Fortuna kiszámíthatatlan, mint minden asszony. Csakis rajta múlik, kikacsint-e ken­dői mögül - hiszen távol ma­rad, ha hívják és ott bukkan fel váratlanul, ahol nem is számítanak rá. De mindig, mindenütt várják... Rácz Judit. Értesítem kedves vendégeimet, hogy augusztus 4-e, hétfőtől a LOMBARDY HOTEL éttermében és drink bárjában lépek fel műsorommal. Cím: 109 East 56th Street New York, N.Y. 10022 '' (Park Avenue-nál) asztalfoglalás: (212) 750-5656, vagy (212) 750-5701 Szeretettel várom vendégeimet. DR. HÁMORI PÉTER zongoraművész

Next

/
Oldalképek
Tartalom