Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)
1996-10-31 / 41. szám
Thursday, Oct. 31, 1996 AMERIKAI MAGYAR SZO 7. Amerikai Tanácsának közleménye A Magyarok Világszövetsége Tisztújító közgyűlése Budapesten Október 25-26-án tartották a Magyarok Világszövetsége tisztújító közgyűlését Budapesten a Margit gimnázium helyiségeiben. Az alapszabály rendelkezései szerint "kétévenként megtartott összejövetelnek ez alkalommal külön jelentőséget ad az, hogy a világ 51 országából összejövő 325 küldött új vezetőséget választott. Ugyanekkor jelentős alapszabály módosításra is sor került. Az Amerikai Tanácsot 30 tagú delegáció, a kanadait pedig 12 küldött képviselte a közgyűlésen. "Az erdélyi mellett a legnagyobb delegáció a miénk - mondotta Papp László az Amerikai Tanács elnöke - és a számunkra legfontosabb kérdéseket a közgyűlés elé tártuk. Ezek: a Világszövetség nyitottsága, hogy abban minden magyar otthon érezhesse magát, aztán a nyugati szétszórtságban élők gondjainak vállalása, valamint az alulról való federális szervezés elve." Az amerikai delegáció az Igazgatóság döntése értelmében előre megállapított utasítás nélkül ment Budapestre, hogy az ott tapasztaltak alapján döntsön az alapszabály módosítások dolgában. Ez a négy év az ezredfordulóig sorsdöntő lesz nemcsak a Világszövetség, de Magyarország életében is. . További felvilágosítás: Papp László, október második felében a Világszövetség Nyugati Régiója irodájában Budapesten. Tel: 011-361-267-4515 ~-L_________________________________________________________________________________ Jubileumi köszöntő Az 1100 éves jubileum alkalmával szeretettel köszöntőm a magyar népet, és a kicsi vérző gerezdet, azt is, amely más országhoz tartozik. Édes, szép kis Magyarország Aranyozott rózsafaág Köszöntelek szívből téged Legyen újra ép térképeu. Búzavirág a jelképed Margaretta színezeted Piros pipacs ékességed Aranykalász legjobb étked. Vadvirágos tarka réted Karolja át földgerezded Isten hintsen mosolyt néked Ünnepeljen együtt véled! Gyöngyvirágod illatozzon Liliomod álmot hozzon Körbe-körbe dallam zsongjon Hárfa húrja gyógyírt adjon. Ferencz Amália Ne fájjon a kapott sebed Feldarabolt szélréteged Összetörött selymes réted Kincset érő, gyémánt berked. Köszöntelek drága Hazám! Nyiladozó, ékes rónám! Széjjelvágott harmat-virág Ezüstözött gyertyánfa ág! Istennek a legszebb gyöngye Égből hullott ötvözete Aranycsillám fedezete Délibábos szívgerezdje Legyen áldott a réteged Díszhajtásod, és terméked Köszöntsön a világ téged Legyen újra dicsőséged! MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 157 E 72 St New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blv. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vese és hólyagdaganatok * Vesekő 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk A népességfogyás megállíthatatlan? Szalay Lajos rajza A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából több tudományos konferencia foglalkozott a magyar népesség fejlődésével. A kezdetektől csak krónikások feljegyzései, később az uralkodók vagy a megszállók elrendelte összeírások igazítanak el. Tudósok vitatkoznak azon, hogy a honfoglaló húszezer lovas hány hozzátartozóval érkezett, hány tagú lehetett az Árpád-kori család, és hány, korábban letelepedett magyarra leltek a Kárpát-medencében. Nem ismerjük a kalandozások emberveszteségét, de a későbbi időkből már vannak híradásaink arról, hogy nagy katasztrófák mekkora rendet vágtak a magyar népesség soraiban. Biztos adatokkal azonban csak 1870-től, az első magyar népszámlálástól bírunk. így most már tudjuk, hogy az azóta bekövetkezett háborúk, polgárháborúk, megtorlások, epidémiák, természeti katasztrófák, társadalmi mozgások mekkora emberveszteséget okoztak. Kitetszik, hogy a magyar fejlődés legvészterhesebb sajátossága az állan- dósodott népességfogyás. Bár ebben az utóbbi időkben követőkre találtunk Európában. Kiinger András demográfus a Magyarország népességfejlődése 1970-1995 tudományos konferencián a következő népszámlálási adatokat sorakoztat fel: Trianon után az ország mai területén nyolcmillió, a második világháborút követően kilencmillió-háromszázezer lélek élt. 1980-ban tízmillió-hétszázezer embert írtak össze, 1996 elején azonban már ennél ötszázezerrel kevesebbet. Az előrejelzések szerint, ha a születések és a halálozások mostani folyamata változatlan marad, 2040-re már-már "elérjük" a trianoni lélekszá- mot. Lám, területelcsatolás nélkül is el lehet szenvedni ekkora veszteséget! Százhuszonhat éve - amióta nép- számlálás van Magyarországon - a népesség át'agéletko- ra folyamatosan ne. Miközben a hatvanas évek óta a halál a középkorúak és az annál fiatalabbak felé settenkedik. Aggasztó, hogy az öregek aránya a népességben úgy növekszik, hogy a gyerekeké egyre fogy. Ma már nagyobb a hatvan éven felüliek hányada, mint a gyerek- korúaké. A munkaképes korúak több öregnek teremtik elő a nyugdíjat, mint ahány gyereket eltartanak. Egész Európa öregszik, ha valamivel lassabban is, mint az ország. de az óriási halálozás magyar sajátosság. A népesség fejlődését a születési mozgalom alakulása határozza meg. Kamarás Ferenc demográfus áttekintette ezt a folyamatot. A múlt század utolsó harmadában a születések aránya évi 44-45 ezrelék körül ingadozott. Ugyanis aszerint kötöttek házasságot, hogy miként ütött be az aratás. Midőn a század végére a születések száma 40 ezreléknél megállapodott, egyes statisztikusok aggodalmuknak adtak hangot a termékenység csökkenését észlelve. Az asszonyok akkoriban teljes termékenységi életszakaszukat kihasználták, és 40 év felett is világra hozták ötödik-hatodik gyereküket. Az ország egyes területein hatnál többet, másutt kevesebbet. A területi különbségek nagyok lévén, azokba az egykézés is belefért. 1900 után folyamatosan csökkent a születések hányada, majd 1910 és T4 között 35 ezrelékes szinten stabilizálódott. Az első világháború alatt (érthető okokból) 16 ezrelék alá süllyedt. A háború után sem érte el az utolsó békeévek szintjét. A világ- gazdasági válság idején pedig ezer nőre huszonkét élveszü- letés jutott. A termékenység végül a 19-20 ezrelékes szinten állapodott meg, ami európai viszonylatban is kevésnek számított. A második világháború után Magyarországon nem volt babyboom, de a születések száma az ‘50- es évek elejéig esztendőről esztendőre nőtt, majd csökkenni kezdett. Ezt a csökkenést akarták az abortusztilalommal megállítani, mert úgy vélték, ez nem vet jó fényt a szocializmusra. A tilalom hatása azonban hamar kifulladt. Ha egy-egy évben növelte is a születésszámot, de az a házaspár, amelyik két gyereket akart, nem hozott hármat a világra, csak megváltoztatta érkezésük időpontját. A hatvanas évek elején Európa-szerte Magyarországon született a legkevesebb gyerek, mindössze 130 ezer évente. Az 1973-ban hozott népesedéspolitikai határozat már világosan kimondta az egyszerű reprodukció szükségességét. Elsőként Európában! Ekkor a nők egészségének védelmében némileg korlátozták az abortuszt, és lehetővé tették a korszerű fogamzásgátlók használatát. 1974-ben és ‘75-ben több gyerek született, mint az azelőtti években. 1976-tól kezdve ismét szűk esztendők következtek. 1985-ben pedig már kevesebb gyerek jött a világra, mint 1973-ban. 1985 volt a gyed bevezetésének éve, az anyák keresetével arányos családpolitikai juttatásé. Az 1991-ben házasodok közül többen akartak három gyereket, mint az előző években megkérdezettek. Hasonló választ adtak 1993-ban a 19-41 éves nők, családi állapotuktól függetlenül. Ez is bizonyítja, hogy a társadalom gyerekpárti. Ezt tanúsítják a közvélemény-kutatások is. Azzal viszont szembe kell nézni, hogy egyre nő a különbség a kívánt és valóban megszületett gyerekek száma között. Ha a jellemző nyugati magatartás nálunk is meghonosodik, akkor - a kele ti halandósági viszonyokkal párosulva - félelmetes népességfogyás következik be. Ami a szülők szemszögéből: boldogságfogyás. Kovács Judit
