Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)

1996-09-05 / 33. szám

Thursday, Sep. 5, 1996 AMERIKAI MAGYAR SZO 7. A stressz A stressz az egyik leggyakrabban Fölemlegetett jelenség manapság. A nem is olyan régóta használatos fogalom átszövi és meghatározza életünket Ha a férj fáradtan jön haza, ha a gyereknek gombóc van a torkában iskolai nehézségei miatt, ha a feleség összeveszett a boltossal, valamennyien úgy érzik: túlságos stresszben élnek. És ez való igaz. Egész életünkben nem teszünk egyebet mint valahogy megpróbáljuk kivédeni és feldolgozni a ránk ható nyomásokat, azaz a legkevesebbet szenvedni a stressztől. S ha valaki képes vállvonogatva és könnyedén venni az akadályokat, arra azt mondjuk: életművész. Holott lehet, hogy csak megtanulta leépíteni a stresszhatásokat, megtanult lazítani. Amióta a montreali egyetem világhírű professzora, hazánkfia, Selye János felfedezte a stresszt, az utóbbi idők biológiai, pszichológiai és életmódkutatásainak jelentős része irányul erre a jelenségre. Persze az, hogy életünkben folyamatosan kihívásokkal, döntésekkel s az ezekkel járó felelősséggel kell megküzdenünk, régóta világos valamennyiünk számára. Az, hogy a létért folyó küzdelemben a folyamatos alkalmazkodás kifáraszt, kimerít, vagy épp ellenkezőleg, újabb erőket szabadít fel, nem huszadik századi felfedezés. Ám, hogy a stressz hormonális eredetű élettani képesség, mely a külső és belső ártalmak elleni védekezést biztosítja, az csak Selye János professzor kutatásai nyomán vált ismertté. A stressz állapotában, attól függően, hogy milyen mértékben hat ránk, a mellékvese kerül ingerelt állapotba, a nyirokszervek zsugorodhatnak, a gyomor és a bélrendszer fekélye alakulhat ki, a testsúly radikálisan csökkenhet vagy nőhet, a szervezet vegyi háztartása felborulhat, idegrendszerünk stabilitása megváltozhat, gyulladás léphet fői szervezetünkben - és még rengeteg biológiai változás figyelmeztethet arra, hogy stresszben élünk. Mégis van igazság... már ami azt illeti, hogy a stressz lehet jótékony hatással is. Az élettani aktivitásban nagy szerepe van a siker-orientáltságnak. Márpedig a siker eléréséhez is stresszhelyzet kell, amelyet szerencsés esetben jól oldhat meg az ember. A stressz mindezek mellett jelentős szerepet játszik például az öregedésben, vagy akár az egyéniség és az életcél kialakításában. Érzelmeink, melyek az emberi kapcsolatokat szabályozzák, szintén stressztől vezéreltek. Valamennyien arra törekszünk, minél nagyobb harmóniában, azaz egyensúlyban legyen lelki-testi működésünk. Aki képes kezelni a stresszt, az olyan életmentő tudásra tett szert, aminek birtokában szabályozni tudja szervezete válaszreakcióit. A jó válasz persze nem mindig akaratunk ellenőrzése alatt születik meg bennünk. Stressz ér például akkor is, amikor nagyon megijedünk és hirtelen adrenalin árasztja el egész szervezetünket, és az is stressz, ha iszonyú testi erőfeszítés után elsőként futunk be a célba. A stresszgyógymód, a stresszterápia szintén Selye János felfedezése. "Harcolj mindig, ha a cél nemes. De ne állj ellen, ha nem érdemes" - foglalta össze a tudós a stressz ártalmaival szembeni harc lényegét. Azaz olyan gyógymódot alkalmaz, amely taktikai védelmet nyújt. Nem egy pirulát kínál, amit gyorsan bekapunk, ha fáj valami. Hanem az aktív és passzív védelem váltogatását javasolja, annak függvényében, melyik a legelőnyösebb a szervezet számára. folytatjuk Génmanipulált gyümölcs A XXI. század gyermekeit valószínűleg már nem a karjukba kapott fájdalmas oltások óvják meg a fertőző betegségektől, hanem a génmanipulált élelmiszerek fogyasztásával "kapják" meg a védettséget. Egy génmanipulált banán elmajszolásával például észrevétlenül, fájdalommentesen, sőt még a gyümölcs zamatát is élvezve juthat hozzá a védettséghez a jövő embere - nyilatkozta a kutatásokkal foglalkozó egyik brit cég, a cam- bridge-i Axis Genetics egyik szakértője. Az állatgyógyászatban már 3-4 éven belül bevezethető a módszer, a humángyógyá­szatban ennek legalább a dupláját veszi igénybe. Arckrém"napernyővel" Nem is olyan régen még megmosolyogtuk az angol hölgyeket, akik egyre jobban féltik a bőrüket a káros su­garaktól, s ismét divatba hoz­ták a napernyőt. Aztán mi is kezdtük érezni - szó szerint - a bőrünkön, hogy már a nap sem olyan mint régen volt. Évek óta panaszolják azok, akik már tavasz végén nya­ralnak, az első napfürdők után pöttyök jelennek meg a bőrükön. A városok utcáin félórás szabad levegőn tar­tózkodás után szinte csíkos lesz az ember bőre, olyan piszkos a levegő, hogy fol­tokban lehet lemosni ma­gunkról a port. Kezdjük tehát komolyan venni a kü­lönböző krémek mellé csúsz­tatott használati utasításokat, s egyre figyelmesebben olvas­suk őket. A modern arckré­mekben és a nappali smink­hez használatos alapozó kré- mekben,szájrúzsokban ugya­nis már szerepelnek olyan alkotórészek, amelyek kiszű­rik a nap káros sugarait és védenek az időjárás, a kör­nyezeti ártalmak hatásaitól is. Sok kísérlet folyik a nagy kozmetikai cégeknél, hogy minél tökéletesebb bőrápoló szereket állítsanak elő. A napozószerek általáno­san elismert alkotóeleme a titánoxid, amely a káros su­garakat fizikai - és nem ké­miai - úton szűri ki. E készít­mények klinikai vizsgálata során még akkor sem jelent­kezett viszkető, égető érzés és bőrpír, amikor meleg, iz­zadó, nyitott pórusú bőrre vitték fel. Az ily módon készült arc­ápolószerek tehát gyakorlati­lag egy "napernyőt" tartanak használójuk fölé. Védik az arcbőrt az UVA sugárzástól - megakadályozva az idő e- lőtti ráncosodást, a rugalmas­ság elvesztését; az UVB su­garak kiszűrésével védenek a leégéstől, a bőr kicserződésé- től, a szeplők és a foltok megjelenésétől; sőt kiszűrik az IR (infravörös) sugarakat is, meggátolva így a bő túl- melegedése okozta irritációt, pírt, arcduzzanatot és haj­szálérrepedést. A tudomá­nyosan kiépített "napernyő" ugyanis a napfény hasznos sugarait átengedi, s nem aka­dályozza meg a bőr lebarnu­lását. FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMAS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv-A Van Wyck Blv. SUbway: F Van Wick BIv. Station.______ Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi teszteké helyszínen Gondos orrosi kivizsgálást és kezelést nyűit , az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk Petrezselymes, fokhagymás marhafartő, snidlinges burgonyapürével Hozzávalók: Levesben főtt marhahús kb. 1 font, vaj, petrezselyemzöld 1 csokor, tisztított fokhagyma, só, más­fél font burgonya, tej 2 po­hár, snidling. Az elkészítés módja: A fris­sen főtt marhafartőt adagol­juk, majd serpenyőben vajat olvasztunk. A tisztított (4-5 gerezd) fokhagymát össze­zúzzuk, gyengén átpirítjuk, bőven megszórjuk a finomra vágott petrezselyemzölddel, és a felszeletelt marhafartőt ebben a fűszeres vajban gyengén átpírítjuk. Ezután ha kell, kevés hús­levest öntünk alá, és mele­gen tartjuk. Elkészítjük a burgonyapürét. A tisztított burgonyát dara­boljuk, sós vízben puhára főzzük, leszűrjük, és még melegen átpasszirozzuk. Ke­verőtálba téve, diónyi vajjal és a meleg tejjel kemé­nyebb, formázható burgonya­pürét készítünk. Legvégén a finomra vágott snidlinggel ízesítjük. Tűzfor­rón tálaljuk a fokhagymás, petrezselymes marhafartővel együtt. * FŐSZER PAWMKA A növény nagy valószínű­séggel Közép-Amerikából . származik, ahol (pl. Peru­ban) 40-féle paprikát ter­mesztenek fűszerezésre, illet­ve ételek ízesítésére. Európá­ba Kolumbus útitársa, Chanca doktor telepítette be. Magyarországon a paprikát a 16. század óta termesztik és használták a főúri kony­hákban. Néhány évtized múl­tán kialakult a Szeged és Kalocsa környéki termőUy; és a fűszerpaprika fontos kereskedelmi cikké vált; a múlt század vége óta magyar fűszerpaprika-őrleményt fo­gyasztanak Európa legtöbb országában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom