Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1996-05-16 / 20. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 16,1996 Ki nem ért kit? Ki keres többet az USA-ban? Deák Pál Állítólag a People Magazin-ban jelent meg egy cikk. A fehér amerikai nem érti a fekete amerikait címmel. Termé­szetesen egy magyar újság sietve lekö­zölte azzal a szándékkal - gondolom, hogy rávilágítson a problémára. Mert hogy Magyarországon nincs elég prob­léma. így hát nemcsak kölcsönt, de problémát is egy másik, fejlettebb-------------------------országból kapunk már. A cikk egyébkent arról szólt, hogy Hollywoodban az egész filmipar fehér vezetés alatt áll, és oda fekete be sem teheti a lábát. Van egy-két kivétel, de az csak erősíti a szabályt. Denzel Washington, Eddie Murphy, Whitney Houston, de ők is csak a fele gázsit, úgy kb. 10 miiló dollárt kapnak egy szerepért. Persze most már a cikk megjelenése után képzelem, hogy rohannak a fekete diákok, hogy befejezzék az iskoláikat és minél előbb betörjenek a filmiparba. Talán azért érzem hangulatkeltésnek az egészet, mert én még életemben kevésszer voltam kisebbség. Sőt mindig igyekeztem a többséghez tartozni. Rendesen elvégezni az iskoláimat, munkát keresni és ott a legjobb minőséget adni és annyit keresni, hogy ne tartozzam egy iskolázatlan, rosszul fizetett, elnyomott kisebbséghez. Szerintem, aki nem így tesz, annak van valami kisebbségben a legfelső emeleten. Az egész kisebbségi kérdés csak arra jó, hogy némelyek ebből annyi pénzt csináljanak, hogy aztán a jól fizetett kisebbséghez tartozzanak. Mert még soha sem hallottam pl. reklamálni fekete kosárlabdásokat, vagy futballistákat azért, mert egy fehér sem játszik közöttük a milliókért. Szóval szerintem hagyjuk ezt a kisebbség témát, mert mindenki egyszerre van jelen különböző csoportokban. Lehet, hogy a véleményemmel kisebbségben leszek, de remélem a többség megért. Deák Pál Olvasóink írják Tisztelt Szerkesztőség. Én is akarom, hogy a nevem a Fenntartó Gárdához tartozzon, így küldök 40 dollárt. Az elmúlt években is küldtem és a záhonyi előfizetéshez csatolták. Az öcsém írta nekem, hogy valaki adományozott az ő nevére. Gondoltam úgyis odament, ahová szántam, én nem mondtam neki, hogy én küldtem. Én szeretem a lapot. Sok tudnivaló van benne. Sokszor előveszem az előző számokat, mert én nem tudom eldobni, mivel minden száma érték. A szemem gyenge, de vettem nagyítót és azzal olvasom. Maradok tisztelettel Steve Eszényi Itt küldöm fél évre az előfizetésemet, a többi a lap fenntartására. Én mindig ennyit küldök, de a nevemet nem igen látom sehol. Ilona Izsák Kedves Mrs. Izsák, nagyon köszönjük támogatását,nagyon sajnáljuk, ha nem találta nevét a Fenntartó Gárdánál, nem igen szokott kimaradni senki, de lehet, hogy előfordult Elnézését kérjük.- Szerk. Tisztelt Szerkesztőség! Üdvözletemet küldöm mindannyioknak és sok szeretettel küldöm ezt a pár dollárt a lap javára. Egyben tudatom önöket, hogy mostanában mindig rendesen kapom a lapot Jó egészséget kívánok Yoo Julianna Tisztelt Magyar Szó Szerkesztőbizottsága! Egyelőre szeretném a kis jó "Magyar Szó" újságot 10.- dollárral segíteni. Szeretnék új rendelőket, valamint magyar olvasókat szerezni a Magyar Szó-nak, ami emlékeztet az "Ésti Budapestre". Magyarul olvasunk feleségemmel s ez jóleső érzés. Dollármilliók és krónikák A tavaszi hónapokban az Egyesült Államokban szinte menetrendszerűen terítékre kerül a nagy cégek első számú vezetői elmúlt évi jö­vedelmének alakulása. A botrányok és a bírálatok idén sem maradtak el, hiszen a három számjegyű jövedelem- növekedés már nem számít ritkaságnak amerikai vezér- igazgatói körökben. Ismeretes, hogy az ameri­kai nagyvállalati vezetők jö­vedelme az igazgatóság által megállapított fizetésből, kü­lönféle bónuszokból és sok esetben részvényopcióból áll. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a felsővezetők egy része in­gyen, illetve kedvezményes áron juthat cégének megha­tározott mennyiségű részvé­nyéhez, amelyeket egy ké­sőbbi időpontban aktuális árfolyamon értékesíthet. Mi­után a vezető így közvetlenül is érdekelt a részvények ár­folyamának alakulásában, a részvényopció célja a minél nagyobb teljesítményre való ösztönzés. Az Aetna Life Casualty biztosítótársaság elnökének, Ronald Comptonnak tavaly 485 százalékkal növekedett a jövedelme, s elérte a 6,6 mil­lió dollárt. 1995-ben az Aetna részvényeinek árfolya­ma viszont "csak" 46,9 száza­lékkal emelkédett. A Texas Instrument vezérigazgatója, Jerry Junkins tavaly 148 szá­zalékos jövedelemnövekedés­ről, vagyis 10,7 millió dollár­ról adhatott számot. Richard Fisher, a Morgan Stanley befektetési bank elnöke ta­valy 11,9 millió dollárt vitt haza, 318 százalékkal többet, mint egy esztendővel koráb­ban. A Citicorp vezérigazga­tójának jövedelme 57 száza­lékkal haladta meg az előző évit, s elérte a 8,1 millió dol­lárt. Ebből az összegből mintegy 3,8 milliót tett ki a részvényopció. Az A.T. and T. vezére, Ro­bert Allen alapfizetése tavaly nem változott, továbbra is 5,85 millió dollár volt. Nem kevés támadás éri viszont azért, hogy miközben 40 ezer dolgozó elbocsátását jelen­tette be, a részvényopció szá­mára 11 millió dollárt "ho­zott". Allen nem az egyetlen nagyvállalati vezérigazgató, akinek számottevően emel­kedett tavaly a jövedelme, miközben tízezrek munkahe­lyét szüntette meg. A Coca-Cola elnöke, Ro-- bertGoizueta jövedelme ta­valy mindössze 7 százalékkal, 13,1 millióra növekedett. Kapott viszont egymillió darab részvényt, amelynek értéke 25 millió dollár. Meg­jegyzendő , hogy Goizueta javadalmazását kevesen bí­rálják, hiszen nem keveset tett le a részvényesek "aszta­lára": amikor 1981-ben kine­vezték vezérigazgatóvá, a Coca-Cola piaci értéke 4 milliárd dollár volt, tavaly viszont már meghaladta a 100 milliárdot. Számos cégvezető elhatá­rozta, hogy egyelőre nem adja el részvényeit. Főleg azok, akik jelentős alapfize­tés-emelkedésben részesül­nek. A Caterpillar elnöke, Donald Fites - miután cége rekordnyereséget ért el - egymillió dolláros fizetés- emelést kapott az igazgató­ságtól, s mellé 900 ezer dol­láros ösztönző-csomagot. így Fites tavalyi jövedelme 75 százalékkal növekedett, s elérte a 3,1 millió dollárt. Az irígykedők arra hivat­koznak, hogy egyes vezér- igazgatói jövedelmek nincse­nek arányban a cégek telje­sítményének javulásával. S a körhinta nem áll meg, a ve­zérigazgatók idei jövedelmé­ről ezekben a hetekben dön-. tenek az amerikai cégek i- gazgatóságainak üléstermei­ben... G.Gy. Hol van a menóra? Az időszámításunk szerinti 70. esztendőben Titus római hadvezér, Vespasianus csá­szár elsőszülötte beveszi Je­ruzsálemet, felperzseli a zsidó diaszpóra együvé tarto­zását jelképező szentélyt, és kincsei közül Rómába hur­colja a menórát, a negyven kiló színaranyból készült, hétágú gyertyatartót. A tör­téntekről mindennél ékesebb tanúbizonyságul szolgál a római Titus-diadalív, a Pala- tinus-domb tövében, néhány száz méterre a Colosseumtól. Egyik domborműve ugyanis a menórát ábrázolja, midőn római katonák bevonulnak vele az Örök Városba, a vál­lukon cipelve. Titus ugyan 79-81 között a római biroda­lom császáraként uralkodott, de már nem érhette meg a tiszteletére emelt diadalív átadását. A történelem to­vábblépett, Hadrianus csá­szár Áelia Capitolia névre keresztelte át Jeruzsálemet, a zsidó szentély romjain pedig Jupiter dicsőségére állíttatott nekén kötött ki, amikor a kincset szállító hajó el­süllyedt az Isola Tiberinánál, a négylyukú híd közelében. Ám akik ismerték Rómát,- nemigen hittek a legendá­ban, hiszen tudták, hogy a Teve re igen sekély folyó, s csak áradáskor duzzad meg. Néhány száz ember aprólé­kos kutatással bizonyára könnyen a nyomára bukkan­hatott volna - vélekedhettek. Annyi bizonyos, hogy évszá­zadokon át éppúgy keresték- kutatták, mint a Grál-lova- gok szent kelyhét, Noé bár­káját vagy Attila koporsóját. De hasztalan! Mígnem az idén januárban szenzációs hír járta be a vilá­got: a Rómába látogató izra­eli kultuszminiszter azzal a kéréssel fordult a pápához, hogy alaposan vizsgáltassa át a Vatikán kincseskamráit, múzeumainak a turisták elől elzárt, féltve őrzött raktárait, mert a menórának valahol ott kell lennie. Az izraeli feltételezést firenzei történé­szek egy csoportja is alátá­masztotta. II. János Pált ugyan kissé meglepte a ké­rés, de megígérte, hogy utá­nanéz, és ha a menóra való­ban a Vatikánban volna, visszaadják jogos tulajdono­sának. Valójában semmiféle elvi akadálya sem lehetne, hiszen Izrael és a Szentszék diplomáciai viszonyt létesített egymással, a pápa ellátogat a római zsinagógába, s a zsidó­kat a katolikusok nagyobb testvéreinek nevezte. Izrael jelképes gesztusnak tartaná, ha a menórát vissza­kaphatná, hiszen a gyertya- tartót - a Biblia szerint - Mózes készítette az Úr pa­rancsára. Ha kiderülne, hogy a menóra valóban a Vatikán­ban kötött ki, visszaszolgálta­tására páratlan alkalmat kí­nálna a pápa Szentföldre tervezett későbbi látogatása. Hiszen személyesen vihetné vissza Jeruzsálembe azt, amit majd kétezer éve elhoztak onnan. Simó Endre Egy székely, aki iskoláit Budapesten végű e, Rútságon volt katona, majd 1956-ban a szabadságharc u*án áí tiadtam a határon, hogy szabad is legyek végre Ince Kovács templomot. Csaknem kétezer éven át teljes homály fedte a kande­láber sorsát. A mende­monda szerint a Tevere fe­Olvassa a Magyar Szó-t!

Next

/
Oldalképek
Tartalom