Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)

1995-07-20 / 29. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 20, 1995 könyvszemle! ERÓS ZOLTÁN: Magyar irodalmi helységnevek A-tól Z-ig Talán még az irodalomban jártasak is elbizonytalanodnának, ha például arra kellene válaszolniuk, merrefelé van Vizsoly, pedig ez a név elválaszthatatlan az első teljes, magyar nyelvű Bibliától. És vajon hányán tudják, hol is található a Kőmíves Kelemen balladájából ismert "magos Déva vára" vagy az Arany János megénekelte "drégeli rom"? Könnyen rábökünk-e a térképen Széphalomra, ahol Kazinczy hajtotta fejét örök nyugalomra? Aztán hol mindenütt járt az örökké úton levő Csokonai meg Petőfi? Léteznek-e a valóságban Jókai vagy Mikszáth regényes tájai, Krúdy vagy Móricz helyszínei? Melyik város iskoláiban tanított Babits, Juhász Gyula? Meddig jutottak el messzi országokba az évszázadok során a magyar írástudók? Erős Zoltán nem kisebb feladatra vállalkozik a kézikönyvben, mint hogy ilyen és hasonló kérdések megválaszolásában segítsen, teljesebbé téve az olvasók irodalmi műveltségét, tájékozottságát. A szerző összegyűjtötte és lexikonszerűen mutatja be elsősorban az általános és középfokú iskolák tanterveibe , tankönyveiben szereplő magyar írók, költők, életrajzával, munkásságával és legismertebb műveikkel kapcsolatos helységeket, földrajzi neveket. Különösen hasznos a külföldi magyarság számára, akik más földrajzi környezetben élve ápolják kulturális hagyományaikat. A könyv a KIS-LANT Kiadó gondozásában jelent meg Budapesten. New Yorkban a Püski Könyvesboltban $ 20.- os áron megrendelhető. Püski-Corvin 217 E 83 St New York, N.Y. 10028 Tel: 212- 879-8893 * Útközben Félelem Egész életében félt. Már az iskolában is. Amikor az osztályban fociztak és betörték az ablakot, akkor is nagyon félt. A tanító néni szúrós szemmel nézte őt. Kínjában azt nyögte ki, hogy Boros Feri volt a tettes. A szünetben a fiúk nagyon megverték, de gyötörte a lelkiismeret-furdalás is. Ám később sem változott. Az újpesti bútorgyári sztrájknál sem volt mersze a sztrájkotokkal tartani. Félt. A sztrájk után mégis a többiekkel együtt rúgták ki. Amikor a nyilasok jöttek, arra kérték, jelentse, ha a házban valaki gyanús lesz neki. Ráállt és jelentett. Félt. Most már öregember. Néha elgondolkodik az életén. Mindig félt, és félelmében örökké a rossz oldalra állt. Az élet azonban még rosszabbul fizetett érte. Már öregember. Már csak a haláltól fél. De most nincs számára kiút. Csatár Imre ARE YOU HUNGARIAN? There are more than 2 million Hungarians in America. A large percentage of them live in Ohio, Pennsylvania, New York and New Jersey. István József Mihály the son of a "Hungarian Freedom Fighter1', and a refugee himself, has formed a new organization, the "Hungarian American Heritage Network”. HA..H.N. is conducting a national survey of Hungarians in America to find out where they live, what they are doing, what they have accomplished since 1956 and most importantly where they want to go from here as an ethnic group in America. Hundreds of Hungarian have already received their surveys, and thousands more will be sent out in the coming months. We want as many Hungarians as possible to participate in the survey. Please send your name and address on a postcard to: Hungarian American Heritage Network P.O. Box 378 La Jolty, CA 92038 350 éve született I. Rákóczi Ferenc Az elfelejtett fejedelem Számos nagy történelmi alak vér szerinti rokona, utóda nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Nem akar vagy nem képes apja örökébe lépni. Mátyás király egyetlen fia, Corvin János meg sem közelítette apja politikusi előrelátását és bölcsességét, taktikai érzékét Zrínyi Péter, a költő-hadvezér Zrínyi Mik­lós testvéröccse gyávaságával, meggondolatlanságával "le­szerepelt" a Wesselényi- összeesküvésben. A Rákóczi családnál fordított a helyzet. I. Rákóczi Ferencet, fia, II. Rákóczi Ferenc történelmi jelentősége homályosítja el. Ha a Rákóczi nevet említjük, mindannyian a rodostói száműzetésben maghalt II. Rákóczi Ferenc fejedelemre gondolunk. Ennek ellenére, születésének háromszázötve­nedik évfordulóján a kissé elfelejtett I. Rákóczi Ferenc- re emlékezünk.- A Wesselényi-összeeskü- vésben a legelőkelőbb részt­vevő I. Rákóczi Ferenc volt. Apja, nagyapja, sőt már a dédapja is erdélyi fejedelem volt, őt magát pedig hétéves korában választja meg feje­delemmé az erdélyi ország­gá illés, bár ténylegesen soha- si , uralkodott. Az összees- km k között rokoni szálak voltak. Zrínyi Péter sógora volt Frangepán Ferencnek, míg lányát, Zrínyi Ilonát I. Rákóczi Ferenc vette felesé­gül. Ez a hetedhét országra szóló hatalmas lakodalom adott először alkalmat arra, hogy a felkelést szervező felső-magyarországi és du­nántúli urak feltűnés nélkül összejöjjenek, és megbeszél­jék a terveket, Rákóczi, illet­ve Zrínyi Péter mellett köz­ponti figura volt a szervezke­désben Nádasdy Ferenc is, aki a legkoncepciózusabb az összeesküvők közül. A mai napig meglepődik az esemé­nyek szemlélője, hogy egy ilyen kiterjedt összeesküvés esetén, tulajdonképpen az események legelején Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc fogta magát, és hintóval Bécsbe ment, ott feladta az egész tervet, megbuktatta a felkelést. Először tisztes fog­ságba, majd valódi börtönbe kerültek, ahol végül fejvesz­tés lett a büntetésük. A XVII. század számos Habsburg ellenes mozgalma közül valóban a Wesselényi- összeesküvést torolta meg az udvar a legkeményebben. Ez volt az egyetlen alkatom, a- mikor a felkelés szervezőit kivégezték. Az Esterházy család majd csak 1711 után, amikor II. Rákóczi Ferenc száműzetésbe vonult, és így birtokait elvesztette, emelke­dett a magyarországi birtoko­sok között az első helyre. A Rákóczi család kiszorulása Erdélyből azt jelentette, hogy I. Rákóczi Ferenc, akit gye­rekként fejedelemmé válasz­tottak, ténylegesen sosem foglalhatta el az erdélyi trónt. Cselekedeteit azonban mindvégig befolyásolta, hogy ő az erdélyi fejedelmi család leszármazottja. Ezzel is ma­gyarázható, hogy belekevere­dett, sőt egyik főszereplőjévé vált a Wesselényi-összeeskü- vésnek. Az összeesküvés ter­vei között ugyanis az szere­pelt, hogy Magyarországnak meg kell szerezni Erdély stá­tusát. Be kell látni, hogy a törököt nem lehet egyelőre kiűzni az országból, a török­nek adót kell felajánlani, így egyfajta vazallusi helyzetbe kerülhet az ország, ami Er­dély esetében a gyakorlatban nagyfokú önállósággal járt. A felkelés tervei szerint török fennhatóság alatt - Zrínyi Péter vezetésével horvátor­szági területekből, Rákóczi Ferenc felügyelete alatt pedig felső-magyarországi részekből - két államot hoz­tak volna létre. A Rákóczi családból való fejedelmekközött kétségtele­nül szerény képességűnek és akaratgyengének nevezhető I. Rákóczi Ferenc. Gyenge egyéniségére még felnőtt ko­rában is rányomta a bélyegét a sok kortárs által vasakaratú és rettenetes asszonynak áb­rázolt anyja, Báthory Zsófia. Ezeknek a korabeli jellemraj­zoknak meg is felelnek tettei. A felkelést az első kudarcok után azonnal magára hagyta, sőt felajánlotta Bécsnek, hogy saját bandériumaival fogatja össze a lázadókat, aminek a gondolata is távol állt volna egy karizmatikus vezértől. Rákóczit az össze­esküvés után mentegetve írta le egy császárhű feljegyzés, hogy együgyű és gyenge em­ber, egyébként is halálával magva szakadt a Rákóczi- háznak. Igazi történelmi sze­repe abban állt, hogy ezt a jóslatot megcáfolta, és halála előtt pár hónappal megszü­lethetett fia, a magyar törté­nelem egyik legnagyobb a- lakja, II. Rákóczi Ferenc. Rosdy Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom