Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1996-02-08 / 6. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 8,1996 A XXI. század Tisztelt Szerkesztőség, kedves barátaim! Hálás köszönet a leközölt versemért. Küldöm szomszédom címét, aki volt magyar válogatott teniszezőnk és 56-ban került ki. Itt mellékelem a Kisújszállási Móricz Zsigmond gimnázium rólam írt sorait. A gimnázium igazgtójának többszöri kérésére szólaltam meg s annak megjelenéséről mit sem tudtam. Azonkívül még ki is tüntettek az Öreg Diákok plakettjével. II. János Pál pápa. Reagan USA elnök, Göncz Árpád magyar köztársasági elnök, az Olimpiai Bizottság Calgariból köszönte meg a hozzájuk küldött verseket. II. János Pál pápa köszöneté a Clevelandi Nunciátuson keresztül érkezett: magyarul, miután én is a magyar eredetijét küldtem a versemnek. Angolul is írok nagy ritkán, de azokban nincs erő.... lapos mint a tenyerem. Még egyszer hálás köszönet Mikes Balázs Kedves Szerkesztőség! Örömmel tájékoztatok, hogy az utóbbi időben rendszeresen kapom a lapot. Korábban valóban volt olyan időszak, amikor rendszertelenül, illetve hiányosan jutott hozzánk az újság. Kérem nyugtassák meg Bözsi Lukács nénémet, hogy kapjuk és szeretjük is - férjemmel együtt, aki szintén újságíró és író, Benedek István Gábor néven. Nekem különösen drága és szívemhez közel álló a lap, amelynek elődjénél édesapám (Köves Lajos) volt egy időben a főszerkesztő. De ez régen volt, s a 20-as évek csupán a történelemhez tartoznak ma már. Köszönjük tehát, hogy pontosan küldik a lapot és munkájukhoz további sikereket kívánunk. Tisztelettel üdvözlettel Köves Hajnalka Budapest ANYAI FÁJDALOM Midőn a hajnalcsillag lehull az égről Úgy tűnik el a mosoly az arcomról S felváltja egy kínzó érzés, mely mindennél fájóbb A hiányod utáni vágy, melyet legyőzni nem tudok. Bolyongok a csillagok fedte ég alatt S keresem kutatom miért tetted ezt De, tudom csak bennem él e fájdalom Hisz minden szó nélkül hagytál el! Vádolsz azért, hogy oly nagyon szeretlek Vádolsz azért, mert beléd fojtottam az érzéseidet De midőn rájössz majd hibás tettedre, már késő lesz Nem lesz aki megbocsásson, mert már akkor én nem leszek Lányomnak Zsuzsannának Júliától Hírek a media világából Úgy tűnik az amerikai országos tv hálózatok megirigyelték a 16 éve alapított CNN profitját, mert a négy társaság közül három, ABC, NBC és legutóbb, január 31-én a Murdoch tulajdonában levő Fox jelentette be, hogy 24 órás állandó hírcsatornát alpít. Szinte biztosra vehető, hogy nem minde­gyikük fogja túléni a versenyt. Az USA-ban körülbelül 400 ezerre becsülik a nézők számát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1,442 milliárd dollárért eladta a 2000-től 2008-ig terjedő olimpiák európai közvetítési jogát a 69 közvetítőből álló European Broadcasting Union- nak. Rubert Murdoch News Corporation-je $1,8 milliárdot ajánlott a közvetítési jogért, de az olimpiai bizottság azt mondta, hogy kitart hosszútávú partnerei mellett, még akkor is, ha kevesebbet fizetnek. Murdoch-nek az elmúlt év júliusában a 2000-es ausztráliai olimpia USA beli közvetítési jogát sen. adták oda, azt az NBC nyerte e>. így egyedüli érdekeltsége az olimpiák közvetítésében Ausztráliában van. BUDAPEST. Január 10-24 között amerikai küldöttség járt Magyarországon, hogy az év végén esedékes magyar légierő modernizálásához az amerikai F-16 és F-18-as gépeket ajánlja. A vásárlás Horn Gyula miniszterelnök február 6-7 közötti svédországi útjának is témája, ahol a Saab Grippen típusú gépek vásárlását vitatják meg. "Egymást szedtük rá azzal, hogy tudunk: Most a valónál mind elám ulunk." E madáchi sorok jellemeznek bennün­ket, európaiakat, hogy átlép­tük a XXI. századba. Mert átléptünk. Mögöttünk né­hány évtized, amelyben a világ számottevő része Wa­shingtontól Pekingig azzal kérkedett - igaz, homlok- egyenest más-más alapgon­dolattal -, hogy tudja milyen utat kell választani. A kommunisták az osztály­társadalom törvényszerű fej­lődési ritmusát vélték ismer­ni - de a polgári világ sem volt mentes az önhittségtől. Piac, parlamenti demokrácia, szabadságjogok mindent megoldó panáceának tűntek. Igaz, ez utóbbi bizonyult - a churchilli fenntartással - ma­radandóbbnak. A kommuniz­mus sorsa beteljesedett, s most itt állunk a jövő előtt, amelynek ez az összeomlás és a nyugati módszerek elter­jedése nyitott utat. Az öröm mellett, amelyet a szabadság éleszt, elkezdünk levegő után kapkodni, látva, mint John Lukacs írja: szabadnak lenni nehezebb, mint rabnak. S még ennél is többről van szó. Zsilipek nyíltak, amelyek a két rendszer egymásnak fe­szüléskor vagy zárva voltak, vagy kis áteresztőkép*essé- gűek, vagy senki rém fordí­tott rájuk kellő figyelmet. Korunk egyik fő jellemzője, hogy cselekszünk., de job­bára nem tudjuk, mi lesz a következménye. A szándé­koktól túlságosan is gyakran függetlenek a fejlemények. Kézenfekvő példa erre a Balkán. A népek önrendel­kezése, a nem kívánt kötődé­sek feloldása, a szabadságjo­gok - csupa nemes eszme nevében támogatta a világ önállósulásukat. S mi lett belőle? Még csak azt se mondhatjuk, hogy e sok ál­dozat, szenvedés és lelki seb jobb kiindulási helyzetet te­remtett a megújulásra, mint a régi állapot. Nagy fellélegzés fogadta fél évszázad bezártsága után a teljes utazási szabadságot. S joggal. Soha többé nem sza­bad hatósági jótékonykodás­sá zülleszteni ezt az állam- polgári igényt. De a szabad­ság hordalékaként riasztóan kezdett ömleni, kezdte el­árasztani a földrészt a bűnö­zés. Nem 1989 szülötte ez, de a nagy zsilip most és ezzel nyílt meg. Ä francia Le Monde szerint Európában agonizál a morál. Kábítószer áramlik át az országutakon, korrupció üti fel fejét a leg­magasabb körökben is, gigá­szi összegek épülnek be a nemzetközi gazdaságba, s az ember, ha kezébe vesz egy bankjegyet, nem tudja, mi tapad hozzá: vér, könny? Ä XXI. század a naciona­lizmus fellángolásával indul: különválás, gyűlölködés, régi sérelmek felhánytorgatása, idegengyűlölet. Az emberiség legnagyobb népvándorlásá­nak vagyunk tanúi, megbom­lik a világ klasszikus népessé­gi rendje. Huszonhárommil­lió a nyilvántartott menekült, 27 millió vándorol a nyomor elől, sok millió a legális és a titkos bevándorló. Elragadtatott beszámolókat hallunk a technika szédületes fejlődéséről: néhány gomb lenyomásával elolvashatok egy dél-amerikai újságot, múzeumot látogathatok Madridban és pizzát rendel­hetek a szomszédból. S az elbűvöltség közepette alig vesszük észre, hogy fogyaszt­juk, romboljuk mozgási sza­badságunkat, emberi kap­csolatteremtő lehetőségein­ket. Rohan a termelés, s közben fogyasztjuk, rombol­juk környezetünket. Fo­gyasztjuk magát a munkát is: egyre kevesebben képesek előállítani mind több árút, de mit csináljanak majd az em­berek szabad idejükkel. Tár­sadalmi méretekben két gyatra kínálat mutatkozik: a munkanélküli-segély és a tévénézés. Milyen arányban alakulnak a civilizáció áldásai és átkai a jövő században? Madách már csaknem más­fél évszázaddal ezelőtt kese­rű képet festett az emberiség történetéről, a nagy nekibuz­dulásokról és kicsinyes buká­sokról. Mégis így fejezte be művét: "Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál." Ma sincs más út, mint bízni ab­ban, hogy felülkerekedik a népek életösztöne. Soha ilyen gazdag nem volt a vi­lág, az emberi életkor ilyen hosszú, a tudomány ilyen sokrétű. Kapaszkodjunk ebbe a tudatba. Tatár Imre Ne felejtse el bekapcsolni! HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden vasárnap déli 12 órakor a WKDM 1390 AM hullámhosszon a mikrofonnál: Apatini Gyula és Mária HÍREK - MAGYAR ZENE - HAZAI SPORT POUT!KA - NY MAGYAR GAZDASáGI ÉLETE ^ Olvasóink

Next

/
Oldalképek
Tartalom