Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)

1995-09-21 / 35. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 21, 1995 Olvasóink írják HOZZÁSZÓLÁS KÉT CIKKHEZ Tisztelt Szerkesztőség! Az egyikben, "A welfare nem segített" c. cikkben a lap kiváló külmunkatársa, Deák Pál a városi segéllyel való visszaélés fölött méltatlankodott. Először is rámutatott arra, hogy amig 1945-ben a lakosságnak csak 1 százaléka volt segélyen napjainkban 22 százalék van rajta. Ehhez azonban hozzá kellett volna Deák Pálnak tenni a tényt, hogy 1945-ben még nagyban folyt a haditermelés New Yorkban és az egész országban. Volt munkaalkalma mindenkinek, aki képes és hajlandó volt dolgozni. De azóta az amerikai ipar urai több mint 10 milló munkaalkalmat exportáltak a harmadik világba, Mexicóba, Malájföldre, Hongkongba, a Fülöp-szigetekre, Guatemalába stb., ahol 50-60 centes órabérért dolgoztatják a munkásokat Aggasztja Deák Pált az is, hogy egy nő 15 év alatt 1984 és 1994 között 450 000 dollárt vett fel segélyként. Ez valóban elítélendő. De arra is gondolhatott volna Deák Pál, hogy ugyanazon hét év alatt becsukott különféle csalások, lopások, visszaélések miatt a legtöbb amerikai "Saving and Loan Association" takarékbank, és a kormánynak kellett a betéteket kifizetni a közönségnek, ami több mint 450 millárd - nem 450 ezer hanem 450 millárd dollárjába - ezerszer annyiba - került a kincstárnak. Ezt az összeget nem a bankok igazgatóinak, hanem az ötven millió adófizető, köztük Deák Pál jövedelmi adójából fizette ki a kormány. A másik cikk, amelyhez szeretnék egy-két megjegyzést fűzni a lap másik jdváló külmunkatársának, Claire Kenneth írása "Villamosszék végre!" Ms. Kenneth fel van háborodva, joggal, a szörnyű gyilkosságok fölött, amelyek napjainkban történnek, mint pl. a dél-carolinai Susan Smith esetén, aki két kis gyermekét vízbe fullasztotta, azt remélve, hogy ez lehetővé teszi számára egy gazdag fiatalemberrel való házasságát. Az ilyen és hasonló esetek fölötti haragja késztette arra, írja cikke végén, hogy George Patakira szavazzon, aki a halálbüntetés mellett van. Ms. Kenneth bizonyára tudja, hogy ma Amerika az egyetlen vezető ipari állam, amelyben engedélyezik a halálbüntetést. 1976-ig alkotmányellenes volt a halálbüntetés, mint "kegyetlen és szokatlan büntetés", amelyet tilt az amerikai alkotmány. A legfelsőbb törvényszék 1975-ben engedélyezte annak alkalmazását. A halálbüntetés nem csökkenti a gyilkosságok számát. Texasban és Floridában, ahol a legnagyobb számban végeznek ki embereket, nincs változás a gyilkosságok számában . Az egyedüli indok a bosszúállás. Csakhogy ezt ■'iszont tiltja úgy a keresztény, mint a zsidó vallás. Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében (II 19) így int: "Magatokért bosszút ne álljatok Szerelmesim, hanem adjatok helyet az Isten bosszúállásának, mert meg vagyon írva: Enyim a bosszúállás; én megfizetek - ezt mondja az Úr." A zsidó vallás állásfoglalását Ruth Messinger városi tanácstag fejezte ki a múlt héten eképpen: "A Talmud szerint, aki egy életet megment az annyit jelent, mintha egy egész világot mentene meg. És aki egy embert szándékosan megöl, egy világot öl meg" Deák Zoltán NEWVORKI FIGVELÖ mint a magyar kultúra hirdetője naprakész tájékoztatást nyújt társadalmi, tudományos, művészeti életünk eseményeiről. Olvassa és fizessen elő a Newyorki Figyelőre. Kérjen ingyenes mutatványszámot. NEWYORKI FIGYELŐ 136 East 39th Street New York, N.Y. 10016 tel: (212) 683-5277 Nehézségek előtt áll a zsidó oktatás A Budapesti Zsidó Hitköz­ség Síp utcai székházában arról kérdeztem Zoltai Gusz­távot, mennyire elégedett a miniszterelnökkel az egyházi ingatlanokról folytatott tár­gyalás eredményeivel.- Az elmúlt egy évben e- gyetlen ingatlant sem kap­tunk vissza, sőt pénzbeli megváltást sem kaptunk azo­kért az ingatlanokért, ame­lyekről lemondtunk. A tájé­koztatás szerint a korábbi évben már szétosztották a parlament által erre a célra megszavazott összeget. A miniszterelnök közlése sze­rint a kormánynak az a tö­rekvése, hogy tartsa a tízéves időtartamot, amit a törvény előírt. Az egyházi vezetők beszámoltak arról, hogy az ingatlanoknak, amelyekre a törvény értelmében kimond­ták az elidegenítési tilalmat, így jelenlegi felhasználói a felújításukra nem költenek, olyan mértékben romlik az állapotuk, hogy mire az egy­ház visszakapja őket, gyakor­latilag ellehetetlenül az üze­meltetésük, hiszen az egyhá­zaknak nincsen pénzük a felújításra. A miniszterelnök ezt belátta, és az volt a javas­lata, amit az egyházak elfo­gadtak, hogy szeptember 30- ig készítsenek listát azokról az ingatlanokról, amelyeket az ezredfordulóig, tehát a tízéves időtartamon belül vissza akarnak kapni. A többi ingatlanért járó pénzbeli megváltásról, tekintettel az ország nehéz gazdasági hely­zetére, olyan megállapodás született, hogy a tíz évet húsz évre meghosszabbítják.- Mi most a legfontosabb teendő? Mi is azt tesszük, amit a többi történelmi egyház: szakértőkbevonásával mérle­geljük, melyek azok az ingat­lanok, amelyeket természet­ben kérünk vissza, és azok amelyekért pénzbeli megvál­tást kérünk.- Tud pontosan adatokat mondani?- A jelen pillanatban még nem. Ami az eddigieket ille­ti: a rendelet megjelenése után az első számú kérésünk a Radnóti Gimnázium visszaadása volt. Ez az ügy a mai napig nem jutott nyug­vópontra. Sem ingatlant nem tudtak felajánlani, sem pénz­megváltást, amiből iskolát vásárolhatnánk.- Miért ragaszkodnak a Radnóti Gimnáziumhoz?- Ellehetetlenülés előtt áll a zsidó oktatás. Az Anna Frank Gimnázium, amely az elmúlt ötven évben is műkö­dött, nemcsak méltatlan, hanem megoldhatatlan hely­zetben van, mivel az Orszá­gos Rabbiképző Intézet épü­letében működik, amelyben a már egyetemi szintű rabbi­képzőn kívül helyet kapott a tanárképző kar közel nyolc­van hallgatóval, akiknek az elhelyezése szintén nincs biz­tosítva. Márpedig nekünk létérdekünk, hogy legyen zsidó tanárképzés, mert az elmúlt negyven évben erre nem volt lehetőség. Amikor azt mondjuk, hogy ellehetet­lenülés előtt áll a zsidó okta­tás, akkor a méltatlan elhe­lyezés csak az egyik problé­ma, a másik az, hogy hiába rendeztük be az igazgatói irodától a szertárakig minde­nütt a termeket, még mindig sok az olyan gyerek, akit helyhiány miatt el kell utasí­tanunk. Azok a zsidó gyere­kek, akik nem tudnak zsidó iskolában tanulni, elvesznek a felekezet számára, ugyanis nincs lehetőségünk, hogy hitoktatót küldjünk olyan iskolába, ahol csak egy-két zsidó gyerek tanul, meg aztán az ismert előítéletek miatt nem is biztos, hogy ezek a gyerekek vállalják, hogy zsidó hittant tanuljanak.- Más oktatási intézménye­ket nem kérnek vissza?- A jelenlegi Bárczi Gusz­táv Főiskola visszaigénylése is folyamatban van. Az épü­let a Bethlen téri zsinagógá­hoz csatlakozik, itt volt a zsidó fiúpolgári. Ez estben is a Radnótiéhoz hasonló gondjaink vannak.- Kórházak, szociális léte­sítmények...- Senki nem vonja kétségbe jogos igényünket az Ameri­kai úti Idegsebészet épületé­re, ami közös telken van je­lenleg működő háromszáz­nyolcvan ágyas kórházunkkal, de mivel egy idegsebészet van ebben az országban, cse­reingatlant kértünk. Ko­rábban visszakaptuk az U- zsoki utcai tüdőosztályt, amit saját erőből, mintegy száz­milliós ráfordítással nyolc­vanágyas belosztállyá alakí­tottunk.- Sok szó esett a pénzbeli megváltásról. Nem tartanak attól, hogy az egyre szegé­nyedő lakosság rossz néven veszi igényeiket?- Hogy mire kell a pénz. Hetven éven felüli hittestvé­reinkkel, akik tíz-tizenöt éve mentek nyugdíjba, s most megélhetési gondokkal küsz­ködnek, törődnünk kell. Mű­ködtetünk egy napi ezeröt­száz adagos népkonyhát, ami iránt az igény egyre nő. A konyha kapacitását bővíte­nünk kell, a gépkocsiparkot korszerűsíteni, hiszen ötszáz­hetven helyre viszünk napon­ta ételt. Szociális otthonunk­ba többéves várakozás után lehet csak bejutni... (osztovits) Ne felejtse el bekapcsolni! HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden vasárnap déli 12 órakor a WKDM 1380 AM hullámhosszon a mikrofonnál: Apatini Gyula és Mária HÍREK - MAGYAR ZENE - HAZAI SPORT POLITIKA - NY MAGYAR GAZDASáGI ÉLETE A Radnóti Gimnázium épületéhez érzelmi okokból ragaszkodnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom