Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-03-13 / 10. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 13, 1997 MÁRCIUS 15. A magyar sajtó napja A Szabad Magyar Újságírók Szövetségének felhívása A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége évről évre nyilat­kozatot bocsát ki március 15-e alkalmával, megemlékezve a magyar sajtó napjáról, köszöntve azt. Mint jól tudjuk, 149 évvel ezelőtt e napon született meg hazánkban a sajtószabad­ság és szinte egyértelmű, hogy akkor tartjuk a magyar sajtó napját. 1848-ban a cenzúra eltörlésével és a sajtószabadság kihirdetésével kezdődött a nemzeti újjászületés, és erről emlé­kezni ma is időszerű. A korábbi felhívások minden évben felidézték a negyven- nyolcas forradalom történelmi vívmányait és emlékeztettek a sajtószabadság hiányára. Évről évre leírtuk, hogy hazánkban nincs a hatalomtól független szabad sajtó, mert a párt ellenőr­zés alatt tartotta a nyomdákat és a szerkesztők állami alkal­mazottak voltak. Az igazságot az újságírók csak nagy kocká­zatok árán írhatták meg az ún. szamizdat kiadványokban. 1989 óta azonban nagy' változás állt be. Olyan változás, amiről senki sem álmodott az 1956-os szabadságharc óta. A sajtó szabad lett. az oroszok kivonultak hazánkból, a kom­munizmus megbukott, ellenzéki pártok alakultak, stb. Alig lehet felsorolni a sok pozitív vonást. Sok minden elindult a megvalósulás útján. Aztán minden másként alakult, mint ahogy vártuk... Az 1848-as és 1956-os fiatalok utódaiként kötelességünk újra a hazai és az emigrációs sajtó munkájára felhívni a fi­gyelmet. Az ünnepi megemlékezések és szép szónoklatok mellett tények is szükségesek. A magyar változások idején, azaz 1989-ben megfogalmazott "Mit kíván a magyar nem­zet?" pontjait jó lenne újra megismételni és megtenni mindent azért, hogy meg is valósuljanak a "kívánságok". Szabad, független, demokratikus Magyarországot! Olyan országot, ahol valódi népképviselet uralkodik, ahol tiszták a választások és igazán mindenki kötelességének tartja, hogy az ország és önmaga érdekében elmegy szavazni. *** Olyan országot, ahol az emberi jogok érdek nélkül érvényesülnek ^ _—A « ú1 r\ - — ^ 1 á - n »f A A lolún nrnűrott Qif ' t_/lvetil cülvji a a ocíjcl iwuuioniwu-u az oktatási szabadság mindig érvényesül. *** Olyan országot, ahol megadják mindenkinek az emberhez méltó élet alapfelté­teleit: ahol nincsenek kiváltságos egyének és csoportok. *** Olyan országot, ahol ésszerű a gazdálkodás; ahol nem nyo­morba döntik a lakosságot, hanem az életszínvonalat feleme­lik. *** Olyan országot, amelyben fellépnek a kisebbségben élő magyarok érdekében, akiket leszakítottak a nemzettestről. *** Olyan országot, ahol a történelmet nem hamisítják; ahol magyar lehet a magyar. *** Olyan országot, ahol a nemzeti önbecsülés és hazaszeretet megélhető és kimondható. Mindezeket a hazai vagy emigráns sajtó támogathatja. Az építő kritika és a helyesre nevelés szempontjai, valamint az arany középút vezesse a sajtó minden munkatársát. Az ott­honi és az itteni sajtó szolgálja végre a magyar ügyet! A vi­lágban tapasztalható szennyáradat. Isten-, egyház-, haza- és népellenes írások, cikkek, sajtótermékek helyét végre foglalja el a keresztény-nemzeti szellemű sajtó! A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége minden ilyen irányú kezdeményezést és munkát szívesen támogat. A magyar sajtó napja tehát kötelez bennünket. Legyen magyar tavasz, legyen magyar március idusa életünkben! Legyen az idei ünnep üzenet és alakítsa közös jövőnket! 