Amerikai Magyar Szó, 1997. július-december (51. évfolyam, 26-47. szám)

1997-07-24 / 29. szám

4. Thursday, July 24, 1997 AMERIKAI MAGYAR SZO Csillagjósok, jövendőmondók és Hong Kong Berczeller Imre Az utóbbi hónapokban, de különösen ezekben a napok­ban 156 év után Hong Kong ismét kínai fennhatóság alá került, boldog - boldogtalan írástudó és tudatlan belekon- tárkodik ebbe a kockázat nélküli, már biblia előtti fog­lalkozásba. Mi lesz Hong Konggal? Vajon a kommu­nista Kína lenyelt egy politi­kai és gazdasági bálnát, amit majd nem tud anélkül meg­emészteni, hogy merev dog­matikája és egész diktatóri­kus rendszere össze ne omol­jon? Avagy az egyre jobban demokratizálódott (mert nem mindig volt az), hong kongi törvényhozó és végre­hajtó szervezet, amely jófor­mán korrupció mentes volt, inkább előbb, mint utóbb elmerül majd a kínai pártpo­litika ingoványába? Vajon kik voltak az előrelátók? Azok, akik sietve elhagyták a hong kongi kapitalizmus vé­leményük szerint süllyedő hajóját, vagy azok, akik opti­mistán abban bíznak, hogy a jelenlegi pragmatikus kínai vezetők nem fogják megölni az arany tojást tojó tyúkot. Mit is mond Tevje, (Hege­dűs a háztetőn"), a két vitat­kozónak: "Neked is igazad van és neked is igazad van". Amikor a tudálékos talmu- dista lenézően kijelenti, hogy ez logikailag lehetetlen, akkor Tevje az ő ravasz pa­raszti módján kijelenti: "Tu­dod mit, neked is igzad van"* Én is úgy érzem, itt minden­kinek igaza lesz, de nem fel­tétlenül ugyanabban az idő­ben. Azt hiszem hasznos lesz ismertetni a hong kongi kér­dés hátterét. A múlt század | elején Kína mereven elzár­kózott minden nyugati befo­lyás elől, kulturális, gazdasá­gi és kereskedelmi vonalon. Az angolok a szomszédos India gyarmatosításán buz- golkodtak, ami hatalmas kia­dásokkal járt. Ezt a problé­mát a rájuk jellemző arro­ganciával igyekeztek megol­dani: a már akkor is jól jőve- j delmező ópium csempészés­sel Kínába. Amikor a kínai j hatóságok egy kantoni rak­tárban elkobozták az ott ta­lált ópiumot, az angolok ezt ürügyül felhasználva, csem­pész kereskedői "védelmére" 1839-ben hadjáratot indítot­tak a katonailag elmaradott Kína ellen, ami az 1842-ben megkötött Nankingi Szerző­déssel ért véget. Ennek értel­mében Kína kötelezte magát öt kikötőjének megnyitására a szabad kereskedelem szá­mára és a "megkárosított" kereskedők kártalanítására. Meg kellett engednie idegen polgárok letelepedését nagy­városaiban, és átadni Hong Kongot az angoloknak. A kínaiak ezt a megaláztatást soha nem felejtették el. Ezek után térjünk vissza eredeti témánkra. Az elmenetel mellett fogla­lók álláspontja: A kapitalista iparés kereskedelem alapfel­tétele a szabadság. Még nem volt olyan kommunista re­zsim, amely túlélte volna a demokratikus kormányzatot követőikkel szembeni engedé­kenységet. (Lásd a magyar forradalom előzményeit, vagy, hogy mi történt Gorba­csov Szovjetuniójával). A kínai kommunistáknak eszük ágában sincs öngyilkosságot elkövetni. Tung Csi Hua, Hong Kong új kínai helytar­tója kijelentette, hogy az üz­leti elit oligarchiája a legfőbb garancia Hong Kong prospe­ritására, de a demokráciának vannak határai. Nem titkolta ellenszenvét a képviseleti, szabadon választott kor­mányzati rendszer ellen. E- mellett a Tian-Men-téri mé­szárlást 1989-ben sem lehet elfelejteni, amikoris többszáz tüntető diákot mészároltak le a törpe diktátor, Deng kato­nái. A megoldás: menteni, ami menthető pakolni és menni. A maradás mellett döntők véleménye szerint a kínai kommunizmus megoldotta a fából vaskarika látszólag megoldhatatlan problémáját, létrehozva a kapitalista kom­munizmust. Ékes példája ennek Sanghaj, Kanton és a többi virágzó, fejlődő ipa- ri/kereskedelmi központ. Nem lesznek megbolondulva ezt a hallatlan pénzügyi, gaz­dasági és ipari központot lerombolni. Hong Kong átla­gos fejenkénti termelése 23,5(X) dollár, negyvenszerese a kínainak. Mégha lesz is valamelyes politikai megszo­rítás, az nem fogja érinteni a fentemlített szektorokat. Tehát nincs ok pánikra. Sőt nem lehetetlen, hogy nem Hong Kongot nyeli el a kommunizmus, hanem éppen ellenkezőleg, Hong Kong vitalitása, demokratikus szel­leme, kapitalista/ipari dina­mizmusa fogja végül is aláás­ni a kommunizmus ezen u- tolsó, noha irtózatos erejű bástyáját. A "maradók" arra is büszkék, hogy részesei let­tek egy új nacionalista/kom- munista Kínának, amely le rázta magáról a fehérek do­minanciáját és a legjobb úton van, hogy szuperhata­lommá váljék. Hong Kong és Kína sorsa elválaszthatatlan. Nincs semmi ok a pesszimiz­musra. Ma még senki sem tudhatja bizonyossággal, hogy melyik álláspont a helyes. A kínai kommunizmus távolról sem egységes. A kívülről oly szi­lárdnak látszó egység mögött hátalamas széthúzó erők dol­goznak. A kommunista veze­tőség minden tagja egy-egy hadúr, mely mögött egy meg­osztott lojalitású hadsereg áll, amelynek látszólagos egységét az uralkodó "káde­rek" jól felfogott közös érde­ke tartja össze. Ezzel azon­ban nem lehet egy birodal­mat tartósan fenntartani. A vaskalapos, ideológiailag megrögzött konzervatívveze- tők már Mao Cse- Tung óta harcban állanak a reformista, haladó gondolkodásúakkal. Hol az egyik, hol a másik tábor kerekedik felül. Jelen­leg a haladók tábora domi­nál. Hogy meddig? Ki tudja? Ez az én véleményem. A Tevje doktrína értelmében tehát nekem is igazam van. (No, és mi jár annak, akinek igaza van?) Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők: 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák *magas vémyomás*cukorbetegség---- Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy Amerikai AZ AMERIKAI MAGYAR ISKOLÁK KÖSZÖNTÉSE A Világszövetség Amerikai Tanácsa Igazgatósága június 21 -i ülésén elismerését és köszönetét fejezte ki azért tíz áldozatos munkáért, amelyet a 20 amerikai magyar iskola vezetői és tanárai végeznek és egyben a Világszövetség tiszteletbeli tagjaivá választotta őket. Papp László elnök az 1996-97-es tanév befejezése alkalmából oklevéllel tűntette ki az iskolát. A Nyilatkozat reményét fejezi ki hogy az iskolák a jövő tanévben gyarapodni fognak, és elismerését nyilvánítja azért az elkötelezett munkáért, amelyet a tanárok a magyar nyelv és kultúra megtartásáért folytatnak nehéz körülmények között Amerikában. Californiában 4, Ohioban és New Jerseyben 3-3, New York-ban, Pennsylvaniában és Marylandben 2-2, míg Michiganben, Floridában, Illinoisban és Connecticutben 1-1 magyar iskola működik. DOKTOR FÁBRY PÁL KITÜNTETÉSE Tanácsának közleménye A New Orleans-i THE TIMES- PICAYUNE május 12-i száma nagy cikkben számol be az ott lakó Fábry Pál ellenállási tevékenységéről a 2. Világháború végén. "Tettei Schindlerét tükrözik" írja az újság a hivatásos katonáról, aki a Don-i frontról hazatérve a Szálasi idők alatt élete kockáztatásával ezreket mentett meg. A külföldi " védett házak" őrizésével megakadályozta hogy a nyilasok az oda menekülteket deportálják. A háború után Tildy Zoltán miniszterelnök titkára lett, majd az ankarai követségen teljesített szolgálatot a Rákosi féle hatalom átvétele után. Amerikába jőve először a Szabad Európa Rádiónál dolgozott, majd a Du Pont cég public relation igazgatójaként működött több mint 30 éven át. Megalapítója a magyarországi Pulitzer-dijnak, amely a színvonalas újságírást ismeri el. Göncz Árpád elnök a Köztársaság Érdemrenddel tűntette ki. TŐKÉS LÁSZLÓ A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE ÚJ TISZTELETBELI ELNÖKE Budapesten, 1997 július 8-án tartotta alakuló ülését az MVSZ Védnöki Testületé, mely nagy szótöbbséggel Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét választotta a Magyar Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé. Az MVSZ tiszteletbeli elnökének tisztségében Tőkés László, a szintén erdélyi Sütő Andrást követi, aki 1991 és 1996 között töltötte be e tisztséget. Az MVSZ tizenöt tagú Védnöki Testületét olyan kiváló személyiségek alkotják, akiknek élete a magyarságszolgálat jegyében telt el és akiket az MVSZ Elnöksége és Választmá­nya egyhangúlag szavazott meg. íme a teljes névsor: prof. dr. Czine Mihály irodalomtörténész, Makovecz Imre építész, prof. dr. Nemeskürty István kultutör- ténész, prof. dr. Solymosi Frigyes akadémikus és Szokolay Sándor zeneszerző, valamennyien Magyarországról, továbbá gróf Esterházy Alice (Olaszország), Nt. Bertalan Imre lelkipásztor (USA), prof. dr. Kesserű István (Argentina), dr. Szilvái Géza zenetudós (Finnország), gróf Nádasdy Ferenc (Kanada), Gulácsy Lajos püspök (Kárpátalja) prof. dr. Körmendi Ferenc atomfizikus (Jugoszlávia), dr. Erdélyi Géza püspök (Felvidék), dr. Czirják Árpád érseki helynök (Erdély) és Tőkés László püspök Erdélyből. További felvilágosítás: Papp László 203-966-1542 Fax: 203-966-6517 fi K Legszebb Ajándék a Könyv Rendelje meg Walkó Bözsi Egyszer Megbocsátok című most kiadott könyvét. Ismertető lapunk dec. 19-i számában olvasható Keménykötésben csak $12 + $2 postaköltség Megrendelhető: Tel: (718) 361-2463 Walkó Bözsi 35-16 34th Street, Apt. G Long Island City, N.Y 11106

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom