Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)

1995-09-28 / 36. szám

VOL. XLX. No. 36 Thursday, Sep. 28, lyy5 ' ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003_____________Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Diáktüntetések BUDAPEST. Amennyiben szeptember 25-ig nem születik megegyezés egyetemi, főiskolai tandíj kérdésében, úgy a felsőoktatási hallgatók elkezdik országos demonstráció sorozatukat. Az egyes intézményeken nagygyűléseket tartanak, s szeptember 25 és október 4 között a Parlament előtt folyamatosan jelen lesznek a különböző felsőoktatási intézmények hallgatói. Október 4-én a nagyobb egyetemi városokban az utcára vonul a diákság, s ha ez sem vezet eredményre a hallgatók megtagadják a 2,000 forintos tandíj befizetését. Érdekes, hogy a költségek töredékét is alig fedező tandíj bevezetése milyen óriási ellenállásba ütközik a magyar társadalomban, amely megszokta az ingyenes egyetemi oktatást. Egyértelmű pedig, hogy a felsőoktatási intézményeknek is követniük kell majd a piacgazdaság törvényeit. Természetesen ehhez ki kell alakítani azokat az állami hitelintézményeket, amelyek a hallgatóknak megelőlegezik tanulmányaik költségeit, s meg kell teremteni azt az ösztöndíj rendszert, amely biztosítja a kiemelkedő képességű tanulók költségtérítéses tanulását az egyetemeken. A tandíj fizetés közvetve emelni fogja a diploma értékét is, ami a nemzetközi mércével mérve mélyen alulfizetett magyar értelmiség magasabb fizetését fogja eredményezni. Tehát a befektetés idővel meg fog térülni. W. Perry Budapesten Szlovéniai, szlovákiai és csehországi látogatása után William Perry, amerikai védelmi miniszter, szeptember 20-21 között, alig több, mint 24 órát Budapesten töltött, melynek során találkozott Keleti György honvédelmi miniszterrel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Kovács László külügyminisz­terrel. A megbeszélések központi kérdése a NATO-hoz való csatlakozás volt, melynek kapcsán az amerikai védelmi miniszter kifejtette, hogy a csatlakozáshoz Magyarországnak öt követelménynek kell megfelelnie: elkötelezettség a demok­rácia védelme mellett: kisebbségek jogainak biztosítása, tolerancia; a piacgazdaság kiépülése; jószomszédi viszony; a hadsereg kompatibilitása a NATO erőkhöz; a hadsereg feletti polgári ellenőrzés megteremtése. Megítélése szerint a NATO bővítésének idejére Magyarország készen fog állni a szövetség­hez való csatlakozásra. Ennek pontos idejét nem érdemes találgatni, mert a külügyminiszterek decemberi brüsszeli tanácskozásán fogják majd kidolgozni. Az Egyesült Államok 100 millió dollárral járul hozzá a közép-kelet európai országok haderejének átalakításához, mely összegből Magyarország 10 millóval részesedik. Iliescu Washingtonban A román államelnök a szeptember 23-i hétvégén érkezett munkalátogatásra az Egyesült Államokba, s a tervek szerint 26-án találkozik Clinton elnökkel. A látogatással kapcsolatban az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége eljuttatta az illetékesekhez a román tanügyi törvénnyel kapcsolatos, Erdélyből érkezett anyagot, melyben az ottani magyarok rámutatnak emberi és kollektív jogaikat sértő voltára. A Hungarian Human Rights Foundation Markó Bélának és Tőkés Lászlónak az emberi jogok romániai tiszteletben tartásának kérdésében írt levelét, mellékleteivel együtt 30 fehér házi és külügyminisztériumi tisztviselőnek, kongresszusi képviselőnek és szenátornak küldte meg. A levélben ismertették Funár polgármester legutóbbi döntését is, mely szerint komoly pénzbírságot követel a Kolozsvári Állami Magyar Operától, amiért Bartók halálának ötven éves évfordulójára rendezett megemlékezésen nem távolították el az általa kért magyar feliratokat. Sikerült megegyezni YASIR ARAFAT SHIMON PERES Hosszú egyezkedések után megszületett a megállapodás, mely alapján az izraeliek által megszállt West Bank legnagyobb része palesztin fennhatóság alá kerül. A legnagyobb problémát a Hebronban letelepült és ara­bok által körülvett zsidó tele­pülések biztonságának szava­tolása okozta. A 400 oldalas dokumentumot Shimon Peres izraeli külügyminiszter és Yasir Arafat a Palesztin Felszabadítási Szervezet ve­zetője fél órával a Rosh-ha- Shanah, zsidó újév ünnepsé­geinek megkezdése előtt írta alá. . , x , A megegyezés ertelme­ben, amelyet szeptember 20- án hagyott jóvá az Izraeli Parlament, az 1967-es hábo­rúban elfoglalt területről fo­kozatosan városról városra vonják ki az izraeli erőket adva át a hatalmat a válasz­tott palesztin önkormányzat­nak. A két terület végleges különválására az ezredfordu­lón kerül sor. Az egyezmény ünnepélyes aláírására a tervek szerint szeptember 28-án a Fehér Házban kerül sor, mely al­kalomra Clinton elnök meg­hívta a jordániai királyt Hus- seint, a marokkói királyt II. Hassant és az egyiptomi el­nököt, Hosni Mubarakot. A megegyezés értelmében az aláírást követő tíz napon belül az izraeli hadsereg megkezdi kivonulását 450 településről, s átadja a rend- fenntartást a 12 ezer fős pa­lesztin rendőrségnek. Az izraeli hadsereg városokból és falvakból való kivonását követő 22-ik napon nemzet­közi ellenőrzés mellett vá­lasztják meg a kormányzást ellátó tanács 82 tagját, s külön választás keretében vezetőjét. A választást köve­tően kerül sor az izraeli csa­patok kivonására a települé­seken kívüli területekről, me­lyet hat hónap alatt hajtanak végre. A megválasztott ta­nács 1999 májusáig marad hatalmon, ameddig a végle­ges megállapodás létrejön a terület végső hovatartozásá­ról, rendezéséről. Associated Press George Pataki kormány­zó köszönti 84 éves roko­nát Pataki Józsefet Ara­nyosapátiban. New York-i Szeptember 26-ára keddre New Yorkba várják a Boszni­ában harcoló három nemzet külügyminiszterét, hogy az ország sorsának végleges ren­dezéséről tárgyaljanak. Hogy a felek véleménye milyen messze van egymástól jelzi, hogy már a felek asztalhoz ültetése is gondot okoz. Szeptember 24-én Izetbego­vic, bosnyák elnök bejelentette, hogy országa nem képviselteti magát New Yorkban, mert a szerb oldal­ról hiányzik a pozitív hozzá­állás. A másik oldalon Mi­lan Milutinovic Jugoszláv külügyminiszter burkoltan célzott rá, amennyiben a New York-i tárgyalások nem járnak kellő eredménnyel úgy országa nem tud továbbra is külső szemlélője maradni az tárgyalások eseményeknek. Közben a horvátok az or­szágban tartózkodó, mintegy 100,000 bosnyáktól megvon­ták a menekült jogot és az utóbbi két hétben visszafog­lalt területekre kívánják őket küldeni, s letelepíteni. Az események forgatagában rejtélyes módon eltűnt Ratko Mladic a szerbek ka­tonai vezetője. A horvát- bosnyák támadás idején, mely az ország déli részérói teljesen kiszorította csapatait, állítólag veseproblémával Belgrádban tartózkodott, de azóta sem hallani róla. Happy New Year 5756 Amerikai hassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ára: 75 cent

Next

/
Oldalképek
Tartalom