Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1996-05-02 / 18. szám

Amerikai Magyar Szó Költségvetés 1996-ra A kongresszus két háza elfogadta a $160 milliárdos költ­ségvetést, mely biztosítja a hátralévő körülbelül öt hónapi időtartamra a kormányhivatalok nyitvatartását. A képviselők 399-25, míg a szenátorok 88-11 arányban szavaztak a javaslat mellett, ami az elnöki aláírással emelkedett törvényerőre, véget vetve a minden idők egyik leghosszabb és legelkeserede- tebb pénzügyi csatározásának. A republikánusok 23 milliárd dollárt faragtak le a költségve­tésből, ami 200 federális program beszüntetését jelenti. A megegyezés nem oldotta fel a két párt között fennálló alapvető nézetkülönbségeket, a federális kormány méretéről, valamint a 30 éves szociális programokról, melyek a federális költségek kétharmadát teszik ki. A következő költségvetési év ez év október elsejével kezdő­dik, így öt hónap áll a két fél rendelkezésére a közös véle­mény kialakításához. Clinton elnök 1997-re, március 19-én előterjesztette $1,64 billiárdos költségvetését melyre a republi kánusok ígérték, hogy gyorsan reagálnak majd. Tűzszünet Libanonban Jeruzsálem Április 26-án Izrael, Szíria és Libanon megállapo­dott abban, hogy véget vet a 16 napja tartó harcoknak. A megegyezés értelmében a libanoniak nem fognak rakétákat lőni izraeli területre. Az izraeliek nem fognak polgári célpontokat támadni Libanonban. Lakott és ipari területekről nem fognak támadást intézni izraeli katonák ellen, de ez nem jelenti azt, hogy a gerillák nem fognak Libanon megszállt déli részén katonai akciókat végrehajtani izraeli egységek ellen. Mindhárom fél fenntartja a jogot saját önvédelmére. Az Egyesült Államok, Franciaország, Izrael, Libanon és Szíria ellenőrző csoportot alakít, amely a megegyezés betartá­sát ellenőrzi majd. A megegyezés április 27-én szombaton, helyi idő szerint négy órakor lépett életbe. Az Egyesült Államok technológiai segítséget ajánlott fel Izraelnek, mely megvédené az országot a rakétatámadásoktól. A Shimon Peres izraeli miniszterelnök és William J. Perry amerikai hadügyminiszterwashingtoni tárgyalásainakértelmé- ben az amerikai fél szinte azonnali szatelit információkat fog adni Izrael részére és kifejleszt egy Nautilusnak nevezett lézer elhárító rendszert a Katyusha rakéták ellen. Izrael $20, az USA $70 millió értékben járul hozzá a programhoz. AthánlüUAtlanta A múlt század végének nagy nemzet­közi tömörülései közül csak kettő, a Nemzetközi Vöröskereszt és a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság, NOB érhette meg 100-ik születésnapját. Az antik o- limpizmus gondolata a XV-XVI. századi humanizmus világképében bukkan fel a feledés homályából. Cézár Conzanga XV. században megjelent illemkódexe például az udvari jómodor kellékeként írja elő, hogy a dámák és gavallérok olimpiai módra rendszeresen edzék testüket. Coubertin báró, az újkori olimpia életrekeltője történeti tanulmányai alap­ján döbbent rá arra, hogy hazája neve­léstörténetéből épp az hiányzik, ami az általa rajongott antik görögöket naggyá tette: a versenypróbákkal összekapcsolt gimnasztika. A coubertini elvek melyek az eredetihez képest egy kicsit módosul­tak, rekordhajhászással, pénzzel, szpon­zorokkal keveredtek, túlélték a háború­kat, bojkottokat, terrorcselekményeket, s alapjaiban ma is változatlanok és ki- kezdhetetlenek. A száz éves centenáriumát ünneplő olimpia, ha háborúkat nem is szüntet meg mint az ókorban, de mindennél többet tesz azért, hogy az idegen kultú­rák egymás megismerésén keresztül jobban megértsék egymást. Mi magyarok a kezdetek kezdete óta résztvevői, támogatói és népszerűsítői vagyunk a játékoknak, olyannyira, hogy 1896 április 6-án az első verseny szám­Részvétel az olimpiákon ország versenyző 1. 1896 Athén 13 295 2. 1900 Párizs 21 1077 3. 1904 St. Louis 12 681 4. 1908 London 22 1999 5. 1912 Stockholm 28 2504 6. 1916 nem rendezték meg 7. 1920 Antwerpen 29 2591 8. 1924 Párizs 44 3075 9. 1928 Amszterdam 46 2724 10. 1932 Los Angeles 37 1281 11. 1936 Berlin 49 3980 12. 1940 nem rendezték meg 13. 1944 nem rendezték meg 14. 1948 London 58 4062 15. 1952 Helsinki 69 , 4407 16. 1956 Melbourne 67 3184 Stockholm (lovas olimpia) 29 158 17. 1960 Róma 83 4738 18. 1964 Tokió 93 4457 19. 1968 Mexikóváros 113 6626 20. 1972 München 123 7123 21. 1976 Montreal 88 6026 22. 1980 Moszkva 81 5872 23. 1984 Los Angeles 40 5217 24. 1988 Szöul 159 8465 25. 1992 Barcelona 172 10 251 ban a 100 méteres síkfutásban Szokoly Alajos volt az egyes számú versenyző, aki végül is a harmadik helyet ért el. Azóta majdnem 400 érmet szereztek az olimpiákon a magyar sportolók. Az olimpiai láng már itt lobog az országban, s elmúlt heti érkezése után a nyugati parttól elindult végső célja Atlanta felé, hogy nem egészen száz nap múlva a világ sportolóinak nagy fesztiválját jelentő játékok kezdetét jelezze. A pénzügyminiszter tervei Budapest A Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara április 24-i tanácskozásán Medgyessy Péter kijelentette, hogy következetes antiinflációs politikával kívánja a tartós gazdasági növekedést megalapozni, s szerinte a GDP a következő években 3-5 százalékkal bővülhet. Tervezik az adóterhek csökkentését is, de az adózás körét ki kívánják terjeszteni. Vagyonadó nem lesz, de a kamatadó bevezetésén még gondolkodnak. A privatizáció lassan befejeződik, s egy olyan befektetési légkört kívánnak teremteni, mely a nagy cégeket további fejlesztésre, profitjuk visszaforgatására ösztönzi. Holocoustra emlékezve Az 52 évvel ezelőtti tragédiára emlékezett New York magyar zsidósága. A hagyományokhoz híven a Park East Synagogue nagytemplomában április 28-án rendezte meg a Magyar Zsidók Világszövetsége a magyar vészkorszak 52-ik évfordulójának emlékünnepélyét. A szertartást Scheiner Arthur főrabbi a Világszövetség lelki vezetője tartotta, s az eseményen részt vett dr. Bánlaki György Magyarország washingtoni nagykövete, Lantos Tamás, amerikai képviselő, dr. Nathon István Magyarország ENSZ nagykövete, valamint David Peleg Izrael ENSZ delegátusának vezetőhelyettese. A Kennedy hagyaték értéke A héten, New York, Jac­queline Kennedy Onassis személyes tárgyainak árveré­sétől volt hangos. Mindenki azt értékelte, hogy mennyit érhet egy egyszerű ezüst, J.B.K. monogrammal ellátott mérőszalag, melynek árát a világ legismertebb és legna­gyobb árverésekkel foglalko­zó cége a Sotheby’s 500-700 dollárra becsülte, s mely végül $48 875-ért kelt el. Az érdeklődés óriási volt, amit mutatott az is, hogy az árve­résre kiadott katalógus min­den eddigi rekordot meg­döntve százezer példányban kelt el. Tömött sorok, extra telefonvonalak, elnöki láto­gatásra emlékeztető bizton­sági intézkedések és az elő­zetes becsléseket fiz, százszo­rosán meghaladó eladási árak jellemezték a négynapos aukciót. A katalógus bevételeit a bostoni John F. Kennedy Library Foundation kapja, míg az eladásból származó bevételein a két gyermek Caroline Kennedy Schloss­berg és John F. Kennedy Jr. osztozik. John F Kennedy Library A fényképről jól ismert bizsu gyöngynyaklánc árát $500-600- ra becsülték, s végül $211 500-ért kelt el. Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! * Ara: 75 cent VOL. L. No. 18. Thursday, May. 2, 1996 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th Street, New York, NY 10003____________Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584

Next

/
Oldalképek
Tartalom