Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-11 / 2. szám

4. AMERIKAI MAGYAR szó Thursday, Jan. 11, 1996 Honvédségünk a NATO-ban? Újságunk november 16-i számában Gulyás J. Attila figyelemre méltó interjút közölt Király Béla ny. vezér ezredessel, a Columbia Uni­versity Press kiadójával. E cikknek a NATO-hoz csatla­kozást érintő részéhez sze­retném nézeteimet kifejteni. A "Demokratikus" Honvéd­ség (nem a Néphadsereg!) vezérkari őrnagya voltam, annak a Hadiakadémiának 1944 októberében végzett hallgatója, amelynek 1951 elején Király Béla (akkor már tábornok) úr volt az alapító parancsnoka. Az én katonai pályafutásom 1947 novemberében ért véget, a- mikor a dunántúli kerület vezérkari főnöki beosztásom után sikerült megszöknöm a KatPol elől. Grazban szeren­csém volt: egy angol főhad­nagy csicskása lettem. - Régi jó idők! Király aggódva és értetle­nül figyeli, hogy "idehaza" NATO ellenes érveket han­goztatnak. A cikk "idekint" jelent meg, de - tekintve, hogy Királynak két hazát is adott a végzete, - kérdéses, hogy melyikben észrevételez­te a "szélsőbalosok, de a li­berális gondolkodású politi­kusok egyes körei" vélemé­nyét. Feltételezem, hogy az "idehaza" Magyarországot jelenti. A bal és jobb oldal meghatározást véleményem szerint Bajcsy Zsilinszky ítél­te meg legtalálóbban. Úgy emlékezem, a tájékozatlan­ság olcsó észközének minősí­tette a tömegek félrevezeté­sére. Vajon Prohászka, a szocialista püspök, Málnási Ödön, vagy Szabó Dezső melyik oldalra sorolható. Hogy került a ’39-es nyilas képviselők csoportja a parla­ment baloldalára? Okóberben 2 hét alatt Bu- dapestenprominens politiku­sokkal, neves írókkal talál­koztam. Nem tudom feltéte­lezni róluk, hogy udvarias­ságból értettek egyet velem a leghatározottabb NATO el­lenes véleményemmel. Ebben a rövid írásomban erről szeretnék beszámolni, annak előrebocsátásával, hogy élesen elhatárolom a Honvédség életbevágóan fontos szerepét a NATO-hoz tartozás politikai elkötele­zettségétől. Érthetetlennek találom, hogy békeidőben, gazdasági szempontból miért létfontos­ságú a hadsereg fejlesztése. Gazdasági prosperitás alapja kétségtelenül a termelés. A hadsereggel a latin mondást szolgálja a Nemzet: "Si vis pacem, para bellum". Vagyis, ha békét akarunk, háborúra kell készülnünk. A nemzet- gazdagágban ez a kiadás ro­vatot terheli, és a pénz for­galmát gyarapítja, ha van költenivaló. Az USA gazda­sági életében ezért indokolt a nem produkáló katonai kiadás. (Ez is a NATO léte­zésének első számú célja és feladata.) De Magyarország a 33 bil­lió USD adósságával már eleve reménytelen helyzetben van. Gondoltunk-e arra, hogy csak kamatra tíz milló lakosunk minden egyes tagjá­nak: aggastyántól csecse­mőig, havi 20 000 forintot kellene fizetnie? Iskolákat, kórházakat csukunk be, nyugdíjasaink a kukákban turkálnak és mi a legeszte- lenebbül költekező hadigépe­zet tagja akarunk lenni. Miből? Mit várhatunk a NATO- tól? Elmúlt 46 éves, a hideg­háború mumusaként szüle­tett, amikor Sztálin Európá­ban már birtokon belül volt és belépett az atombomba klubba is. A kubai krízis ide­jén Hruscsov a Törökország­ban meredező 15 Jupiter rakéta eltávolítását követelte. A NATO parancsnoka ezt természetesen ellenezte, mire őt menesztették és le­szerelték mind a tizenötöt (azzal, hogy azok már úgyis elavultak). 1962-ben Ciprus­ban két NATO nemzet vi­szálya Görögországban ama bölcs megoldásával végző­dött, hogy otthagyta a NATO-t. (Mi mást tehet­nénk mi, hasonló esetben?) Már 1966-ban akadt Euró­pában egy államférfi, aki Ázsiának eme félszigetét a USA és a SZU. befolyásolá- sátólmentes függetlenségben képzelte el. Márciusban ki­vonta a francia kontingenst és felmondta Franciaország területén az összes támpon­tot, a NATO főhadiszállásá­val együtt. Charles de Gaulle volt az államférfi. Aggresszió ellenes kölcsö­nös segélynyújtás volt a NATO megalakításának cél­ja. Az aggresszor csak Sztálin lehetett, de nemcsak ő, hanem a rendszere is dicste­lenül kimúlt. Az utódlás kér­dése azonban aligha kétsé­ges: Oroszország a váramá- nyos ellenség, és valószínűleg nen is egyedül a volt SZU. államai közűi. Oroszország nem fog beletörődni a sorsába,hogy a vilaghatalom- ból Nyugat kapitalistáinak és a Maffiának vadászterülete legyen. Idézek az október 8-i US News & World Report- ból, Alexander Lebed hadse­regtábornokból lett elnök­jelölt nyilatkozatából: "NATO’s actions are pushing all the countries of the former Sovjet Union - and not only them - to establish a new block to protect themselves. Here’s the picture that comes to mind: A big, drunk hooligan is in the kindergarten. He is the only grown-up and thinks he can do whatever he wants. The world needs a counterbalance." (Kie­melés tőlem.) Szerinte Nyugat-Európa az egyesülés felé tart, míg a SZU utódállamai az újjukat szopják, a saját kerítésük mögött. Ez természetellenes. Új unió lesz, akár tetszik a Nyugatnak, akár nem. (Kie­melés tőlem.) Nem tudom elfogadni Ki­rály Béla professzor felleb­bezést nem tűrő megállapítá­sát, hogy Hazánk számára nincs más út, mint az Észak­atlanti Szövetség. Az "egy út" már magában véve anakro­nizmus, Rákosi után már Kádár is eltűnt az egy úton a történelem szemétdombjára. Talán nem is úgy értette Ki­rály Béla, de utána mégis hozzáteszi, hogy "... minden rést ki kell használni a Nyu­gathoz csatlakozás érdeké­ben." Európa két blokkja valóság,- különben nem lenne szük­ség NATO-ra Szerencsétlen Hazánk pedig ismét közbül van, csakúgy, mint Hitler idejében volt. És kísértetie sen hasonlít a (kényszer-)to- borzás és a NATO-ba tüle­kedés a Barbarossa tervhez csatlakozás versenyfutásához, amely a magyar vezérkar részéről még Keitl 1942 ja­nuári látogatásakor sem szűnt meg, amikor pedig Werth, Beregfy és a többiek már tudhatták volna a had­történelemből, hogy belső vonalon, két fronton még egy hadviselő sem kerülte el a vereséget. Ezzel Hitler is tisztában volt még akkor, amikor a Mein Kampf-ot megírta, pedig nem tanított hadászatot vagy hadtörténel­met. Keserű szavak ezek, de szeretném felrázni az illeté­kesek lelkiismeretét, mert nem tanulnak a múltból. Megint választani akarunk a két rossz között, amikor csak veszíthet a Nemzetünk. E- gyetlen szcenáriót sem tudok elképzelni, amelyben bármi­lyen előny is származhatnék a NATO-hoz csatlakozásból. Földrajzi és geopolitikai helyzetünk adott, azon vál­toztatni nem lehet. Szomszé­daink ellen nem kötelezhet­jük le magunkat, együttesen velük pedig nem várhatunk oltalmat a problémáink meg­oldására közös parancsno­kunktól. Mert a NATO A- merika "Egy Világ" koncep- tusának végrehajtója, a status quo és a síri csend házőrző kutyája, minden kis nemzet ellensége. Még valami, ami talán min­dennél fontosabb. Kárpátalja a SZU. utódállamainak a hídfője a Kárpátokon keresz­tül. Hadműveletileg sokkal jelentősebb, mint Uryv, Styustye, Kororoyak volt a Don mentén, mert a Kárpá­tok hágóin innentől Európa közepébe nyitva áll az út. Persze légi fölénnyel, taktikai atombombákkal nagy töme­gek megsemmisítésére is al­kalmas lenne az óriási kat­lan, de természetesen a la­kosság teljes kipusztításával. Magyarország a háború első percétől ismét hadszíntér lenne. Nem volt elég egy emberöl­tő alatt két vesztett háború, három véres és egy vértelen (de eredménytelen) forrada­lom, ötszörös csaknem teljes kifosztása az országnak, vi­lágrekordunk az egy főre eső adósság átvállalásában, - ismét kötelességünknek tart­juk, hogy beavatkozunk a nagyok dolgába? Alig kec- meregtünk ki a Varsói Szer­ződésből, máris rohanunk egy másik kelepcébe? Vajon mi sors várna reánk, ha Közel-keleten robbanna a kőporos hordó? Emlékszünk még a zionisták üldözésére? Hisz nemrég állt csak helyre a diplomácia kapcsolat Jeru­zsálemmel! Miért nem csat­lakozik Izrael a NATO-hoz, - hiszen, ha van ország, a- melynek igazán szüksége lenne védelemre, biztonság­ra, az első sorban Izrael len­ne! Befejezésül: úgy érzem, minden jóérzésű magyar ké­rését szeretném tolmácsolni Könyves Béla Király pro­fesszor Úrnak. Vesse latba reputációját, összeköttetéseit, kapcsolatait, és emelje fel szavát, hogy az IMF fojtoga­tó kölcsön terhei megenyhit tessenek. Megbűnhődtünk már sokszorosan, amit mások kölcsönöztek és el is költöttek! Hogy lehetővé váljék gaz­dasági talpraállasunk. A kö­vetkező lépés szót értésünk lenne a szomszédainkkal, amely egyedüli záloga fenn­maradásunknak. Egyedülálló és kis nemzet vagyunk, szük­ségünk van önzetlen és jóin­dulatúsegítségre, támogatás­ra. Ezt Európától nem vár­hatjuk, ezeréves tapasztala­taink alapján. Amerikától még kevésbé. A következő évszázad során a világ erköl­csi, politikai, gazdasági súly­pontja amúgy is eltolódik már, ha akarjuk, ha nem. Távolkeletre. Japán, de még inkább: Kína felé. Csak onna várhatunk segítő job­bot. Reményt keltő esemény­ről kaptam hírt: Lakiteleken október 31-től november 2-ig három napos tudományos szimpóziumra gyűltek össze kilenc közep-európai nemzet küldöttei, nagyköveti szinten, a japán nagykövettel, három japán egyetem képviselőivel. Ez az egyetlen fény az alagút végén: kibontakozásunk he­lyes útja, az egyedüli alterna­tíva, ami biztosítja fennállá­sunkat a következő ezer esz­tendőre. Köszönöm a figyelmüket. Palotás Pál Seattle, WA. IlINTEREX-NEW YORKI Export-Import-Custom House , , SZÁLLÍTÁS NEW YORK- PEST Autóját, ingóságait vagy bármilyen méretű és súlyú csomagját zárt konténerben a legkedvezőbb áron szállítjuk. Az USA bármilyen városából megszervezzük árújának Magyarországra szállítását. Budapesti árúfelvétel és vámkezelés saját raktárunkban. Kérjük hívják Imrét. 1-800-349-8416 ■ -..- .... .. Mi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom