Amerikai Magyar Szó, 1997. július-december (51. évfolyam, 26-47. szám)

1997-10-09 / 37. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 9. 1997 • • Otven éve hagyta el hazáját Az elfelejtett Zilahy Lajos Ki emlékszik már arra a nyurga, szőke, alig 25 éves kadétra, aki az első világhá­ború éveiben tűnt fel Pesten. Nem tarozott a nyalka ka­tonák közé, nem volt csillogó uniformisa, egyszerű csuka­szürke köpenyt, fekete csá­kót viselt, rövid tiszti kard volt az oldalán. Azt beszél­ték, hogy a frontról, ahol megsebesült, egyetemi taná­ra, és fölfedezője, Beöthy Zsolt hozatta fel egy osztrák szanatóriumba. Beöthy már egyetemi éveiben felismerte benne azt az ifjú poétát, aki szép verseket faragott. Első jelentkezése a Katonateme­tés (1916) című verskötet volt, amely elé Beöthy mélta­tó sorokat írt. "Nyugtalan fiatalember, kopott csuka- szürkében, kórház, új hivatá­sához talán túl komoly, he- vülő, tusakodó lélek. Nem volt lakása, civilruhája. Én vettem magamhoz a legendás margitszigeti Kisszálló-ba, ott aludt nálunk hetekig." Első világháborús baj társa, a 22 éves Egyed Zoltán írta ezeket a visszaemlékező so­rokat. Egyed hírlapíró lett, elsősorban színházkritikus­ként vonult be a hazai műve­lődéstörténetbe. Zilahy u- gyancsak tollal kereste ke­nyerét. A Pesti Naplóban vezércikkeket írt, első novel­lái pedig Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjában, az Új Időkben jelentek meg. Hamarosan aztán kiderült, hogy a fiatal Zilahy számára nem elegendőek af adott keretek. Többre vágyott. Új meg új kifejezési formákat keresett. A Rózsika című egytelvonásost 1917 augusz­tus 28-án mutatták be. Zi­lahy első színpadi műve sze­rencsés színpadi bevonuló- nak bizonyult. Huszonnégy Zilahy-ősbe- mutató és -felújítás volt a Nemzetiben és Kamaraszín­házban. Közülük a "Zenebo­hócok" és a "Süt a nap" négy, a "Hazajáró lélek" három, a "Szibéria" és a "Házasságszé­delgő" két-két alkalommal, közel ezer előadásban került színre. Zilahy népszerűsége már vetekedett a kor legismer­tebb hazai színpadi szerzői­vel: Herczeg Ferenccel és Molnár Ferenccel. A leg­büszkébb azonban Bajor Gi­zire, a Nemzeti Színház nagy művésznőjére volt. Sőt, va­lamivel több is annál! Né­hány évvel ezelőtt, Bajor két házassága között eltéphetet- len és félreérthető barátság szálai fűzték Zilahyhoz. Zi­lahy érdeklődése már a hú­A Ratal Zilahy Lajos szas évek derekán a film felé fordult. írt egy forgatóköny­vet "Rongyosok" címmel. Egy vándorkomédiás pár mulatságos történetével aján­dékozta meg a mozinézőket. Bajor Gizi és Csortos Gyula játszotta a két főszerepet. Aztán 12 éves szünet után váratlanul megint találkozott a filmmel. Most már termé­szetesen hangosfilmről volt szó. Székely István, a kitűnő rendező az egyik legsikere­sebb Zilahy-regény, a "Két fogoly" megfilmesítésére ké­szült. 1922-ben megjelent és nagy feltűnést keltő regényét, a "Halálos tavasz"-t készült filmre vinni. A több kiadást megért regény valósággal lázba hozta a magyar olvasó­kat. Zilahy tehát úgy gon­dolta, hogy ennél hálásabb filmtörténetet nehezen tudna találni, hogy a magyar filmet megszabadítsa sallangjaitól, bemondásokon alapuló kedé­lyeskedésétől, és végre igazi emberi hangok, valóságos problémák kerüljenek a mo­ziközönség elé. Továbbra is ragaszkodott hozzá, hogy ismeretlenszínésznőt állítson a forgatókönyv legfontosabb szerepére, Rabéi Edit bonyo­lult figurájára. Egyed Zol­tán, Zilahy fiatalkori katona- bajtársa, később is egyik leg­bizalmasabb barátja eldicse­kedett, hogy milyen rejtett kincset talált. Fölfedezett egy pompás színésznőt, sőt művésznevet is adott neki, méghozzá jól megjegyezhe- tót: Karády Katalin. Karády már túl volt az első dresszí- rozáson. Táncolni, énekelni tanult, beszédtechnikai órák­ra járt. Kitűnő partnerei lettek - Somlay Artur, Gre- guss Zoltán, Somló István és mások -, akik minden lépést segítettek. Egred nagyon sokat várt ettől a bemutatko­zástól. Zilahyt meggyőzte. Egyed rajongó szavai irányt mutatóak voltak