Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)
1995-08-24 / 31. szám
Thursday, Aug. 24,1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Új református lelkész New Yorkban Zsúfolásig megtelt az Első Magyar Református templom, julius 16-án vasárnap, amikor először tartott istentiszteletet a Kereskényi lelkészházaspár. Kereskényi Sándor és felesége Lívia, mindketten felszentelt lelkészek, Debrecenből érkeztek két kisfiúkkal a 6 és fél éves Mátéval és a 3 éves Gergővel. Az istentiszteletet ünnepélyes ebéd követte, ahol az Egyház tagjain és vezetőin kívül* megjelent és beszédet mondott az Amerikai-Magyar Református Egyházkerület püspöke, dr. Vitéz Ferenc, a Keleti Egyházmegye esperese dr. Kovács Albert és Vásárhelyi József, a 82. utcai Református Templom lelkésze. Kereskényi Sándor, mellette dr. Kovács Albert és dr. Vitéz Ferenc Az alábbi sorokban röviden bemutatjuk Kereskényi Sándor lelkészt a new yorki magyarságnak. Kereskényi Sándor 1962-ben született Debrecenben. Általános és középiskoláit ott végezte. 1980-ban tett érettségi vizsgát a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumában. Ezután két éves technikumot végzett ahol fogtechnikus képesítést szerzett. 21 éves korában másfél éves katonai szolgálatra hívtak be Budapestre. Ez idő alatt mentő-ápolói képesítést kapott. Leszerelése után egy számítógépközpontban dolgozott két évig. Ez időszak végén megszerezte az idegenvezetői képesítést és tett állami nyelvvizsgát angolból. 1986-ban jelentkezett a debreceni Theológiai Akadémiára és még az évben felvételt is nyert nappali tagozatra. Ott ismerkedett meg feleségével Kereskényiné Nemes Líviával. 1988-ban kötöttek házasságot. Két fiúgyermekük van: Máté (1989) és Gergő (1992) Második fiuk születésének évében letették a lelkészképesítő vizsgát és kezdték meg szolgálatukat a debreceni Nagytemplom-i gyülekezet közösségében. Az 1993-94-es akadémiai évre Kereskényi Sándor ösztöndíjat kapott a decaturi (GA) Columbia Theological Seminaryra, ahol tanulmányai végeztével "Master Degree"-t szerzett Ez idő alatt szolgált több alkalommal is a new yorki Első Magyar Református Egyházban. Hazatérésük után meghívást kapott a gyülekezettől, két éves időszakra. Az itt töltött idő alatt feleségével együtt szeretnék tovább folytatni teológiai tanulmányaikat Mindketten a pasztorál-pszichológia (lelkigondozás) iránt éreznek indíttatást, tudományos elmélyülést. Lelkészi teendőiket az itt élő magyar emigráció körében szeretnék Isten segítségével - minél hatékonyabban végezni. Ehhez keresik és várják barátok, támogatók, munkatársak, keresztyén testvérek ségítségét Sok sikert, jó egészséget kívánunk munkájukhoz. az Amerikai Magyar Szó Szerkesztősége Ne felejtse el bekapcsolni! HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden vasárnap déli 12 órakor a WKDM 1380 AM hullámhosszon a mikrofonnál: Apatini Gyula és Mária HÍREK - MAGYAR ZENE - HAZAI SPORT POLITIKA - NY MAGYAR GAZDASóGI ÉLETE Dr. Bán Ervin Tiltakozás A szlovák és a román iskolatörvény, úgy értesültünk, szűkíti az északi és keleti határaink túlsó oldalán élő magyarság iskolai és nyelv- használati jogait. (Mennyire; A Népszabadságban dr. Del Medico Imre megjegyezte, hogy a hazai sajtó nem ismerteti érthetően a korlátozó jogszabályokat.) Az eddigi helyzet kedvezőtlen változása nagy izgalmat okozott az é- rintett lakosság körében, és cselekvésre serkentette azokat, akik itthon - hívatva vagy hívatlanul - az elcsatolt magyarság ügyeivel foglalkoznak. Tiltakozó naggyűlést szerveztek, amelynak színhelye a debreceni református nagytemplom volt, s amelyre sokan átjöttek Erdélyből, Szlovákiából, a szerbiai Vajdaságból. Szónoklatok, elítélések, határozatok. Háromnegyed évszázados per egyik tárgyalása volt. Trianon óta próbálják innen, az anyaországból segíteni az elszakadtakat, erősíteni az ottani hatalommal szemben. Hogyan; 1945 előtt ésszerűtlenül. Németh László írta az akkori úri felelőtlenségről: "Mindent elmulasztott, amivel a kisebbségi részét támogathatta volna, s mindent elkövetett, amivel a környező népek magyar-gyűlöletét állandóan készenlétben tarthatta." (1992-es Püski-kiadás, 589.1.) így volt. Többet ártottak ágálásukkal a szomszéd országok magyar lakosságának, mint amennyit használtak. A két bécsi döntés azután a század egész hátra levő részére "készenlétben tartotta" a szomszédok gyanakvását és ellenszenvét. Ezt kezdte újra a hazai jobboldal mintegy másfél évtizeddel ezelőtt, ezt emelte félhivatalos rangra az Antall-kor- mány. Tarthattunk tőle, hogy a debreceni tiltakozó gyűlésnek szomorú következményei lesznek Erdély és Szlovákia magyar lakosságának sorsára. A többségi nacionalizmus majd hivatkozik rá, a két kormányt pedig nem fékezésre, hanem gyorsításra fogja ösztönözni. De felizgathatja a többségi társadalmat is. A szlovák református egyház már tiltakozott, mondván, hogy a templomot, minden nép Istenének házát, politikai célra használják fel. (1849-ben ez szükséges volt, az akkori országgyűlés más helyet nem talált, 1944 decemberében pedig az 1849- cel való tudatos közösségvállalás indokolta.) Tarthatunk tőle, hogy további kísérletek fognak történni a határon túli magyar szó elhallgattatására, mert a tiltakozás feltehetően nem Bukarest és Pozsony bizonytalankodását eredményezi majd, hanem gyorsított lerohanási kísérlet lesz a következménye. Az újságok közleményei Kassai levél Két műszakban dolgoznak? Tíz és százezreknek kevés pénzért nem jut munka az országunkban, saját hibájukon kívül az alamizsnára szorulnak. Ezzel ellentétben vannak olyan sok pénzért "dolgozók" is - számukat nem tudom, akiknek valahogyan munka jut két műszakban is, az állami költségek terhére. A TV képernyőjén láttam az utóbbi hetekben, hogy egy parlamenti képviselő betölti az államtitkári tisztséget is e mellett egy bizonyos bizottságának a tagja - fizetésért. Igaz azt mondotta, hogy e bizottsági munkáért megkapott pénzt charitatív célokra adományozza. Egy másik eset arról tanúskodik, hogy s. parlamenti képviselő egyik városunk polgármeste. Megtudtuk, hogy az utóbbi napokban fizetéséből csaknem százezer korona értékben bizonyos berendezéseket vásárolt - adott egy egészség- ügyi intézménynek. Az adakozás jóhiszeműségét nem vitatom, sőt dicsérem! Azt azonban szóvá teszem, hogy miért kell egyeseknek a legmagasabb állami szinten két - három posztot is betölteni s azért fizetést kapni az állam - tehát a mi - pénztárából? Mert ha vállalkozásról volna szó s a pénzek abból erednének, hát üsse kő, de az államiból? Miért nem lehet nálunk olyan munkamegosztás, hogy ezen nagyfizetésekből legalább egyet mások is kapjanak. Persze könnyű a "túlfizetett" embereknek ilyen vagy olyan formában adakozni, valamihez anyagiakkal hozzájárulni! Igaz, ez nem az ő érdemük, hiszen az állam szinte halmozza feléjük a szerint megjelent a gyűlésen a hazai jobboldal minden ágazata, a legszélsőségesebb is, de nem jelent meg a kormánykoalíció. Ha ugyan nem tartjuk a nagyobbik kormánypárt képviselőjének Szűrös Mátyást. Az egykori kommunista moszkvai nagykövet, a kommunista párt központi bizottságának (Kádár-kori vezetőségének) oszlopos tagját, akit az Elet és Irodalom glosszaírója "Moszkvai Szűrös Mátyás" névvel avatott "nemessé". ...Együtt ült ott Csurka István és Pozsgai Imre. Nagyon különböző eszmei régiókból indultak, de ide érkeztek mind a ketten - girbe-gurba utakon. A szomszéd országokban élő magyarságnak a helyzete 1990 óta rosszabbodott, jóllehet ennek az ellenkezője lenne logikus. Derecenben senki nem tette fel a kérdést, hogy ebben milyen mértékben vétkes az Antall-kor- mány. (Csurka sem, pedig ő köztudottan nem szívelhette az elhúnyt miniszterelnököt és utódát.) Friss újsághír: Szombathelyen bőrfejűek összevertek egy cigány fiatalembert. Kisebbségi sérelem... Nem támaszt az ilyen esemény kétségeket a debreceni szónoklatok hitelességével kapcsolatban. "Isten ója nagy csapástul, Mi magyar hazánkat!" pénzt, tehát van miből - a miénkből. Természetesen rengeteg kicsike emberke is adományozna, ha volna munkája és pénze, mint munkanélküli azonban ezt nem teheti. A TV se mutogassa őt, hogy ennyit vagy annyit adományozott, nem kerülhet a Glória koszorú a fejére. Hát van még ezzel kapcsolatban egy másik kérdés is. Például a város polgármestere a fizetésért mikor végzi a polgármesteri teendőket? Mert a parlamenti képviselő "állás" is mostan hivatásosan, teljes munkaidőben van gyakorolva - és nem a főállás mellett - mint valamikor. Ugyanez vonatkozik a másik esetre is. Vagy két műszakban dolgoznak? Ez azonban ütközik a törvénnyel, az emberi jogokkal s valahogyan súrlódik a kizsákmányolás fogalmával! Iván Sándor, Kassa
