Amerikai Magyar Szó, 1997. július-december (51. évfolyam, 26-47. szám)

1997-11-13 / 42. szám

Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Ara: 75 cent-_________ ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Mit vártunk volna a mezőgazdaságban? Korábban már tárgyaltuk, hogy az ipar, (és a kereske­delem) kiárusítása hozzásegí­tette a jelenlegi kormányt a saját hiányosságai takargatá- sához. Két dolog tette ezt lehetővé a kiárusítás mellett, a magyar bankrendszerben állandóan jelenlevő, sok milliárd dollárra rugó valutabetétek. Ezen körül­mények között a kormány­zatnak módjában állt megol­dások helyett egyszeri pénze­ket dobni a problémák ellen. Egy ilyen leleményesség, egyébként, egyenlő egy háztulajdonos leleményessé­gével. amikor az megnyitja a vízcsapot. A mezőgazdaságban még a vízcsap megnyitása is túl komplikáltnak látszott, így a kormány egyszerűen 3 és fél évig a polcon tartotta az egész mezőgazdasági prob­lémakört. Sőt a portalanítás­ra is csak most, a választások előtt, talált időt. Úgy néz ki, úgy tervezték, hogy a közel­jövőben, - mivel az ipar és kereskedelem privatizációja a végét járja, a földek kiárusítása lett volna hivatott finanszírozni a kormány második négyéves tehetet­lenségét. Nemcsak az iparban, de a mezőgazdaságban is a múlt, bukott politika "szakemberei" nagykanállal merítettek a bőség szarujából. A mező- gazdaságban is fellelhetőek az új opportunista, 49 éve idegenben előre legyártott, idegenből származó, a magyar szellemiséggel összeférhetetlen, egyed- uralkodóan elnyomó tár­sadalmi osztálynak a gaz­dasági bázisai, és a nép éle­tének minden fázisát uraló, folytonosan zsákmányoló, korrupt módszerei. Napjainkban így találha­tunk például Budapest külte­rületeiben eladó szántó­földeket hektáronként potom 20 millióért, (abszolút értelemben meggyőződtünk az illetők kilétéről), vagy egész mezőgazdasági komp­lexumokat lehet vásárolni egy pár száz millióért, magánkézből. A NAP (nemzeti agrár- program), megteremtését sem szorgalmazta a mostani vagy az előző kormány. A földeken a hozamok lehetet­lenül alacsonyak, talán azért is, mert a kormány nem hat oda, hogy elegendő műtrágya álljon a mezőgazdaság ren­delkezésére, (viszont "kon­zekvensek", gondolván még így is nehézségek vannak az értékesítéssekkel.) A kormány mint egy tájé­kozódását vesztett, tehetetlen idegen, csak érdektelenül bolyong a kialakult helyzet­ben, vitákban. Ahelyett, hogy utat mutatna, programot és segítségetnyújtana, megjelöl­né és irányítaná a termékek elhelyezését, elősegítené a minőségi kívánalmak teljesí­tését, nagyon jól megjátssza a közömböst. Nem segédkezik jelentős banki garanciák elnyerésében sem, vagy a magyar kísérleti intézmények munkájában, hogy jó vetőmagellátás, új, versenyképes termékek, sze­rek és módszerek honosodja­nak meg az országban, pedig nekik lenne kötelességük or­száguk relatív és abszolút po­zícióját előre vinni. Egy olyan országban mint Ma­gyarország, a jelen gyakorla­ta teljességgel megengedhe­tetlen, mivel a mezőgazdaság állandó jelleggel lejjebb és lejjebb csúszik. Jelenleg a mezőgazdasági feldolgozott termékek általá­ban közfogyasztásra egészsé- gességi szempontból alkal­matlanok: vagy agyonvannak sózva, vagy édesítve. Manap­ság már, szemben az előző időkkel, nemcsak a termelés tonnái számítanak, hanem a termékek egészségre, ízlésre, esztétikai külsőre, vagyis a minőségre, az eladhatóságra való törekvés is, belföldön és külföldön egyaránt. A piacradobás, a "bóvli­gyártás" helyett a folyamatos, megbízható piac biztosításá­nak kell a célnak lennie. Ki ne emlékezne például itt A- merikában, évekkel ezelőtt, az élelmiszerboltokban a hegyekké tornyosult, kiváló magyar gyümölcsből elron­tott, agyoncukrozott és ne­gyedáron értékesített dzse­mekre. Az üveg, a csomago­lás, a szállítás költségei már eleve megakadályozták a haszonnal történő értékesí­tést. Ugyanilyen fából fara­gott emberektől hiába vá­runk kedvező változást, vagy változtatást. Az ilyen embe­rek csupán magukra vannak beállítva, és gondolkozásuk nem fog túlterjedni a fejük szűk kerületén. Még akkor sem,, ha ezeknek az ember­kéknek a beszélői csúcsgyár­tásban fogamzottak. A minőségi iránymutatáson kívül az értékesítés sincs e- gyáltalán megszervezve. Megszervezve? Egyáltalán el sem kezdték. Már 1990-ben kezdeményezni kellett volna, egy magyar mezőgazdasági export vállalatot (ezt már e sorok írója akkor javasolta). Nem állami alapon, de állami kezdeményezéssel és egyengetéssel, részvénytár­sasági formában. Mi, külföldi magyarok akkor lejegyeztük volna mind, de legalábbis nagy részét a részvényeknek. Megszülethetett volna egy jövedelmező vállalkozás. (Helyette, nagy igyekezettel elidegenítettek bennünket a magyar szülőhazánktól, ugyanúgy mint az otthoni testvéreinket a magyar öntudattól). Egy ilyen vállalat át tudná venni nemcsak az exportra irányuló értékesítést, de ha­tással tudna lenni az egész folyamatra, a vetőmagok ne­mesítésére, az oktatásra, hogy mit és hogyan érdemes termelni, formálná az élelmi­szer ipart, annak minőségét, milyenségét, az optimális mennyiségi lehetőségeket, a csomagolást, a mutatósságot, a fűszerezéseket, édesítést, az egészségi kívánalmakat, a tárolást, tartósítást, szállítást, hiteleket, előleget, szerződé­seket és úgyszólván minden mást a mezőgazdaságban. A mindenttudó laikusok­nak, a pártok "szakemberei­nek" a "szakértői kormány­nak" sikerült megtorpedóz­niuk, vagy olyan állapotba hozni mindent, mely állapo­tot minden józan magyar nagyívben szeretne elkerülni. A fentieket az EU-csatla- kozás nem fogja megoldani. Ezeket a magyar mezőgazda­ságnak, az élelmiszer termé­keket értékesítő bel- és kül­kereskedelemnek kell meg­oldania. Az utóbbiaknak viszont szükségük van a mindenkori magyar kormány hozzáértő és maximális segítségére. Mondanunksem kell, ez a mindenkori kormány kötelezettsége is. Péterváry Miklós Magánkézben az OTP A vártnál is nagyobb sikerrel zárult az Országos Takarék- pénztár és Kereskedelmi Bank privatizációja. A legnagyobb magyar bank magánosításának második menetében hétmillió darab részvényt dobtak piacra, amelyből az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. 41,5 milliárd forintos bevételhez jutott. A részvény iránt külföldön is jelentős érdeklődés nyilvánult meg. A magánbefektetők 4,6-szoros túljegyzést adtak az OTP papírjaira. Magyar diadal Óriási ünnepléssel fejeződött be a, Budapest Sportcsarnok­ban rendezett ökölvívó-világbajnokság: Kovács István az 57, Erdesi Zsolt a 75 kg-os kategóriában aranyérmet szerzett. A novemberi választások Rudolph Giuliani a november 4-i választásokon ismét elnyerte a polgár- mesteri széket. Ő a második republiká­nus politikus az utolsó 60 évben, akit másod ízben választottak meg New York polgármesterének. Kb. 15%-kal több szavazatot kapott, mint Ruth Messinger, a demokrata jelölt. New Jersey-ben ismét Mrs. Whitman került ki győztesen 47%-os ered­ménnyel. VOL. LI. No. 42. Thursday, Nov. 13, 1997

Next

/
Oldalképek
Tartalom