Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-05-15 / 19. szám

Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ára: 75 cent VOL. LI. No. 19, Thursday, May 15, 1997 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Egy régi tartozás Úgy tűnik végre sor kerül a sokak által régóta kért törté­nelmi igazságkeresésre, hogy, mi történt a náci Németország által a második világháború során elrabolt arannyal. Az eddig lefolytatott vizsgálatok azt mutatják, hogy minden egyes semleges ország egyértelműen profitált státuszából. A német invázióval megfenyegetett Svédország még a háború utolsó évében is adott el acélt és teherelosztó szerkezeteket Németországnak. A portugálok szállították a wolframot, a spanyolok nyersanyagokat, a törökök krómot, míg az argenti­nok segédkeztek a német értékeknek Európából való átmene- kítésében. A legtöbbet támadott Svájc a nácik bankügyleteit bonyolította le, s cserébe fegyvereket, alumíniumot, mezőgaz­dasági termékeket szállított Németországnak. Fizetség részben vagy teljes egészében a háború során jogtalanul eltulajdonított aranyból és egyéb értékekből állt. Németország a megszállt országoktól $580 millió értékű aranyat rabolt el, melynek mai értéke $5,6 milliárd. Ennek az összegnek csak töredékét tudják, hogy egyáltalán hová került, s ebből mind­össze egy millió dollár alatti értéket szolgáltattak vissza magánszemélyeknek. Nem mondhatni, hogy az említett ország bármelyike is sietne visszadni a rablott tulajdont. Spanyolország $30 millió értékű aranybáláiból eddig $114 ezeret adott vissza, Törökország, melynek tulajdonában $44 millió értékű náci tulajdon van, ebből $5 millió aranyban egy centet sem adott vissza. A hidegháborús szolidaritás jegyében az USA amely meg akarta szerezni az Azori szigetek légibázisát elfogadta, hogy a portugálok, csak egytizedét fizessék vissza a háború végéig birtokukba került német aranynak. Svájc, ahol amerikai becslések szerint a nemzeti bank tulajdonában a háború végén $300 millió német rabolt arany volt, melyből az 1946-os, szintén a hidegháború diktálta egyezmény szerint mindössze $58 milliót adott vissza. Egyedül Svédország adta vissza teljes egészében a tulajdonába került német értékeket. Nemzeti büszkeség, banktitok és politikai okok mind segítettek abban, hogy ezek a dolgok évtizedekig homályban maradjanak. A Clinton adminisztráció, épúgy mint elődei, nincs könnyű helyzetben, hiszen nyomást gyakorol Svájcra,de szüksége is van annak segítségére a kábítószer elleni küzde­lemben és egyéb tisztességtelen nemzetközi pénzügyiét felderítésében. Hosszú idő után, Svájc végre engedélyt adott és segít abban, hogy a háború előtt elhelyezett betétek és egyéb értékek tulajdonosait azonosítsák és visszaszolgáltassák azokat jogos tulajdonosaiknak. A jövő évben pedig népszavazást tartanak arról, hogy felállítsanak-e egy nagy összegű alápítványt a Ho­locaust áldozatainak. Súlyos földrengés Iránban Május 10-én Irán északi részét a Richter skála szerint 7,1 erősségű földrengés rázta meg, melynek következtében legalább 2400 ember vesztette életét. A fő rengést követően 155 utórengést észleltek, melyek közül néhány elérte az 5,5-es értéket. A halálos áldozatokon felül a katasztrófa következté­ben 6 ezren sérültek meg és 40 ezren váltak hajléktalanná. Irán vezetői nemzetközi segítséget kértek a földrengés súlytotta területek megsegítésére. Clinton elnök szóvivője, Mary Ellen Glynn bejelentette, hogy a két ország nem éppen jó kapcsolatai ellenére, amennyiben erre igény lesz az Egye­sült Államok is küld segítséget, hiszen ez humanitárius ügy és nem szabad a két ország kapcsolatához kötni. Az amerikai segélyszállítmányokat, közvetítő szervezet segítségével, mint például a Nemzetközi Vöröskereszt, juttatnák el és osztanák szét az országban. A gép győzelme New York, N.Y. Az IBM Mély Kék névre hallgató szá- m í t ógé p e megnyerte a hat játszmá­ból álló mér­kőzéssoroza­tot 31/z-21/2 arányban legyőz­ve a világ legjobb sakkjáté­kosának tartott Garry Kas- parovot. A 34 esztendős Kasparov 1985 óta birtokolja a világbajnoki címet, s pálya­futása alatt eddig soha sem veszített egyetlen kihívója ellen sem, több mérkőzésből álló sorozatot. Sakkautomata készítése nem mai keletű. Elég talán csak az egyik leghíresebb előfutárra, az 1760-as évek­ben egész Európát bejárt Kempelen Farkas gépére utalnunk, melyről később kiderült hogy automatikája egy törpe sakkjátékos volt. A mai szemmel modernek nevezhető és világszínvonalú játékot produkáló sakkauto­matát a Mély Gondolatot 1980-ban kezdték kifejleszte­ni a Carnegie-Mellon Egye­tem kutatói. A gép 1988- ban már képes volt a dán nemzetközi nagymester Bent Larsen legyőzésére. A szá­mítógépipar óriás ősállatá­nak, dinoszaurusznak tartott IBM tudósai, szintén 1980- tól kezdtek el foglalkozni sakkautomaták készítésével, s igen rövid időn belül a világ legjobbjaivá válták. Az ikertorony kialakítású Mély Kék fejlesztésén 1993 óta dolgoznak. Az 1,4 tonna súlyú 512 mikroprocessorral dolgozó masina másodper­cenként 200 millió állás el- lemzésére képes. Sokan állítják, hogy miután a számítógépet a Kasparov elleni mérkőzésre állították össze, jelenlegi formájában és tudásával más nemzetközi nagymester minden további nélkül megverné. Valószínű­leg így gondolja Polgár Zsu­zsa női sakkvilágbajnokunk is, aki a mérkőzés befejezése után kijelentette, hogy sze­retne megmérkőzni a géppel. A gép győzelme, amelyhez nagymértékben hozzájárult, hogy az önbizalmát vesztett Kasparov messze elmaradt legjobb formájától minden­képpen történelminek nevez­hető. Ez volt az első alka­lom, amikor egy gép, igaz speciálisan erre a célra kifej­lesztve, de egy önnálló gon­dolkodást igénylő tevékeny­ségben, jobbnak bizonyúlt az emberi agynál. ■ Népszavazás a NATO-ról BUDAPEST Mécs Imre az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke május 2-án javasolta, hogy Magyar- ország NATO csatlakozásá­ról tartandó népszavazást célszerű lenne a jövő évi, májusi parlamenti választá­sokkal együtt megtartani. Emlékeztetett arra, hogy a népszavazás megtartására nemcsak a kormányprogram­ban, hanem két éve parla­menti határozatban is köte­lezettséget vállaltak. Szemé­lyes meggyőződése is, hogy e fontos és alapvető kérdésben indokolt és szükséges a la­kosság akaratnyilvánító meg­erősítő döntése. Ehhez a­zonban szükségesnek tartja, hogy a társadalom minden rétege kellő mélységű és valós tájékoztatást kapjon a NATO csatlakozással kap­csolatos valamennyi kérdés­ről. Amennyiben a tárgyalá­sok a terveknek megfelelően ez év végéig lezáróinak, úgy elegendő idő áll rendel­kezésre a népszavazás májusi előkészítésére. így körülbe­lül 2 milliárd forintot meg tudnak takarítani, és biztosí­tott a magas részvételi arány a referendumon. A javaslattal a Semleges Magyarországért Alapítvány is egyetértett, hozzátéve, hogy szükségesnek tartják, hogy az azt megelőző viták­ban ne csak a NATO hívei, hanem a magyar semlegesség és el nem kötelezettség hívei is szót kapjanak. Egyben felhívták a kormány figyel­mét arra, hogy a népszavazás megtörténtéig tartózkodjon minden olyan lépéstől, ami az országot végképp elköte­lezné egy újabb katonai szö­vetség mellett. A Munkáspárt, amely kez­deményezte a népszavazás kiírását és ennek támogatá­sához 142 ezer aláírást gyűj­tött össze, javasolta, hogy a hét parlamenti párt bevoná­sával kezdjenek tárgyalásokat A legyőzött világbajnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom