Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)
1997-05-01 / 17. szám
Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ara: 75 cent VOL. LI. No. 17. Thursday, May 1, 1997 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 ISSN 0154-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Választanak a britek Május elsején választanak a britek, s szinte minden előzetes felmérés egyöntetűen a Munkáspárt győzelmét jósolja, mely 15-24 százalékkal vezet a 17 éve kormányzó konzervatívok előtt. A közvélemény változása egyértelműen a jó megjelenésű 43 éves, oxfordi végzettségű Tony Blairnek köszönhető, aki 1994-ben vette át a munkáspárt irányítását. Csökkentve a pénzügyi függőségét a szakszervezetektől, politikailag behozta a pártot középre alternatívát kínálva ezzel a konzervatívokkal szemben. A választási kampány során a taglétszámát megduplázó munkáspárt Ígéretet tett arra, hogy két évig nem fogja túllépni a konzervatívok által megszabott költségvetési határt és az elkövetkező öt évben nem emeli a személyi jövedelmiadókat. Mr. Blair nem kötelezte el magát egyetlen alapvető munkáspárti érték - mint például az oktatás, egészségügy, szociális juttatások - megváltoztatása mellett, így a rossznyelvek szerint meghirdetett programja csak annyiban különbözik a konzervatívokétól, hogy ezt nem ők állították össze. Úgv tűnik azonban, hogy 17 évi konzervatív kormányzat után ez az apró differencia elegendő lesz arra, hogy felszínre hozza a két program közötti alapvető különbséget - ezt munkásnárti kormányzat mellett kívániák megvalósítani. a Kúton erre KiKepzett perui kommandó alakulat április 22- én pontott tett a december 17- e óta tartó túsz drámára. A fővárosban Limában a Japán nagykövetség épületében fogva tartott 72 diplomata közül egy, a támadó kommandósok közül kettő, mig a gerillák közül mind a 14-en életüket vesztették az akció során. Az épület alatt ásott alagutat akkor robbantották be, amikor a nappali szobában a gerillák szokásos football meccsüket A perui elnök Alberto K. Fuji- já^ották. rA fogva tartott túszok név mon maketten mutatja be, v * n , , ,,, ' nélkül többen azt vallottak, hogy a kommandók hogyan , . ,. . „ , . „ ... . . hogy a támadok lelőttek olyan foglaltak vissza az epuletet r- . i . . .... _____________________ fiatal gerillákat is, akik korábban már megadták magukat. Ennek hitelességét valószínűsíti az a tény, hogy az akciónak egyetlen túlélője sem volt. Megszavazta a Szenátus a vegyi fegyverek betiltásáról szóló szerződést WASHINGTON, DC A Szenátus 74-26 arányban elfogadta a Vegyi Fegyverek betiltására vonatkozó szerződést, mely megtiltja azok gyártását és tárolását. A mérgező harci gázokat széles körben alkalmazták az első világháború idején, de az 1925-ös Genfi Megállapodás már megtiltotta hadi alkalmazásukat.Ez azonban nem gátolta meg az iráni kormányt, hogy azt saját kurd állampolgárai ellen ne alkalmazza. Jelenleg három ország, az Egyesült Államok, Oroszország és Irak rendelkezik vegyi fegyverekkel, de lagalább húsz ország lenne még képes előállítására. Az egyezmény kidolgozásához tíz esztendőre volt szükség, melyet Bush elnök 1993 január 13-án írt alá és ez év április 29-én lépett hatályba. Az aláíró 130 ország közül eddig 74 ratifikálta a szerződést. Irán, Kína, Oroszország aláírta, de még nem ratifikálta, míg Irak és Líbia alá sem írta. Az egykori aranyifjak A Fidesz, amelyet néhány politológus még mindig a magyar demokrácia aranytartalékaként tart számon, párttá válása (1990 február 8), immár több időtt töltött a jobbközép politikai zónában, mint korábban a mérsékelt bal oldalon. A fiatalok, megküldött kongresszusi vitaanyaguk mottójáúl egy kuruc vers idézetet választottak "Két pogány közt egy hazáért", amely karakírozni kívánta jelenlegi politikai helyüket a kisgazdák és a szocialisták között. A párt 1994-es elképzelése, hogy a végrehajtott jobbra áttal vezető helyet érjenek el a mérsékelt jobb oldalon nem sikerült, mivel az akkor két pólusú magyar politikai élet a kisgazdapárt népszerűségének növekedésével mára inkább három pólusúvá vált, így a Fidesz két prés közé került. A fiatalok, vagy lassan már középkorúak politikai elkép- zelésik között sokak számára jól hangzó ígéretek vannak. Orbán Viktor Vezessék be a családi jövedelemadózást, növeljék 1,5 %-ra a kutatásra és fejlesztésre költött összegeket a jelenlegi 1 %-ról, csökkentsék a sorkatonai szolgálat idejét 6 hónapra. Múlt hét végén, április 20-án megtartott VIII-ik kongresszusukon a felszólalók élesen bírálták a kormányzó pártokat, főleg az oktatásügy és a gazdaság területén. Zárójavaslatuk többek között arra szólítja fel a kormányt, hogy terjesz- sze a parlament elé vagyonkezelési koncepcióját, szüntesse be a politikailag elkötelezett személyek kinevezését a többségi állami tulajdonú intézmények és vállalatok élére és számoljon be az országgyűlésnek az energia szektor privatizációjáról. A kongresszus 311-1 arányban, mely eredmény sejtet valamit a párton belüli demokráciáról, újraválasztotta az ellenjelölt nélkül induló Orbán Viktort. A párt elnöke nem vehetett részt a kongresszuson, mert a parlamenti képviselők csapatának Bundestagválogatottja elleni 2:0-ás győzelemmel végződött mérkőzésén súlyosan megsérült, s ezért a Sportkorházban mozdulatlan fekvésre ítélték. A kongresszus nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a következő évi választásokon koalícióra lépnének valakivel, bár Orbán Viktor a küldöttekhez írt levelében kijelentette, hogy továbbra is a jobbközép erők összefogására és egy ilyen koalíció összekovácsolására törekszik. ■ Bővítés következményekkel Ha nem is teljesen úgy mint a fizikában, de a politikában is igaz, hogy minden lépés reakciókat vált ki, melynek várható irányát a NATO bővítéssel kapcsolatban a héten megtartott orosz-kínai legfelsőbb színtű tárgyalások már jelezték. Borisz Jelcin orosz és Jiang Zemin kínai elnök április 23- i találkozójukon igaz név nélkül, de egyértelműen az Egyesült Államokat célozva megállapodtak, hogy együttműködnek, hogy csökkentsék Amerika hatalmát és befolyását a világban. Közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy nemzetközi téren egyetlen ország sem törekedhet hegemóniára. A két államfő megállapodott abban, hogy korlátozzák a körülbelül 4,000 mérföld hosszúságú közös határ körzetében állomásoztatott katonai erők létszámát. Ami azt jelenti, hogy Kína a felszabaduló erőket át tudja telepíteni Dél-Ázsiába, mely már egyértelműen amerikai érdekszféra. Igaz mindkét országnak égetően szüksége van tőkére és csúcstechnológiára, melyet nem kaphatnak meg egymástól, de ha végérvényesen kezet nyújt egymásnak az bizony átrajzolja egy kicsit a világ politikai térképét, s Kína, melynek hadiipari megrendelései már az elmúlt évben is 25 százalékkal emelkedtek akár a haldokló orosz hadiipar egyik megmentője is lehet. Washingtonban a szenátus Fegyveres Szolgálatokkal foglalkozó bizottsága Madeleine Albright, Secretary of State-t és William Cohen, hadügyminisztert hallgatta meg a héten a NATO tervezett bővítésével kapcsolatban. A szenátorok különböző formában megfogalmazva alapvetően arra szerettek volna választ kapni, hogy az adminisztráció hogyan tudja megvédeni azt az állítását, hogy a tervezett bővítés O- roszország határainak irányában nem orosz ellenes, illetve milyen alapon jelentik ki, hogy a bővítés megszünteti Európa különválását, amikor csak enwek határait tolja kelet felé. Clinton elnöknek, aki a választások előtt Ígéreteit tett a NATO bővítésére nem lesz könnyű dolga, hogy a ratifikáláshoz szükséges két-harmados szenátusi többséget megszerezze, hiszen a tervezett bővítés amerikai részről várhatóan 40 milliárd dollárba fog kerülni és elkötelezi az amerikai katonákat olyan országok felé, amelyeket az ameriaki választók alig ismernek. ■ Vege a perui túszdrámának