1997. március 15. fr. Kiss G. Barnabás ofm elnök Márciusi Ifjak tiszteletére Március: Tűz hava Ekkor lobbant lángra Szabadság csillaga És az ifjak mentek vér-rögökre estek éj takará őket Égett, gyújtott, perzselt Szívet melengetett Békét is hirdetett! Talpra ifjak! Talpra! Előre menjetek Isten van veletek! Vér-mező lett útjuk ahol fakult lángjuk piros lett dolmányuk Akik visszatértek megroggyanva mentek szomorúak lettek Emlékezzünk rájuk mert ég ma is lángjuk Tündöklő fejfájuk! Ferencz Amália A "Tanár úr" emlékezete Harminc éve, 1967 márci­usának elején halt meg a magyarság egyik legnagyobb nevelője, Kodály Zoltán. Pa­pírforma szerint is pedagó­gus volt: magyar-német sza­kos középiskolai tanár. Az egyetemen magyar verstani disszertációval doktorált. (Volt életútjának egy fordu­lója, amikor rosszakarói ezt is megpróbálták ellene fordí­tani.) Nevelő volt osztálykönyv és osztályozó értekezletek nél­kül is. Nemcsak a Zeneaka­démián; pedagógiai elvei túlmutattak a főiskolán és a zenén. Az igaz, hogy elsősor­ban zenével akart nevelni, de pedagógiájánakvan általános érvénye is. Mi jellemezte mint pedagógust? A tanít­vány iránti igényesség és - mint Molnár Antal pro­fesszor egy megjegyzéséből is tudjuk - hagyta a növendéket a saját gyökerén fejlődni. Támadták is érte tekintélyu- ralmas körökben. A magyar közoktatásnak vannak mun­kásai, akik szívesen követnék ezt a példát; sajnos csak igen korlátozottan tehetik, a kö­rülmények szoros határt szabnak. De ne mondjunk le egy majdani olyan közneve­lésről, amely Kodály példáját termékenyen fel tudja hasz­nálni. Középiskolai tanári képesí­tése nem volt puszta ráadás. 1940-ben az egri középisko­lák nagy, közös énekkari hangversenyt rendeztek a Líceum udvarán, népdalfel­dolgozások és korabeli ma­gyarzeneszerzők művei szere­peltek a műsoron. Az utolsó műsorszámot a mintegy fél­ezer diák együtt énekelte. Kodály ott volt, mert meg­hívták, s ő mindig szívesen ment az ifjúsághoz. A záró nagy taps után szóra emelke­dett; igen röviden beszélt, de szavai bebizonyították, hogy meg tudta szólítani a tanuló- ifjúságot. Magyar szakos volt, ennek is láthattuk nyo­mát a tevékenységén. Még­pedig főleg abban a lelkes és szívós harcban, amelyet szin­te halála napjáig folytatott romló anyanyelvűnk mentése érdekében,megmaradásáért, szóban, írásban, személyes példával. Irodalmi szereplé­seiről keveset tudnak, pedig voltak. Én magam is jelen lehettem egy előadásszerű emlékbeszédénél, amelyet Katona József szobránál tar­tott Kecskeméten. Ismerősei szerint Kodály szívesen vette, ha "tanár úr"- nak szólították. Bán Ervin BUDAPEST. Beváltak a né­hány hónappal ezelőtti ború­látó becslések Magyarország népességének 1996-os csök­kenéséről. A Központi Sta­tisztikai Hivatal előzetes ada­tai szerint az elmúlt évvégén a lakosság 38 ezerrel volt kevesebb, mint 1995 decem­berében. A múlt év végén 10 millió 174 ezres lakossága volt az országnak. A demográfiai mutatók közül a házasságkötések száma mutatja a legjelentő­sebb csökkenést: tavaly több mint 7 százalékkal kevesebb pár lépett az anyakönyvvezető elé, mint egy évvel korábban. Az elmúlt évben létrejött 49 ezer frigy az 1976-os házas­ságkötési "csúcsteljesítmény­nek" még a felét sem éri el. Az élveszületések száma 105 ezer volt tavaly, majdnem 7 ezerrel annak az 1995-ös gyermekáldásnak a szintje alatt, amikor pedig az addigi negatív rekordot mérték. Összehasonlításként: húsz éve 185 ezer új állampolgár­nak adtak életet a magyar anyák. A halálozások számának kismértékű csökkenése is folytatódott a múlt évben. A 143 ezer elhunyt kétezres csökkenést jelent 1995-höz képest. Mivel a halálozások mértéke 38 ezerrel megha­ladja az élveszületésekét, Magyarország lakossága to­vább fogyatkozott. 1990 óta a népességcsök­kenés majdnem 150 ezer fő. A nyugat-európai összeha­sonlításban is megfelelőnek tekinthetőcsecsemőhalandó- sági mutató viszont tovább javult. Tavaly 1150 gyermek halt meg egyéves kora előtt, majdnem 4 százalékkal keve­sebb, mint 1995-ben. SZÁLLÍTÁS USA - MAGYARORSZÁG AUTÓJÁT, BÚTORAIT VAGY BÁRMILYEN MÉRETŰ ÉS SÚLYÚ CSOMAGJAIT, ZÁRT KONTÉNERBEN A LEGKEDVEZŐBB ÁRON SZÁLLÍTJUK BUDAPESTRE HÁZTÓL-HÁZIG SZOLGÁLTATÁS MEGOLDHATÓ ÁRÚÁTVÉTEL ÉS VÁMÜGYINTÉZÉS SAJÁT BUDAPESTI RAKTÁRUNKBAN KÉRJÜK HÍVJÁK IMRÉT VAGY LÁSZLÓT INTEREX N.Y. 681 MAIN ST. BLDG. 66 BELLEVILLE, N.J. 07109 TEL: (201) 844-9020 FAX: (201) 844-9030 CONNECTICUT OFFICE: (203) 459-8671 PENNSYLVANIA OFFICE:(215) 766-2597 A népesség tovább fogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom