Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)
1997-01-16 / 2. szám
Thursday, Jan. 16, ly97 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Amerikai-orosz megállapodás WASHINGTON,D.C. Az Egyesült Államok és Oroszország képviselői megállapodásra jutottak arról az egyezményről, amelynek érteimében az amerikai fél a következő öt évben gyorsított ütemben, rögzített áron fogja felvásárolni a megsemmisítésre kerülő SS-20-as orosz hadászati rakéták atomtölteteiből kiszedett dúsított uránt. A most tető alá hozott megállapodás része annak az 1994-ben aláírt tizenkétmilliárd dolláros átfogó szerződésnek, amelyben az Egyesült Államok vállalta, hogy húsz év alatt hozzávetőleg ötszáz tonna, atomtöltetből kiszerelt dúsított uránt vesz át Oroszországtól ipari célokra. A világon 437 blokk működik Jelenleg 437 atomerőmű blokk működik a világon, 39 építés alatt van - adta hírül a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség. Összesen 33 országban működik atomerőmű. A villamosenergia termelésen belül a nukleáris részesedés a következőképpen oszlik meg: Litvánia 85,6; Franciaország 76,1; Belgium 55,5; Svédország 46,4; Bulgária 46,6; Szlovákia 44,1; Magyarország 42,3; Svájc 39,9; Szlovénia 39,5; Ukrajna 37,8; Dél-Korea 36,1; Spanyolország 34,1; Japán 33,4; Finnország 29,9; Németország 29,1; Tajvan 28,8; Egyesült Királyság 25, USA 22,5; Cseh-Köztársaság 20,1; Kanada 17,3; Oroszország 11,8 százalék. A többi atomerőművel rendelkező országban a részesedés az energiatermelésben a fentiéknél kevesebb. Nyolcezer amerikait vár Taszár A következő másfél évben várhatóan mintegy nyolcezer amerikai katona vonul át Magyarországon a boszniai stabilizációs hadművelet részeként. Gregory Rountree dandártábornok az ellátóbázis új parancsnoka. A daytoni békeegyezmény végrehajtására létrehozott IFOR helyét most felváltó stabilizációs erők (SFOR) 18 hónapra kaptak mandátumot feladatuk végrehajtására. " A taszári bázis ugyanúgy fog működni, mint az elmúlt évben, a szerep nem változik -mondta a tábornok. Az SFOR alatt kevesebb amerikai katona vonul át Magyarországon (8200-8300) mint az IFOR misszió idején (13-14 ezer) Rountree tábornok azt Ígérte, hogy az amerikai bázis vezetői és katonái továbbra is nyíltak és barátságosak lesznek a magyarokhoz. Összmagyar Nemzeti Színház Esztergomban Esztergom - mint Magyarország első főváros - 2000-ben Szent István koronázásának ezredik évfordulója, a millecente- náriumi ünnepségsorozat központja lehet. Ez adta az ötletet egy 2000 férőhelyes színház, a Szent István terem felépítésé hez, amely azösszmagyarság nemzeti színházaként fogadhatná a városba érkezőket. ^ BUDAPEST. Magyarországra látogat január 16-17-én Jacques Chirac francia államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására. Ez második útja lesz a francia elnöknek Közép- és Kelet-Európábán. Helyünk és sorsunk Közép-Európában A történelmi mérleg két serpenyője "Helyünk és sorsunk Európában" - ezzel a címmel Bajcsy-Zsilinszky Endre írt egykor könyvet; elgondolkodva arról, hogy a magyarságnak milyen hatalmas kihívásokkal kell számot vetnie történelmének egyik legmélyebb válságkorszakában: a második világháború előestéjén. A könyv 1941 márciusában jelent meg, nem sokkal a Jugoszlávia ellen intézett német támadás és Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága előtt. És minthogy a magyardé lszláv barátság kialakításában jelölte meg a követendő magyar külpolitikai stratégiát, a háborús cenzúra nyomban betiltotta. Európai és közelebbről közép-európai helyünkkel és sorsunkkal azóta is időre számot kell vetnünk. Különösen a millecentenárium évében, midőn ez a számvetés tanulságos összehasonlításokra és következtetésekre ad alkalmat. Mindenekelőtt abban a tekintetben, hogy miként változott közép-európai helyzetünk egy évszázad leforgása alatt. Annak idején, milleniumi ünnepségek után Jókai Mór a következő szavakkal zárta le az utószót, amelyet a jubileumi kiadványként megjelent A magyar nemzet története című összefoglaláshoz írt: " A honfoglalás első évezrede bevégződött. Jól végződött be. A magyar nemzet rátalált önmagára (...) Harcias erényeit megtartva, kifejtve, mégis a békének őrét látja benne a világ. Mivelhogy hazáját, koronáját híven és önként szolgálja, nem fél a rabszolgaságtól többé. Nem harcol az idegen nemzetekkel, hanem versenyez velük: nem ellenségekkel, szövetségesekkel veszi magát körül. Ámde az új ezredév az új honfoglalás fog lenni. Amit diadalmas fegyver ezer év előtt meghódított, amit annyi vérhullatás visszahódított, az eggyélett Magyarország új meghódításra vár, a szellem, az ész, a munka teremtő eszközeivel. Terjeszkedni nem föladata Magyarországnak; de emelkedni igen". Különös olvasni most eze- í két a magabiztos szavakat. Hiszen az a Magyarország, amelyről Jókai beszélt amelyet a nemzet az ezeréves évfordulón megünnepelt, azóta elveszett. Az önmagára találó, új feladataira önbizalommal készülő, Európa fejlett részéhez felzárkózó büszke és virágzó országot elsőGönczi Béla rajza dorta két vesztes világháború, nyomukban két súlyosan igazságtalan békeszerződés. Elsodorták az egymást váltó autoritárius rendszerek, a "kemény" és puha diktatúrák, az idegen hódítók és megszállók: a mostoha és keserves huszadik századi történelem. Mindezzel természetesen megváltozott Magyarország közép-európai "helye és sorsa" is. Az ország, amelynek története, fejlődése a török hódítók kiűzése - tehát a XVII. század vége - óta, ha nem is zökkenők nélkül, de mégis egy folyamatosan emelkedő pályán haladt, az első világháború végétől ereszkedő pályára került. A XVII. és XIX. század magyar történelme igazából európai sikertörténet, amelynek még a látványos és nagyszabású kudarcai is későbbi eredményeket készítettek elő. A II. Rákóczi Ferenc vezette utolsó rendi szabadságharc igaz, elbukott, a Károlyi Sándor és Pálffy János által megkötött szatmári béke viszont olyan "kiegyezést" hozott létre a nemzet és az uralkodóház között, amely - különösen Mária Terézia uralkodása idején - Magyarországot a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés útján indította el, és ennek a következménye lehetett az a polgáro- sulás, amely a reformkorban kibontakozott. Hasonló volt a helyzet a XIX. században is: az 1848-49-es szabadság- harcot külső erőszak verte le, az 1867-es kiegyezés révén mindazonáltal megvalósultak 1848 legfontosabb nemzeti és polgári törekvései, és az ország fél évszázadon keresztül egy európai nagyhatalom egyenrangú részeként dinamikusan fejlődhetett és eleget tehetett geopolitikai feladatainak. Ezt a folyamatos, habár nem tragikus zökkenők nélküli történelmi emelkedést kényszerítette leszálló pályára az első világháborús vereség, az ezeréves ország trianoni feldarabolása, a modernizációs késérietek kudarca, majd a második világháború, az ország német és szovjet megszállása, a "második Trianon", majd az 1956-os forradalom leverése. És erről az ereszkedőpályáról Magyarország azóta sem szabadult; a "rendszerváltozás" szabadító történelmi fordulata sem hozta meg az újabb emelkedést. Egy évszázad leforgása alatt: 1896 és 1996 között igen nagy volt ez a történelmi süllyedés. Ha valaki fel kívánja állítani Magyarország utóbbi százesztendős históriájának mérlegét, éspedig éppen közép-európai "helyünk és sorsunk" tekintetében, szinte mindent a negatív oldalon könyvelhet el: mindenütt "helyünk" erős zsugorodásával és "sorsunk" romlásával kell számot vetnie. A magyarság lelkileg és erkölcsileg is igen súlyos helyzetbe került, minthogy azokat a kollektív sérüléseket (frusztrációkat), amelyeket XX. századi történelme a vesztes háborúkkal, a nemzetcsonkító békeszerződésekkel, a levert forradalmakkal és a sikertelenül maradt modernizációs kísérletekkel o- kozott, máig nem tudta enyhíteni a történelem. Felmérések szerint Európa legpesszimistább nemzete vagyunk. Ebben a súlyos néplélektani helyzetben aligha várható, hogy közép-európai "helyünk és sorsunk" megalapozottabbá válik, és nagyobb külső biztonságot ad. A magyarság történelmi jövője valóban ebben az európai és közép-európai integrációban van. Mások talán megengedhetik maguknak a gazdasági és kultúrális autar- chiát, elzárkózást - mi semmiképpen, minthogy az elszakított magyarsággal, a nemzet lélekszámának egy- harmadával csakis a közép- európai integráció sikere esetén újíthatjuk fel azt a természetes lelki, szellemi közösséget és szolidaritást, amely a nemzeti lét alapvető feltétele. Igen sokat, szinte mindent elveszítettünk abból, amit XVIII.-XIX. századi történelmünk felhalmozott. Okos nemzeti starégiával most már ideje volna megkeresni azt a történelmi utat, amely ismét fölfelé vezet. Pomogáts Béla í Dr. GEORGE GABOR KRAI IK 7 Amerikában végzett magyar fogorvos rendelője a magyar negyed szívében a 79-es utca és a 2-es Avenue sarkán található 239 East 79th Street, Suite 1A Komplikált foghúzások Koronák, Hidak * Gyökérkezelések Fogtömések * Protézisek Kozmetikai * Esztétikai kezelések és minden más általános fogászati kezelés Rendelés előzetes bejelentésre - Hívja: Minden megfelelő biztosítást elfogadunk! )
