Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1996-05-16 / 20. szám

Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! ^ * 75 cent VOL. L. No. 20. Thursday, May, 16, 1996 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 New Yorki Mise az éves Magyarországért New York legnagyobb és legszebb templomában a városköz­pontjában a Fifth Avenuen lévő St. Patrick Katedrálisban június 2-án vasárnap reggel 10 órakor kezdődően O’Connor bíboros szentmisét tart az 1100. éves Magyarországért és az 1956-os forradalom 40 éves emlékére, melyre szeretettel várják New York és környéke magyarságát. Függelék nélkül elfogadva Május 6-án a Szlovák Köztársasági elnök aláírta a szlovák­magyar alapszerződést, mellyel jogilag lehetővé vált az alapszerződés lezárása, s sor kerülhet az okmányok kicserélé­sére. Az államfő a pozsonyi parlament által az alapszerződés­hez csatolt, s oly sokat vitatott függelék nélkül kapta meg az okmányt aláírásra. Elnöki gratuláció Orosz választási előzetes Teljes gőzzel folyik az elnökválasztási kampány Oroszország­ban, melynek során korábban teljesen ismeretlen módszereket is alkalmaznak, mint példáúlaz Amerikában jól bevált közvet len névre küldött levél. Jelcin elnök aláírásával az elmúlt héten 3 milliót postáztak ki belőle, veterán nőknek. Kisorsol­ták, hogy az egyes elnökjelöltek mikor kapnak tíz, illetve ötperces adásidőt a két orosz csatornán, valamint a St. Pétervári 5-ös csatornán. Jelcin elnök június 11-én este • jelenik majd meg utoljára a választók előtt, élve a számára biztosított szabad adással. Megállapodás született arról, hogy a szavazólapon a jelöltek az orosz ábc szerinti sorrendben követik majd egymást az alábbiak szerint: "Nagy örömömre szolgál, hogy gratulálhatok Önnek és Magyarországnépének abból az alkalomból, hogy csatla­koztak a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szer­vezethez, az OECD-hez" - olvasható abban a levélben, amelyet Clinton elnök inté­zett Horn Gyula miniszterel­nökhöz. A levél a továbbiakban hangsúlyozza: a szervezetbe történt belépés olyan sikere a magyar kormánynak és az egész magyar népnek, ame­lyet az Amerikai Egyesült Államok büszkén üdvözöl. "Úgy tekintjük, hogy ez Ma­gyarország legutóbbi, de bí­zunk benne, hogy nem utolsó lépése a nyugati demokrati­kus közösségekhez való csat­lakozás útján. Különös örö­mömre szolgál, hogy ezt az eredményt akkor érték el, amikor a magyar nemzet 1100 esztendős évfordulóját ünnepli" - jelentette ki Clin­ton elnök. Majd hozzáteszi: ".az USA és Magyarország kormánya 1994 elején kez­dett el munkálkodni Magyar- ország OECD tagságának megszerzéséért. Ez most valósággá vált, elsősorban annak a bátorságnak és veze­tésnek köszönhetően, ame­lyet az Ön kormánya muta­tott fel, valamint a magyar társadalom nagyfokú bölcses­ségének, amellyel a szüksé­ges gazdasági reformokat támogatta a nehéz időkben." Az OECD csatlakozás azt mutatja, hogy Magyarország látványos előrelépést tett gazdaságának és a piacgaz­daság intézményeinek meg­erősítésében. "Arra bátorí- -- tóm Önt, hogy folytassa erő­feszítéseit a reformok végre­hajtása érdekében. Tudom, hogy a feladat nehéz, de biz­tos vagyok benne, hogy ez a program felvirágzást hoz a magyar népnek és további sikereket eredményez Ma­gyarország nyugati felzárkó­zásának folyamatában" - feje­zi be levelét az amerikai el­nök. 1. Vladimir Bryntsalov 2. Yurii Vlasov 3. Mikhail Gorbachev 4. Boris Yeltsin 5. Vladimir Zhirinovsky 6. Gennadii Zyuganov 7. Aleksandr Lebed 8. Aman Tuleev 9. Svyatoslav Fedorov 10. Martin Shakkum 11. Grigorii Yavlinskii A felmérések változatlanul azt mutatják, hogy Zyuganov és Jelcin a legesélyesebb. Érdekes, hogy a választók többségének nem jelen problémát, hogy az elnök időnként többet iszik, amit az ellenjelöltek kellőképpen kikarakíroznak, de az egészségi állapota már aggasztja őket. A pályázók jónéhánya úgy gondolja, ha nem őt választják meg az polgárháborút jelent Oroszország számára. Meghalt Keresztúri Dezső BUDAPEST. Április 30-án, életének 92-ik évében, hosszú betegség után elhunyt Keresz- tury Dezső, Széchenyi díjas író, költő, műfordító, akadémikus. Rendkívüli műveltsége, nyelv- ismerete és nemzetközi gyakor­lata, s nem utolsó sorban hig- | gadt ítélőképessége arra érde­mesítette, hogy a háború utáni Magyarország egyik szellemi | vezetője legyen. Nemcsak mint teoretikus, de mint gya- korlati tisztségviselő is dolgozott, a háború után elvállalva a kultuszminiszteri tárcát, amiről 1949-ben nem értvén egyet az egyházi iskolák államosításával lemondott. Később a politikai lazulás éveiben szinte nem volt olyan sorozat, exklusiv kiad­vány, amelynek előszavát ne ő írta volna. Legutóbb az állam­elnök és a kultuszminiszter személyesen vitte el neki az odaítélt Széchenyi díjat. Vetélkedő államok Május 9-én harminc évi tárgyalás és 20 korábbi terv elvetése után a Port Autho­rity elfogadta a várhatóan egy milliárd dollárba kerülő va­sútvonal kiépítését, amely a világ egyik legnagyobb for­galmú repülőterét a New York-i Kennedy-t köti majd össze a város központjával Manhattan-nel. Áz üzem­behelyezés tervezett időpont­ja a jövő évezred első éve, 2001. A vasút nélkül, jelenleg az utazóknak a nagy: forgalmú, néha forgalmi dugókkal ter­helt útvonalon kell a reptér­re kihajtaniuk, vagy ha nem rendelkeznek saját kocsival úgy $30-ért a város központ bármely részébe egységáron szállító taxit bérelniük. Min­den nap körülbelül 100 ezer ember utazik a reptérre és vissza, s az előzetes becslések szerint kb. egyharmaduk használná a vasutat, mely $5.-ért, a Jamaica állomáson való átszállással 45 perc alatt érné el a város központját. A Port Authority $3.- repü­lőtéri díj bevezetését tervezi, s ez fedezné a vasút építési és tervezési költségeit. A- repülőteret használó fő légi- társaságok csak a terv alapos elemzése után nyilvánítanak majd véleményt. A döntés hátterében az áll, hogy a new yorkiak félnek, hogy a Newark repülőterén jövő év júniusában megnyíló új nemzetközi érkezési épü* let, átcsábítja majd a légitár­saságokat a szomszéd állam­ba New Jerseybe. A két szomszédos állam között év­századok óta folyó vetélke­dését talán az Ellis Island hovatartozását illetően a kö­zelmúltban felújított 200 éves per jellemzi a legjob­ban. A két állam határvo­nala a Hudson folyó sodor­vonalában került meghatáro­zásra, s így a sziget New Jer- sey-hez tartozna. De mivel a közel 8 millió New Yorkba érkező bevándorló a szigetre érkezve kapta meg a letele­pedési engedélyt egy olyan döntés született, hogy a szi­get víz alatti része New Jer- sey-é, míg a víz feletti rész New Yorkot illeti. A sziget értékét idegenforgalmi neve­zetessége adja, s évről évre több millió látogatója van, melynek bevétele a new yor­kiak zsebébe folyik. A sziget eredetileg a jelenlegi méreté­nek csak egyharmada volt, a századelején a subway épít­kezésekből kitermelt és oda­hordott talajjal eredeti mére­teinek többszörösére nőtt. A talaj vízalatti része a korábbi döntés szerint New Jersey-é, viszont ha ők élnek tulajdon­jogukkal és elhordják nincs víz feletti rész sem. Ezért újították fel a sziget hovatar­tozását vitató pert, s kérnek az idegenforgalmi bevételek­ből legalább néhány százalé­kot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom