Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1996-04-11 / 15. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 11, lyy6 Miért kell Magyarország a NATO-nak? Irta: Dr. Gyarmati István, a hadtudományok kandidátusa Évfordulónaptár 1834 április 2-án született Frédéric Bartholdi francia szobrász. Fő műve a New York-i Szabadság-szobor, melyet Franciaország ajándé­kozott a városnak az ameri­kai függetlenségi nyilatkozat kibocsátásának 100. évfordu­lójára (1886) A 100 tonnányi 300 darabból álló rézalkatré­szét hajóval szállították át az óceánon. A címben szereplő kérdé­sek egyre inkább foglalkoz­tatják - szerencsére - a ma­gyar közvéleményt.Szerencsé- re, mert ez jelzi, hogy a NATO-tagság közvetlen rea­litássá válásával megélénkül a vita, amely eddig csak el­méletben és csak szakembe­rek között folyt, de amelynek kimenetelét végső soron a magyar népnek kell eldönte­nie. A vita gyakran azonban a felszínes kérdésekről fo­lyik, amelyek rendkívül lé­nyegesek ugyan, de nem dönthetőek el a lényegi kér­désekre adott válaszok nél­kül. Először nem azzal kell foglakoznunk, hogy mikor melyik évben leszünk a NATO tagjai, ki lesz és ki nem velünk együtt, s vajon elsők között leszünk-e tagok, hiszen ezekre a kérdésekre a válaszok nagymértékben attól függenek, milyen vála­szokat adunk a lényegi prob­lémákra, s milyen lépéseket teszünk már most is azok megoldása érde'kében. A NATO- tagsággal kap­csolatban, természetesen, számos kérdés vetődik fel: 1. Van-e a NATO tagság­nak alternatívája (semleges­ség)? 2. Reális-e a NATO kibőví­tése belátható időn belül, Magyarország az elsők kö­zött kerül-e be? 3. Mi történik a kívül mara­dókkal? Az elsőként eldöntendő kér­dés az, hogy milyen módon kívánjuk biztosítani Magyar- ország biztonságát. A NATO-tagság ebben az érte­lemben elengedhetetlen része európai integrációs és modernizációs stratégiánk­nak. De nincs is alternatívá­ja: a semlegesség mint lehe­tőség nem létezik számunk­ra, ugyanis a semlegesség nem egyszerűen annak egy­oldalú kinyilvánításával jön létre. Semlegesség vagy hosszú történelmi folyamat eredménye, amelynek ered­ménye az, hogy a mértékadó országok elfogadják az adott ország semlegességét, vagy olyan nemzetközi megálla­podásé, amelyben az adott ország biztonsága szempont­jából mérvadó országok e- gyetértenek. Sokan vágyálomnak, egy- oldalúszerelemnekminősítik Magyarország belépési szán­dékát a NATO-ba, s azzal érvelnek, hogy még ha kívá­natos lenne is az ország mie­lőbbi NATO-tagsága, nem reális: a Nyugat - úgymond - nem akar felelősséget vállal­ni biztonságunk garantálásá­ban, ezért lehetetlen feltéte­leket támaszt. Úgy gondo­lom, ezek az érvek sem felel­nek meg a valóságnak. A Nyugat ma már felismerte, hogy Nyugat-Európa bizton­ságának feltétele az erős NATO fennmaradása, az Egyesült Államok európai jelenlétének fenntartása és a stabilitás fokozatos kiterjesz­tése Közép- és Kelet-Euró- pára. Ha ez nem sikerül, Nyugat-Európa biztonsága is veszélybe kerülhet. Ezért és nem elvont morá­lis megfontolásokból szüle­tett meg a döntés...igen, megszületett az a döntés, hogy sor kerül a NATO ke­leti kiterjesztésére. A NATO kibővítésének olyan módon kell végbemen­nie, hogy az erősítse Európa biztonságát általában, regio­nálisan, de erősítse a régi és az új tagok biztonságát is. Ennek érdekében mindenek­előtt Oroszországgal és Uk­rajnával kell olyan kapcsola­tokat kialakítani, amelyek biztosítják, hogy a NATO kibővítése ezen országok biztonságát is növeli. Meg­győződésem szerint az O- roszországgal és Ukrajnával kialakuló kapcsolatok ugyan nem lesznek egyformák, hi szén a két ország adottságai és elvárásai sem azok, de mindkét esetben nagyon mé­lyek és tartalmiak kell hogy legyenek. A legfontosabb azonban annak tudomásulvétele, hogy a NATO-tagság, és ami ettől elválaszthatatlan, az ország modernizálása komoly, nem halasztható feladatokat is jelent, amelyek megtételétől függ az ország jövője. A NATO- és Európai Unió­tagság csak akkor képzelhető el, ha sikerül stabilizálni az ország helyzetét, mindenek­előtt gazdaságát, és ezzel párhuzamosan biztosítani a demokratikus rendszer meg­szilárdulását és a nép döntő többségének támogatását. Matyó táncok a magyar TV-n Egyesít-e majd a híd? 1784 április 4-én született a Háromszék-megyei Csoma- kőrösön Körösi Csorna Sán­dor, a híres magyar orienta­lista, a tibeti nyelv első tudo­mányos feltalálója. 1819-ben gyalogszerrel a magyar nép őshazájafelkutatására indult. Iránon, Bokharán, Afganisz­tánon át Indiába és Kasmír­ba jutott el. Lámakolostorok­ban élve tanulmányozta a tibeti nyelvet, 1834-ben összegyűjtötte annak mintegy negyvenezer szavát, s kiadta annak angol-tibeti szótárát és nyelvtanát. Utazása közben Dardzsilingben halt meg, ahol ma is emlékmű őrzi sírját. 1894 április 13-án született Derkovits Gyula festő. Korai műveiben a "szegény ember" témákat idealizmussal kezel­te (Menekülők, Hazafelé) Halála után jelent meg az 1514 című a Dózsa-féle pa­rasztfelkelést ábrázoló famet­szetsorozata. A két világhá­ború közti időszak egyik leg­nagyobb képzőművésze volt. A Bárdos Károly vezette new yorki magyar TV vasárnap délutánonként továbbított programja a 25-ös csatornán feltárta április 7-én, Húsvét napján a határtalan lehetőségeket amelyek ezt a programot a New York és környéki magyarság újabb tízezrei kedvencévé tehetik. A Malév által sponzorált magyar tájékazonosító kampány keretében bemutatott matyó táncok bűbájosak voltak. Ugyanezsajnos nem mondható a magyar Alkotmánybíróságról, valamint az ír köztársaságról szóló értekezésekről. Ami a Clyderman Richard zongoristával folytatott hosszú interjút illeti, felmerülhet a nézőben a kérdés, hogy miért nem Schiff Andrással vagy Kiss Krisztinával folytattak egy interjút. A program sportszekciója az asztali teniszezésről rendkívül izgalmas látvány volt. Mendel Melinda bemondói teljesítmé­nye olyan kiemelkedő volt, hogy Bárdos Károlynak vigyáznia kell arra, hogy nehogy a CBS vagy az ABC elszipkázza tőlük! D. IINTEREX-NEW YORKI Export-Import-Custom House SZÁLLÍTÁS NEW YORK- BUDAPEST Autóját, ingóságait vagy bármilyen méretű és súlyú csomagját zárt konténerben a legkedvezőbb áron szállítjuk. Az USA bármilyen városából megszervezzük árújának Magyarországra szállítását. Budapesti árúfelvétel és vámkezelés saját raktárunkban. Kérjek hívják Imrét. 1-800-349-8416 Alig két évtizeddel a két Duna-parti várost, Pestet és Budát elsőként összekötő hid megálmodását és kivitelezését követően hasonló gondolat fogant meg a dánok fejében: miért is ne ruccanhatnának át Koppenhágából egy pohár sörre Malmőbe? Aztán a hídépítésből nem lett semmi, talán a pénz vagy a vállalkozó kedv hiányzott hozzá, de az is lehet, hogy dánok olyan nagyon nem is akartak poharazgatni a svéd kollégákkal. így érlelgették a gondolatot jó 130 évig, majd az asztalra csaptak és úgy döntöttek: 16 kilométer nem lehet akadály! Elkészültek a számítások, aláírták a szerződéseket, s ha minden jól megy és összejön a szükséges 2,2 millárd dollár, akkor az ezredfordulón ünnepélyesen át lehet vágni a szalagot. A szerényen Great Belt névre keresztelt híd nem pusztán a közlekedést könnyíti majd meg a két skandináv ország között, de Koppenhága és Malmö egybeolvasztásával egy új 2,3 milló lakosú európai várost teremt. MAGYAR URO! OGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 157 E 72 St New York, N.Y. 10021 U(M5 Queens Blv. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vese és hólyag- daganatok * Vesekő 24 órás dQtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk Körösi Csorna Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom