Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)
1995-08-31 / 32. szám
Olvasóink Kissé megkésett, de talán nem elkésett megjegyzésem Az Amerikai Magyar Szó az elnökválasztás - Göncz Árpád újraválasztása - után ismertetést közölt a régi-új államfőről. A lapszám nagy késéssel jutott a kezemhez, emiatt írom ilyen megkésve az észrevételemet. Az ismertetés több olyan életrajzi részleteket tartalmazott, amely számomra új volt; ennek nagyon örültem, s megértettem belőlük egyet-mást, amiről az itthoni sajtóból nem tudtam tájékozódni. Megjegyzésem nem az életrajzra, hanem az elnöki magatartásra vonatkozik. Köztudott, hogy köztársasági elnöknek sokszor volt kisebb- nagyobb viszálya az Antall - és Boross-kormánnyal. Többször vádolta az akkori kormánygarnitúra alkotmánysértéssel, szélsőséges konzervatívok le akarták mondatni, ami pedig 1992. október 23-án történt, a demokrácia botránya volt. Védte azonban a nép rokonszenve; hivatali ideje, első napjától kezdve máig ő áll a népszerűségi lista első helyén. (Vajon mekkora szerepe volt nyugati kapcsolatainak abban, hogy nem tudták sarokba szorítani?) Nem akarva is belekerült a politika sodrásába, s voltak nagyon nehéz napjai. Más a helyzete új ciklusában. Az egyik újság nemrég azt írta róla: Horn Gyula mellett az a protokollállamfő lett belőle, amivé /vntall József akarta tenni - sikertelenül. Szálasi ugyanezt szerette volna "megjátszani" Horthyval.) Ha így van, megszűnt a nemzeti életet zavaró viszály az országos hatalom legfelső szintjén. Az államfő és a miniszterelnök gondolati hátterét, műveltségét ismerve, feltételezhetjük, hogy nézeteik, véleményeik több tekintetben nem egyeznek, talán lesznek vitáik is, de nem fognak egymás ellen fordulni Göncz Árpád tehát, remélhetjük, el tudja látni most már azt a kiegyensúlyozó szerepet, amelyet az alkotmány, az európai közéleti rend és a nemzeti érdek rendel neki. Dr. Ban Ervin Az AMOSZ közleménye Az AMOSZ hírszolgálata jelenti: Az amerikai kongresszus Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottmánya (CSCE) elnökének, Christopher H. Smith kongresszusi képviselőnek aláírásával levelet küldött Pásztor Lászlóhoz, az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSZ) elnökéhez. A levél tájékoztatásul szolgál az október 2. és 19 között megtartandó varsói Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) konferenciájával kapcsolatban, amelyen megvizsgálják, hogy a megegyezéseket és szerződéséket aláíró országok betartják-e az emberi és nemzeti kisebbségek jogokra vonatkozó megállapodásokat. Smith elnök levelében felajánlotta, hogy szívesen vennék, ha a szakértők jeleznék, hogy az amerikai delegáció a varsói konferencián milyen kérdéseket vessen fel. Az ilyen irányú javaslatokat szeptember 15. előtt kell eljuttatni hozzájuk. Az AMOSZ a levél vétele után nemcsak a délvidéki, erdélyi és felvidéki bizottságainak mintegy negyven tagját, vezetőit és a felvidéki, illetve délvidéki magyarpártok elnökeit is értesítette. A magyarságot ért sérelmekről szoló dokumentáció, beleértve újságcikkeket is, szeptember 12-ig küldhető be az AMOSZ washingtoni irodájába National Federation of American Hungarians. 717 2nd Street, N.E. Washington, D.C. 20002 HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabitésáról idejeben gondoskodni. Egész évre $30.- Félévre $ 16.Kanadába $ 35.- Magyarországra $ 42.Nev:................................................................................... Cim:.................................................................................. A welfare nem segített Deák Pál Úgy néz ki, hogy most egy időre vége a New York-i welfare paradicsomnak. Ezután mindenkinek dolgozni kell a pénzért. Habár ez a szisztéma kísértetiesen hasonlít a szocialista teljes foglalkoztatottság elvhez, még mindég ez tűnik a legjobb megoldásnak. 1945-ben New York City 1 százaléka volt csak welfaren, manapság a 22 százaléka, ami azt jelenti, hogy minden 5. ember. Mivel ez a 22 százalék csak szedi a pénzt de egyáltalán nem tett semmit érte, sőt nem segített semmit a bajok leküzdésében a város vezetősége egy teljesen más megoldáshoz folyamodik ezúttal. Annál is inkább mert ez a fajta "gondoskodás" 2 billió dollárjába került az adófizetőnek, vagyis nekünk. A későbbiek folyamán bevezetésre kerül az a rendszer ahol is a rászorulóknak heti 28 órát kell dolgoznia, hogy megkaphassa járandóságát. Ez év januárjától felülvizsgálták a 245.000 segélyen lévő ügyet és azt 2100u0-re csökkentették A tervek szerint ezt decemberig további 100.000-rel kívánják csökkenteni. Persze a welfare rendszerrel párhuzamosan még sok más hasonló program fut és emészti a pénzt. Éppen ezért határoztak úgy, hogy az egész nyilvántartást számítógépre viszik, kooperálva a rendőrséggel és ha pl. valakinek $ 1500 dollár értékű gépjármüve van, már nem kaphat segélyt. Aki e- gészséges, annak pedig képességeitől függően munkát ajánlanak, persze nem az igazgató tanácsok elnöki székeiben, ahogyan ezt sokan szeretnék. Az igazság az, hogy sok segélyen lévő feketén dolgozik és persze adót nem fizet. A munkakövetelmény már eddig is 60 százalékos csökkenéshez vezetett, mivel sokan inkább félnek elveszíteni a fekete munkát mint a havi 350 dolláros segélyt. Ezek persze a szabályok kijátszására is sarkallják a sokszor nem is olyan ostoba igénylőket. Egy férfi pl. 3000 dollár segélyt kapott, miközben egy havi 4000 dolláros lakásban "tengődött". Egy nő pedig 15 különböző név alatt 87-től 94-ig 450.000 dollárt vett fel. Új vizsgáló tiszteket vesznek fel, akik személyesen és darabonként megvizsgálnak minden ügyet. Ennek a költsége 50 millió dollár, de a megtakarítás a csalások felfedezésével 200 milliót fog hozni vagy inkább benntartani a városi kasszában. Deák Pál Neje „kiütötte” Gingrichet Bob Dole esélyei nőhetnek Nem akarom, hogy a férjem elnök legyen. Ha mégis indul, másnap a kamerák elé állok és megtorpedózom az egészet - közölte Newt Gingrich felesége Marianne ezzel gyakorlatilag "kiütötte" a jövő évi elnökválasztás egyik titkos jelöltjét. Gingrich a "konvervativ forradalom" vezéreként tavaly óriási választási győzelmet hozott a republikánusoknak és a képviselőház elnöke lett. Tavasz óta Clinton elnök szinte biztos legyőzőjeként emlegették a konzervatív politikust, bár ő maga csak az év végén akart dönteni, hogy indul-e a Fehér Házért. Egyébként a családi értékek jegyében politizáló Gingrichet is utolérte az amerikai politikát elöntő "szexhullám". A kétszer nősült politikust tucatnyi szerelmi kalanddal vádolják. Az amerikai belpolitikát és a "komoly" sajtót is elképesztő mértékben érdeklő szexügyek Clinton mellett jelenleg az egyik legbefolyásosabb szenátort, Bob Back- woodot és több képviselőt érintenek. Mindez a 72 éves republikánus elnökjelölt, Bob Dole malmára hajthatja a vizet. A KKDSZ szerint nem áru a kultúra Bezárás fenyegeti Budapest. a könyvtárakat Veszélybe került a közgyűjtemények és közművelődési intézmények működése. Az Országos Széchenyi Könyvtár költségvetését 20 milló forintos kifizetetlen számlatartozás terheli - jelentette be Vadász János a Közművelő- désiDolgozókSzakszervezté- nek elnöke. Az országban jószerivel nincs olyan kultú- rális intézmény, amely ne küszködne hasonló gondokkal. Ha a kormány nem intézkedik sürgősen, hamarosan bezárhatnak a könyvtárak és a múzeumok. A KKDSZ ezért azt javasolja a művelődési tárcának: létesítsen intervenciós alapot, a- melyból finanszírozná a központi költségvetés alá tartozó kulturális intézmények működését. Megítélése szerint az ön- kormányzati irányítás alatt álló közintézményeket is támogatni kellene, mégpedig íz állami tartalákok terhére. Iovábbá hangsúlyozta: "a oiltúra nem lehet árú, nem ehet piaci alku tárgya"
