Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)
1995-10-05 / 37. szám
Amerikai Hvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ara: 75 cent VOL. XLX. No. 37 Thursday, Oct. 5, ly95 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A béke ára Aradon 146 évvel ezelőtt 1849. október 6-án végezték ki a magyar forradalom és szabadságharc tizenhárom tábornokát, Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt , Leiningen- Westenburg Károlyt, Lázár Vilmost, Nagy-Sándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. Emlékezve rájuk adózzunk méltó tisztelettel a hősöknek, s becsüljük meg a hosszú küzdelem után vér nélkül kivívott szabaságunkat. Éljünk a függetlenség és szabadság adta lehetőségünkkel, amelyért ezek a tábornokok az életüket adták. Amerikai nagybácsi Valahogy így lehetne összefoglalni George E. Pataki magyarországi látogatásának eredményeit. Mindenki akart valamit a kormányzótól. Horn Gyula szeptember 27-i találkozásuk alkalmával megemlítette, hogy segíthetne Magyarországnak egy amerikai Marshall terv kidolgozásában, a belügyminiszter a bűnüldözés elleni küzdelemben számítana rá, mig egy kisváros polgármestere helyi repülőtér létesítésében várná támogatását. Mint azt a kormányzó távozása előtti beszédében kijelentette, nem hiszi, hogy látogatása meg fogja változtatni Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét, de azt megígéri és ez reményekre adhat okot, hogy hírül viszi, hogy itt egy nagy legetőségeket rejtő új piac nyílt meg a nyugat számára. Hosszú távon ez a piac mindenképpen segíteni fogja New York gazdaságát, s példaként az IBM számítógépeket hozta fel, melyek nagyon sikeresen törtek be a Kelet-Közép Európa-i piacra új munkaalkalmat teremtve itt New York államban. Valószínűleg a kormányzó látogatása kapcsán felmerült túlzott elvárások miatt magyar fél kicsit csalódottként értékeli a látogatást. Pedig erre semmi ok, mert ha a látogatás semmi mást csak a New York Times-ban és más újságokban megjelent beszámolókat eredményezte, úgy ezzel már sokat tett Magyarországért, felkeltette az érdeklődést az ország iránti, s erősítette a beruházási bizalmat. _______________ Az alagút vége A legtöbb gazdasági szakértő egyetért abban, hogy az orosz gazdaság a Szovjetúnió 1991-es összeomlását követően elérte a mélypontot, s kifelé mozdul a szakadékból. Az előrejelzések szerint a jövő évben a termelés 2%-os növekedése várható, ami az ezredfordulóra elérheti a 10-12 százalékot is. Természetesen rengeteg a kérdőjel és a bizonytalanság a hogyan továbbot illetően. A népesség egyharmada él szegény sorban, s a feszültség a gazdagok és szegények közötti különbség miatt, amit az orosz társadalom eddig nem ismert fokozatosan növekszik. Amennyiben a gazdasági fellendülés valóban megkezdődik, s nem csak papíron, statisztikai számok formájában jelentkezik, úgy az életszínvonal esetleg már 1996- tól emelkedhet. Egy biztos a rubel árfolyama stabilizálódott és az éveleji 18 százalékos inflációt sikerült augusztusban 4,6%-ra szorítani. Amennyiben ez a mammut gazdaság valóban talpraáll, fizetőképes piacával nagyban hoszzájárulhat a magyar gazdaság stabilizálódásához. Szeptember 26-án New Yorkban, Bosznia megosztásáért több mint három éve csatázó három nép megtette az első lépést a békés rendezés felé. A három külügyminiszter egyetértett abban, hogy Bosznia egy ország marad, de az országot két államra osztják. Területileg a bős nyák-horvát rész 51 százalék, míg a szerb rész 49 százalék lesz. A parlamentben a képviseleti arány, egy harmad szerb és két harmad bosnyák-horvát lesz, mivel a bosnyák rész jóval népesebb mint a szerb terület. Az ország irányítására elnöki csoportot is létrehoznak, hasonló arányban. Függetlenül attól, hogy a tárgyaló felek igen biztatóan beszéltek békéről, választások kiírásáról, emberi jogok betartásáról, kártérítésről tűzszüneti megállapodás nem született. Rengeteg még a megoldásra váró kérdés, csak néhányat említve Szarajevó megosztása, mi történik a háborús bűnökkel vádolt két szerb vezetővel? milyen hadserege lesz a két államnak? és igy tovább. A sok ellentét ellenére mindenki reméli, hogy végre sikerül megbékélést elérni ebben a sokat szenvedett országban. A "piaci mutatók" jók. A Marlboro cigaretta ára, amely néhány hete Szarajevóban még öt dollár volt mára $l,50-re esett le. Amerika felajánlotta segítségét mind az újáépítésben, mind a béke-fenntartásban. Becslések szerint, az egy évre tervezett békemisszió az adófizetőknek 2 milliárd dollárjába fog kerülni. Amennyiben ez kitolódik öt évre, ami sokkal reálisabbnak tűnik úgy az összeg $12 milliárd. Ha a becslések olyanok, mint a legutóbbi amerikai katonai akcióé, Haiti-é, ahol a becsült $500 ezerrel szemben a kiadások ma már 1,5 mil- liárdnál tartanak, ezt az összeget még tovább emelhetjük. A külügyminiszter NY.-ban Kovács László magyar kül- ügymiszter New York-i látogatása során szeptember 27- én a főkonzulástuson találkozott az itteni magyarság képviselőivel. Beszédében jórészt a határon túli magyarság helyzetével foglalkozott, s elmondta hogy mik húzódnak meg az alapszerződések politkai hátterében. A szlovák alapszerződést egyértelműen jónak értékelte, s valószínű, hogy a magyar parlament után a szlovák parlament is meg fogja szavazni. Körülbelül hasonló egyezséget kívánna a magyar diplomácia elérni Romániával is. Az Erdély körül kialakult második Bosznia képet jó lenne nemzetközi téren elosztani, mert nem tesz jót egyik országnak sem. A kisebbségi problémák mellett nő a két ország közötti árúKovács László csere, új határátkelők nyílnak, a két hadsereg között élő kapcsolattartás van, tehát szó sincs egy második boszni- áról. Túlkapások előfordul - nak, mint példáúl az új román himnusz és zászló törvény. Például ha a spanyol futball válogatott Bukarestben játszik nem lehet nemzeti zászlókat lengetni és eljátszani az ország himnuszát? Egy ilyen törvényt nem lehet nemzetközi szinten elfogadtatni, éppen ezért valószínűleg módosítani is fogják.. Az előadást kérdések és hozzászólások követték, melyek jórészt szintén az országhatáron túli kisebbség helyzetével foglalkoztak. Lipták Béla felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok az 1989-es változások után kijelentette, hogy a volt Kelet-Europa-i országokkal való jó kapcsolat egyik alapfeltétele az egyházi vagyon visszadása, melyet Romániában csak az orthodox egyház kapott vissza. Ezen a téren a magyar diplomácia az USA támogatását élvezhetné. Téglás Csaba javasolta, hogy a boszniai rendezésbe vonják bele az összes jugoszláv kisebbséget, beleértve a vajdasági magyarokat >s, s biztosítsák ugyanazokat a jogokat számukra, amelyeket a szer- bek kérnek és kapnak Boszniában. Október 6
