Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)
1997-04-03 / 13. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 3, 1996 Már a második világháborúban nagy szerepet játszottak a repülőgépek. A Luftwaffe nélkül aligha lehetett volna megvalósítani a villámháborus terveket. Gyorsaság és ütőképesség a két legnagyobb erénye a légierőnek. Egyedül Anglia volt képes ellenállni a tízszeres túlerőnek. Hogyan, miért? Azért mert egy jól fejlesztett radar-rendszert építettek. A radar előrejelzés vált azóta is a legfontosabb fegyverré a védelem szempontjából. A hetvenes évek végén az USA úgy gondolta, hogy a Szovjetunió katonai fölénybe került vele szemben, ezért utasítást adott ki, bizonyos fegyver-rendszerek fejlesztésére. Az egyik megbízás egy olyan repülőgép kifejlesztésére vonatkozott, amely a radar számára észrevehetetlen. A tudósok először is elolvasták egy szovjet fizikus 1937-ben kiadott könyvét az elektromágneses hullámok viselkedéséről. Ezek után a grafitban megtalálták azt az anyagot, amelyet kerestek, amely elnyeli a radarhullámokat. Szintén utasításra egy olyan repülőtestet terveztek, amely földönkívüli űrhajóra emlékeztetett, hogy a pszichológiai hatást így is növeljék. Találtak egy újfajta anyagot, amely könnyebb mint az aluminium és erősebb, mint az acél. Először megépítettek egy modellt az új anyagból, grafittal vonták be és a nevadai sivatagban tesztelték, vajon a radarok észreveszik-e. A kísérlet sikeres volt, egy radar sem jelzett. Megépítették hát az első "Lopakodó" névre keresztelt harcigépet. A külseje először terepszínű bevonatot kapott, ám ekkor újabb utasításra feketére festették. Az volt ugyanis az elgondolás, hogy a nagyobb hatás kedvéért az új gép éjszaka fog rajtaütéseket végrehajtani. A tervezés és gyártás mindvégig olyan titokban folyt, mint az atombomba kifejlesztése. Később már nem elégedtek meg a két rakétával felszerelt változattal, hanem egy hatalmas bombázógép építésére adtak megbízást a Lockhead- Martin cégnek. így az Fl-17-es után megépítésre került a B2 bombázó. Ez a gép szintén egy régi II világháborús terv szerint készült. Alakja egy hatalmas, csak szárnyakból álló testre emlékeztetett, amely szinte egy elnyújtott háromszöggé alakul át. Természetesen ez is fekete. Az ára 1 billió dollár. Harci körülmények között az Irak elleni háborúban próbálták ki, fényes sikerrel. Minden célpontot eltörölt a Föld színéről és az ellenség számára tökéletesen fedve maradt. Azóta sorozatban gyártják, sőt minden valószínűség szerint újabb és fejlettebb változatai is elkészültek már. Ezzel a géppel pár órán belül a világ szinte minden pontja elérhetővé és ellenőrizhetővé vált. Most már egy kicsit jobban érthető az új USA taktika és az, hogy az utóbbi időben sok amerikai támaszpont szűnt meg. Nem kellenek már a drága katonai bázisok, fenntartó és kiszolgáló személyzet és technika. Az USA teljes mértékben ellenőrzése alá vonta a Földet. Deák Pál FAMILY PRACTICE I Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. I Briarwood queers N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main SL and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station.______ Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bánta Imák korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezdést nyújt , az egész számára. ISzükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk! Az üzlet mindenek felett! Pedagógia amerikai módra Évek óta folyik Magyarországon, de máshol is szerte Nyugat-Európában a vita a nevelésügy megreformálásáról, sőt teljes átalakításáról. A népszerű modell, mint annyi minden másban, Amerika, melynek valósággal fátuma, hogy mindenki utánozza, mint párnapos kölykök a kutyamamát. Amikor a varázsszó: Amerika, elhangzik, az emberek, kormányok és intézmények lelkileg hapták- ba vágják magukat, és beállnak a sorba. Ennek előbb- utóbb Amerika fizeti meg az árát, mert- mondjuk ki nyíltan- az iskolarendszere (e- gyes amerikai szerint is) gyökeres átalakításra szorul; az európai majmolás eredménye viszont az, hogy Amerika önmagát modellnek tudva, tovább halad a helytelen úton. Az Egyesült Államok, mely gazdasági és katonai területen már győztesnek tudja magát, most arra készül, hogy a pedagógiai téren is aranyérmet juttasson magának. Vizsgáljuk meg röviden az amerikai iskolarendszer célkitűzéseit a jelenlegi vita fényében. Igaz-e az, hogy az óceánon túl ugyanazt igyekeznek létrehozni a pedagógiai terén, mint amit az európai kultúrnemzetek akarnak, vagy legalábbis akartak a mai napig? Az amerikai iskola nem kultúrembereket akar formálni, hanem az életre akar nevelni. Az életre nevelés fázisai a következők: "amerikaivá" tenni a fiatalt, elfogadtatni vele a demokratikus ipari, fogyasztói társadalom szükségességét. A fiatalt már idejekorán trenírozzák, sokak szerint agymosással, hogy részt vegyen az üzleti életben, terjessze az üzleti etikát, az adás-vevés műveletét tökéletesítse, és hogy ilyenformán más intézmények célkitűzéseit is az üzletelv alapján ítélje meg. A filozófus Santayana sokéves harvardi tanítás után sajnálattal elismerte, hogy az erkölcsi nyomás legtehetségesebb diákjait is az üzlet felé irányította, minden mást annak alárendelve. Ez a nevelés Amerikának óriási anyagi sikert, gazdagságot és világelsőséget hozott, mégis meg kell állni egy pillanatra. Mert bár a fiatalt lelkesítheti, hogy- elméletben legalábbis- gazdag ember lesz, kérdésünk Szókratész után: jó-e, ha másféle igények, törekvések, vágyak mellékvágányra kerülnek, és elsorvad a kultúra, ha szóra érdemesítik egyáltalán? Az üzlet mint nemzeti foglalkozás együtt jár a demokrácia gyakorlásával, mert ez teszi lehetővé az üzletember vállalkozási szabadságát. Az érvelés egyszerű, még ha az "okos” Európa nem is képes megérteni. A demokrácia végcélja, ugyan nem Periklésznél, de Clintonnál, Ging- richnél, Gore-nál, Kempnél, Dole-nál az, hogy a mindenben az egyenlőség alapján álló egyén eleve partnere minden más egyénnek, elsősorban üzleti partnere, mert ez a leglényegesebb emberi kapcsolat. Aki üzleti szerződést köt valakivel, az nem fog ellene háborúzni, hacsak nem az üzlet szabályai szerint, melyek közül legelső az üzleti versengés. Minden más kapcsolat ebből fakad. Az európaiak jobban tették volna történelmük során, ha hódítások, háborúk, forradalmak helyett békésen kereskedtek volna- állítják amerikai gondolkodók, akik most Boszniától Irakig tézisük igazát vélik bizonyítani, és a történelmet új alapokra helyezni. Minél több üzletágat ültet át Amerika (és versenytársai) Európa földjébe, annál nagyobb lesz az európaiak ambíciója, hogy ők is partnere legyenek Amerikának. Az amerikai pedagógia célja tehát világos: beilleszteni a fiatalt a demokratikusliberális üzleti társadalomban érvényes világnézetbe, megmutatni neki, hogy ilyenformán meggazdagodik és boldog lesz. Aki ebben a társadalom által jóváhagyott játszmában elcsúszik, azt a jóléti állam megsegíti, mert ennek is az a célja, hogy meggazdagodjunk, másképp nem lett volna Marshall-terv. és nem szerveződnének segítő akciók a mindenkori elesettek támogatására. Ez a pedagógia a kereszténység, humanizmus és tudomány örökösének mondja magát. Ez persze vitatható; de az nem, hogy e pedagógia produktumai, a diákok és későbbi felnőttekvajmi keveset tanulnak a humán tárgyakból, hogy elsősorban "fogyasztókká"válnak, úgynevezett értékek hiányában, és hogy életük szellemileg sivár lesz. Ha ezt akarja Budapest, ám tegye. Verje szét a régi szolid, megbízható középiskolát, árassza el egyetemeit az új pedagógia elveivel, és kezdje el az egész folyamatot az óvodában. De akkor számolnia kell a következményekkel. Molnár Tamás Roosevelt segített Wallenbergnek A londoni Wallenberg-emlékmű felavatása kapcsán hosszabb tanulmányt közölt a The Times. A cikkíró megállapítja, hogy a svéd diplomata zsidómentő tevékenysége minden elismerést megérdemel, csakúgy, mint a svájci Lutz és a pápai nuncius Angelo Rótta hasonló munkája, de hogy mindez egyáltalán lehetséges volt az Roosevelt elnöknek köszönhető. A cikk szerint Washington 1944- június 24-én kapta meg az első cáfolatlan bizonyítékát annak, hogy a deportált zsidókat Auschwitzban gázkamrákban gyilkolják meg. Roosevelt azonnal intézkedett, és Horthy kormányzó két nap múlva megkapta az amerikai ultimátumot: ha nem állítja le azonnal a zsidók deportálását, Budapestet megtámadják az amerikai bombázók. Horthy erre parancsot adott a deportálások felfüggesztésére - ellenkező esetben június 29- én és július 2-án érte volna brit és amerikai szőnyegbombázás Budapestet. így zsidók tízezrei menekültek meg az elhurcolástól, és Budapestre érkező Wallenberg alkalmat kapott a menlevelek kiosztására, védett házak felállítására. Ugyanakkor az Egyesült Államok úgy érezhette, hogy fontos lépést tett a zsidók érdekében, tehát nem bombázta Auschwitzot az év augusztusában amiért később sokan kárhoztatták. A The Times cikke elmondja, hogy a három hónapos haladéknak sok zsidó köszönheti az életét, de azután Otto Skerzeny elrabolta Horthy kormányzót és Magyarországon - mint Pinto Duschinsky írja - "huligánkormány" vette át az irányítást. Mivel a halálvonatok leálltak, kivégzésekkel, Dunába lövéssel és halálmenetekkel irtották a zsidóságot. Az akkori budapesti német követ, Veesenmayer húszéves börtönbüntetéséből hármat sem töltött le, és a börtönből MacCartney oxfordi történész professzorhoz intézett levelében azzal indokolta az 1944-ben történteket, hogy Hitler "csupán az Egyesült Európa megteremtésén fáradozott." Lopakodók