a számára. Február 4-én volt "Az asszony és az ördög" című Somerset Maugham-színjáték bemutatója. Zilahy is ott ült a nézőtéren, és a második szünetben már fenn volt az új színésznő öltözőjében. Azonnal felajánlotta: legyen főszereplője a következő Zi- lahy-filmnek. A Halálos tavasz a legsike­resebb magyar hangosfilm lett. Zilahy Lajos erősen megtépázott anyagi háztartá­sát sikerült talpra állítania. Százezer dollár jövedelemhez segítette, ami akkoriban igen tekintélyes összegnek számí­tott. Három további Zilahy- regény (a Hazajáró lélek, 1940; A szűz és a gödölye, 1941 és a Valamit visz a víz, 1943) megfilmesítését tette lehetővé. A Fatornyokkal búcsúzott Zilahy Lajos a színpadtól. Átvészelte a város ostromát, és elsők között jelentkezett munkára. A Szabadság című napilap egyik szerkesztője lett, és Szent-Györgyi Albert- tel ők ketten alapították meg a Magyar-Szovjet társaságot. De látva, hogy a dolgok nem abban az irányban haladnak, amire számított, 1947. szep­tember elsején áthajózott az Egyesült Államokba. Másfél évtizeden át keservesen visel­te az emigrációt. Befejezte ugyan nagy regényét, a Du- kay-családot, de se a színpad, se a film közelébe nem sike­rült jutnia. Örök nyugtalan­sága már a hatvanas évek elején visszacsalta őt Euró­pába, sőt, hogy haza láthas­son. Újvidéken telepedett le. Újra szerette volna elkészíte­ni a Halálos tavaszt, amely itthon - nemcsak miatta, de a két főszereplő, Karády és Jávor távolléte miatt is - til­tott gyümölcsnek számított. Már nem volt ereje, hogy maga álljon a filmes csapat­munka élére. A lehetetlennel ezúttal ő sem tudott megbir­kózni. Ekkor Nemeskürty Istvánhoz, a Hunnia akkori 4-es számú alkotócsoportjá­nak vezetőjéhez fordult se­gítségért. Nemeskürty meg­szervezte itteni életét, össze­hozta Keleti Márton rende­zővel. Vele a Zenebohócok filmváltozatának elkészíté­séről folytatott sikeres tár­gyalásokat. A megkezdett munka a filmrendező várat­lan halála miatt szakadt fél­be. Zilahy, miközben napi gondjaival foglalkozott, haza- települése érdekében is tett ne hány lépést. Negyedszáza­da egyetlen hivatalos magyar v így válaszolt: "Kegyelmes uram! Nekem már igen sok politikussal volt dolgom, ta­lálkoztam Gömbös Gyulával. Hóman Bálinttal, Horthy Miklóssal, de ilyen remek svádájú nagyszerűen beszélő úrral, mint a kegyelmes úr, nem volt még dolgom". Egy óra múlva, amikor az utcán voltak, az őreá jellemző ka- jánsággal Zilahy így fordult Nemeskürty felé: "Mit szólsz, így kell ezekkel beszélni!" Újvidéken halt meg. Ham­vait december 30-án Pesten, a Farkasréti rtemetőben he­lyezték örök nyugalomra. Azóta is csend veszi körül. Nincs rá hivatkozás. Nem játsszák a drámáit, a regé­nyei közül is csak egy-egy jelent újra meg. Még mindig Karády Katalin és Jávor Pál a című filmben (1943) "Valamit visz a víz" gyalt senkivel. Más volt a nyelvezete, mások a beideg­ződései. Nemeskürty elérte, hogy Aczél György fogadja őket. Aczél közel félórás be­vezető monológjára Zilahy retlenség? - el vele kapcso­latban. amely ötven éven át. amióta elhagyta hazáját, ha­tárainkon innen és túl meg- dermesztette körülötte a le­ve8őt- Bános Tibor HITELES FORDÍTÁSOK: MEGHÍVÁS AMERIKÁBA MUNKAHELYI ÉLETRAJZOK DIPLOMÁK HONOSÍTÁSA NYELVTANFOLYAMOK ÁLLAMPOLGÁRSÁGI. BETEGÁPOLÓI TITKÁNÖI, • KÖNYVELÉSI KOMPUTER Hungarian Office & Translation Services Magyar iroda a magyar negyed közvetlen közelében Telefon: 212-735-4358 *Angol-magyar-német-román-olasz és más európai nyelveken. *Születési, házassági, válóperes, orvosi, jogi okmányok, közgazdasági elemzések, üzleti és magán levelezés, segítségnyújtás az engedélyek beszerzéséhez. * Rövidtávú intenzív MINIKURZUSOK vizsgára, tesztekre, szakkifejezések munkákra, kereskedelmi pénzügyi szak­nyelv és levelezés, társalgási készség fejlesztése, játékos nyelvtani áttekintés. KOMPUTER Windows, szövegszerkesztés Excel: könyvelés és adatbank TANFOLYAMOK KÉREM HÍVJON A (212)735-4358 SZÁMON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom