Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-02-06 / 5. szám

Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai Ára: 75 cent AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Választások 1998 májusában BUDAPEST. Közel háromszázan, a kormánytagoktól kezdve a megyei elnökökig vettek részt az MSZP országgyűlési frakciójának január 29-én kezdődött ülésén. Horn Gyula miniszterelnök beszámolójában elemezte az 1994-1997 közötti időszakot, s annak a véleményének adott hangot, hogy a következő választásokat 1998. májusában lenne célszerű megtartani. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ország lakosságának áldozatvállalása mellett a helyzet stabilizálódott, s demokratikus intézményrendszer mintaszerűen működik. Elsőrendű feladatként az egészségrendszer működőképessé tételét valamint a nyugdíjrendszer átalakítását tűzték ki, melynek alapfetétele, hogy az e területeket érintő törvényeket, még az idén meghozza az országgyűlés. A szocialisták között nem merült fel, hogy változtatni kellene a kormány összetéte­lén. Az ellenzék mellett az egyház BELGRAD. 75-ik napja tart az ellenzék tüntetése a választási eredmények semmissé nyilvánítása miatt Belgrádban, ahol február 2-án vízágyúval verték szét a tömeget, s legalább negyvenen megsérültek. A szerb ortodox egyház támogatása külsőségekben is egyre jobban megmutatkozik, mivel a tüntetők keresztekkel, gyertyákkal és szentek képeivel vonul­nak végig az utcákon. Az egyház csatlakozása az ellenzékhez egy olyan erő támogatását jelenti, amely hatalomra kerülése esetén veszélyeztetné a jelenlegi békét. A háború ideje alatt az egyházi vezetők megáldották a csapatokat és folyamatosan találkoztak a boszniai szerb katonai vezetőkkel. Az egyház egyértelműen az egyesült Szerbia híve, amely magába foglalja Boszniát is. Svájci ",kártérítés" BUDAPEST. "A magyar állam nem mondott le azokról, a holocaust magyar áldozataira, azok svájci bankszámláira vonatkozó kárpótlási igényekről, melyeket az 1973-as svájci­magyar bizalamas jegyzőkönyv nem szabályozott" -jelentette ki Fekszi Mária január 28-án a külügyi szóvivői tájékoztató keretében tartott beszámolón. E hosszú mondat után úgy gondolom, hogy feltétlenül meg kell állni egy szóra és felhívni a figyelmet arra, hogy a kárpótlás szó használata félrevezető és megtévesztő. Szó sincs ugyanis semmiféle kárpótlásról, hanem a hosszú ideig jogtala­nul visszatartott jogos tulajdon visszaadásáról van szó, ami egészen mást jelent. A tájékoztatóból megtudhattuk, hogy a svájci állam január 27-én átadta a Magyar Külügyminisztériumnak a holocaust magyar áldozatainak bankbetétjeire vonatkozó információkat. A két ország között 1973-ban aláírt vagyonjogi megállapodás értelmében kárpótlásra jogosultak listáján 33 név szerepel, az összeg pedig 283,475 svájci frank. Korábban a svájci fél 325 ezer frankot ismert el. Tizenhét áldozat bankbetétje az ezer frankot sem éri el, míg öt személyé tízezer frank feletti. A dokumentum megadja a betétesek utolsó magyarországi címét, ez 15-nél ismert, az utolsó banki jelentkezés idejét és a kedvezményezettek neveit. A listán szereplők örököseként több személy jelentkezett már elsősorban az Egyesült Álla­mokból. Költségvetés hosszútávon WASHINGTON, D.C. Clinton elnök a héten jelenti be a 2002-ig terjedő idő­szakra javasolt közel $100 milliárd értékű adócsökken­tési javaslatát, mely főleg a középosztály számára jelent majd könnyítést. A felsoro­lás nem tartalmaz megle­petést, hiszen mindegyike jól ismert a választási kampány időszakából. A nagyobb té­telt jelentő összegek a követ­kezők: • gyermekenkénti $500 adó- kedvezmény a $60,000 éves jövedelmet meg nem haladó családok számára • évi $1,500 adókedvezmény college-ban való tanulás első két évére, középiskolai okta­tásra, illetve egyéb oktatásra kifizetett összegekből $10,000 adóköteles jövede­lem csökkentés $80 ezer éves jövedelmet meg nem haladó családok esetére. • a javaslat tartalmazza a lakóház eladás kapcsán szer­zett nyereség utáni adó eltör­lését $500 ezerig. Amennyiben a gazdasági helyzet rosszabbodik, úgy az elnök költségvetési terve a tervezett adócsökkentések mértékét csökkenti, illetve teljesen felfüggeszti azokat, Az 1997 és 1998-as adatok előrebecsültek Csökkenő költségvetési hiány de ennek pontos részletei nem kerültek meghatározás­ra. A tervezett adócsökken­téseket összevetve a tervezett kivetendő többlet adókkal amelyek összege $80 milliárd a költségvetés a korábbinál $20 milliárddal kevesebb adóbevételre számíthat. Az adóemelések főleg a korábbi adófizetés alóli kibúvás lehe­tőségeit kívánják majd meg­szüntetni. Az elnök gazdasá­gi tanácsadóinak véleménye szerint a fenti pénzügyi a- dottságok mellett képesek lesznek a költségvetést 2002- re egyensúlyba hozni. A probléma amit meg kel­lene előzni nem is 2002-ben hanem az azt követő évtized­ben fog bekövetkezni, ami­kor az úgynevezett baby boo­mer generáció nyugdíjas korba kerül, s egy kisebb termelő rétegnek kell majd egy nagyobb nem termelő réteget eltartania. A jelenle­gi rendszer mellett, változta­tás nélkül megtartva a Social Security-t, Medicare-t és Ma- dicaid-et, ezek kiadásai 2010- re a federális költségvetés felét fogják kitenni, míg 2025-re annak 60 százalkát. Ez nyilvánvalóan más terüle­tek olyan mértékű visszavá­gását jelentené, amely már elfogadhatatlan szintet jelent. Az előzőeket még súlyosbít­ja, hogy a hadi költségvetése­ket mindkét párt milliárdok- kal alábecsülte. Mind a de­mokraták, mind a republiká­nusok azt szeretnék, ha a jelenlegi védelmi színt nem csökkenne, tehát az Egyesült Államok egy időben két helyi jellegű háború megvívá­sára lenne képes. Ehhez azonban a jövő évezred ele­jén le kell váltani a Reagan időszak beszerzéseit, amit kihagytak a költségvetésből, s ez előrevetíti azt, hogy a védelmi kiadások az eredeti­leg tervezettnél jóval maga­sabbak lesznek. ■ Jelcin-Chirac találkozó MOSZKVA. Jelcin elnök, aki a napokban ünnepelte 65-ik születésnapját szívmű­tétjét követő kétoldali tüdő- gyulladása óta először mu­tatkozott a nyilvánosság előtt és február 2-án találkozott a francia elnökkel Jacques Chirac-al. A találkozón a két elnök a NATO közép­európai bővítésével kapcso­latban tárgyal. Hogy Jelcin betegsége és távolmaradása a politikai élettől milyen bi­zonytalanságot eredményez az amúgy sem stabil orosz belpolitikában azt jól mutat­ta, hogy az orosz parlament alsóháza, amelyneksemmifé- le jogi hatalma nincs néhány héttel korábban 229-63 a- rányban Jelcin elnök lemon­dása mellett szavazott, mert véleményük szerint rossz egészségi állapotára való te­kintettel nem képes elnöki feladatainak ellátására. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom