Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1996-05-02 / 18. szám

Thursday, May 2,1996 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Újjáépítés zökkenőkkel BRÜSSZEL Kormányok és különböző nemzetközi szerve­zetek ígéretet tettek, hogy 1,23 dollármiliárddal segítik a gazdasági helyreállító munkát Boszniában. így a korábbi ígéretekkel együtt az ez évre Ígért összeg már meghaladja az 1,8 milliárd dollárt. Az okozott háborús károkat $80 milliárdra becsülik az országban, s ehhez hozzájön még az,hogy több mint egymillió menekült elhelyezését kell megoldani. A pénzt főleg a víz és csatorna - hálózat, hidak, közlekedés helyreállítására, az aknásított területek megtisztítására, háborús sebesültek ellátására fogják költeni. Az összegből támogatni kívánják a lakások helyreállítását és új üzleti vállalkozások beindítását is. A pozitív nemzetközi hozzáállás ellenére egyelőre inkább a további etnikai elkülönülés, mint integrálódás figyelhető meg. A szerb területek helyreállításáról még csak megbeszélések folynak, mivel a két háborús bűntettel vádolt szerb vezető, Radovan Karadzic és Ratko Mladic még mindig a kormány tagjai. A tavasz kezdetével, ahogy a föld egy kicsit felenged szinte biztos, hogy újúlt erővel megindúl a Screbenica környéki feltételezett tömegsírok feltárása, amely megint fel fogja szaggatni az épp csak heggedő sebeket. Vízum-díj emelkedés BUDAPEST • Április 22-ével átlagosan 20-25 százalékkal emelkedtek a magyarországi beutazóvízumok díjai. A 90 napi tartózkodásra jogosító egyszeri vizűm díja, ha a külföldi a lakóhelye szerinti magyar külképviseleti szervnélvásárolja meg $40, ha a határátkelőhelyen, vagy más külképviseleten, akkor $65-be fog kerülni, a kétszeri beutazásra jogosító vizűm $75, illetve $100, a többszöri beutazásra szolgáló vizűm díja $180, illetve $200. Az átutazó vizűm ára $38, illetve $50-re emelke­dik. Hasonló arányban emelkednek a konzuli szolgáltatások árai is. Iskolai végzettséget igazoló okiratért, vagy magyar hatóság elleni fellebbezésért $18-at, hagyatéki, biztosítási, kártérítési követelésekérvényesítéséérta követelések 4%-t, de minimum $60-t kell majd fizetni. Csecsen választások júniusban? A csecsen kormány megtárgyalta a jelcini béketerv részletes menetrendjét és júniusban már parlamenti választásokat akar rendezni a kaukázusi köztársaságban. Az átfogó megbékélési egyezményt május közepéig kell előkészíteni. Az orosz elnökválasztással egy időben parlamenti választásokat kell rendezni Csecsenföldön, és már júniusban alá kell írni a Moszkva és Groznij közötti a hatáskörök megosztását szabá­lyozó egyezményt. Civilszervezetek világkonferenciája A civilszervezetek világszövetsége, a washingtoni székhelyű Civicus szeptember 23-26 között Budapesten tartja II. világkonferenciáját. Az előkészületekről Barabás Miklós az Európa Ház igazgtója tartott sajtótájékoztatót. "A társadalom­nak látnia kell a polgári törekvéseket, ezért meg kell teremte­ni a civilszervezetek zavartalan működéséhez a jogi garanciá­kat és az anyagi feltételeket". A világkonferencia 400 ezer dollárba kerül, ebből 100 ezret a magyar szervezeteknek kell állniuk. A pénzt nem állami támogatásból fogják előteremteni, mondta Barabás Miklós. Dr. SZABÓ ENDRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69th Street NEW YORK,N.Y. 10021 Telefon: (212) 628-5626 Appointment csak előzetes bejelentesse! Miként készül az amerikai emigráció a 40. évfordulóra? Vert népből ­emelkedő nemzet Amikor a negyven egyház és egyesület, valamint a harmincegy egyéni tag meg­alakította a Magyarok Világ- szövetsége Amerikai Taná­csát, első elnökül, négyesz­tendei időtartamra azt a Papp László építészt válasz­tották, aki évekig az Ameri­kai Építészszövetségben, a megyei kereskedelmi kama­rában és városa önkormány­zatában töltött be vezető tisztséget. Egyetemi hallgató­ként egyik alapítója és első elnöke volt az észak-ameri­kai Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének 1957-58-ban. A forradalom alatt a Lakóépület-tervező Vállalat munkástanácsának elnökévé választották, majd november 4. után részt vett a Móricz Zsigmond körtér védelmében, amely eleste után Bécsbe, majd az Egye­sült Államokba távozott. A diákszövetség elnökeként részt vett azon közvélemény­kutatás lebonyolításában is, amelyet 1958-ban Kovrig Béla egyetemi tanár készí­tett. A magyar nép függet­lenséget és demokráciát akart - derül ki azokból a válaszokból, amely a forrada­lom céljairól és lényegéről feltett kérdésekre vonatko­zott. Mint meséli, ezen válaszokat az Amerikába kikerült egyetemista diákok 1957 végén és 1958 elején adták, és 70 százalékuk két különbözően megfogalma­zott, de lényegében azonos feleletet talált helyesnek. "Küzdelmünk célja hármas (volt): orosz szolgaság he­lyett nemzeti önállóságot és állami függetlenséget; kom­munizmus helyett magyar szellemből való és a magyar­ság viszonyainak megfelelő társadalmi formát; diktatúra helyett demokráciát" - illetve, hogy "a magyar nép maga határozza meg, milyen politi­kai, társadalmi, gazdasági életformában akar élni". Hangsúlyozza, csupán két százalék tekintette a forra­dalmat a nacionalizmus fel­lángolásának, "amely egyben a kommunizmus minden válfaja ellen küzd".- Azóta nem történt felmé­rés arról, miként emlékeznek vissza aforradalonva és ho­gyan értékelik azt negyven esztendő távlatából az ameri­kai magyarok. Valószínű, azóta árnyaltabb és talán kevésbé egységes 1956 meg­ítélése, mégis megállapíthat­juk, néhány kérdésben ma is egyetértenek az amerikai magyarok. Ilyen például az, hogy a forradalom a magyar történelem egyik legfénye­sebb eseménye volt; hogy talán az egyetlen olyan alka­lom a magyarság történelmé­ben, amely az egész népet egybekovácsolta, minden különbségtől függetlenül egy cél érdekében, hogy a ma­gyar nép hitet tett a demok­rácia, a függetlenség és a nemzeti felemelkedés gondo­lata mellett. Ha van véle­ménykülönbség a megítélés­ben, az csupán arra vonatko­zik, miként alakult volna a demokratikus rend megvaló­sítása a forradalom után. Kevesen gondolják, visszajött volna a háború előtti politi­kai és társadalmi rend, de eltérnek a vélemények a te­kintetben, milyen eredményt hoztak volna a választások. Emlékezz Magyarországra!- Nem homályosította el az idő Nagy Imre miniszterel­nök tiszteletét és szerepének megítélését, sőt jogtipró pere megerősítette azt a véle­ményt, hivatott és méltó ve­zetője volt a demokratikus átalakulás és függetlenségre való törekvés folyamatának. Az amerikai társadalom azon része, amely élményrészese volt ’56 eseményeinek, szin­tén tisztelettel s némi bűntu­dattal emlékezik vissza arra, miként szállt szembe az apró Magyarország az akkor még legyőzhetetlennek hitt szov­jet behemóttal s minden ígé­ret ellenére mégsem nyerte el a megérdemelt támoga­tást. Még a fiatalok közül is sokan hallották, a magyar forradalom volt az első alka­lom, amely rámutatott a szovjet rendszer sebezhetősé­gére - mondja a 67 esztendős építész. Az államalapítás 1100 és az amerikai magyar emigráció 100. évfordulója is erre az esztendőre esik - emlékezett rá. így összefonódik a három esemény megünneplése. Az MVSZ Amerikai Tanácsa felkészült arra, hogy ráirá­nyítsa az amerikai társada­lom figyelmét ezekre az al­kalmakra. Példaként említi: Bodó Sándor Honalapítás című domborművét A1 Gore, az EgyesültÁllamokalelnöke avatja fel májusban Washing­tonban, október 3-án kerül sor a New York Salutes Hungary című gálaestre az ENSZ székházában; Emlé­kezz Magyarországra! cím­mel, egy novemberi estén az ország minden részében 1100 magyar és magyarbarát csa­lád, intézmény hívja vacsorá­ra amerikai barátait. Októ­ber 23. tiszteletére megemlé­kezéseket szerveznek a sza­badságharcos szervezetekkel közösen; az ’56-os amerikai emlékbizottság pedig szobrot ajándékozBudapestnek... De nem rejti véka alá, elkedvet­lenedve gondolnak arra, vajon otthoni társaik túljut- nak-e a belviszályokon és torzsalkodáson, s eljutnak-e oda, ahová ők, hogy a forra­dalom évfordulóját egysége­sen s a különbségeket félre­téve ünnepeljék meg. Hiszen amerikai tapasztalatukban megszokták a legélesebb és gyakran kíméletlen párthar­cokon túl, a nemzeti érdeke­kért való összefogás állam- polgári, de becsületbeli köte­lesség is. Kurcz Béla (Magyar Nemzet) A pártvagyonok szétosztása Budapest Megszületett a hatpárti indítvány a pártingatla-- nokról, melyek jelenleg a pártok és társadalmi szervezetek ingyenes használatában vannak. Az előzetes koalíciós előterjesztést nagyjából efogadva az 1994-es országgyűlési listás választások arányában adnák a pártok tulajdonába az ingatlanokat, melyeket 15 évig nem lehet eladni és jelzáloggal megterhelni. A javaslatról várhatóan májusban tárgyal majd a parlament. BUDAPEST. Az Európa Ta­nács bírálja Magyarországot a rossz börtönviszonyokért, valamint azért, mert a börtö­nökben rosszul bánnak a foglyokkal. A Tanács jelenté­sében "embertelennek" neve­zi a feltételeket egyes ma­gyar börtönökben. Long-Distance Rates! Hungary .54/min Slovakia .62/min Call for other countries Free information 1 800 331 9166 Beszélünk magyarul! Authorized Representative of Telegroup Global Service with a personal touchiV

Next

/
Oldalképek
Tartalom