Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)

1995-11-09 / 42. szám

Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű Ara: 75 cent Lengyel választások E hét végén vasárnap, november 5-én tartották meg a lengyel elnökválasztást. Az előzetes felmérések ellenére Lech Walesa a szavazatok 33,2 százalékát kapta, mellyel a második helyet szerezte meg Aleksander Kwasniewski mögött. Mr. Kwasniewski, az egykori kommunista vezető, aki most átformálva elveit, modern piacgazdaságot megcélzó politikusként hirdeti magát, a szavazatok 34 százalékát kapta, mivel egyik jelölt sem szerezte meg a minimális 50%-ot. Kettőjük között második fordulóra kerül sor november 19-én. A Nobel békedíjas Walesa, aki a Szolidaritás vezetőjeként az egyik legjobban ismert kommunista-ellenes politikai vezető, sokat veszített népszerűségéből, igy már a szoros eredmény is meglepő. Mindkét jelölt folytatni kívánja a megkezdett gazdasági reformokat, amelyek eredményeként a lengyel gazdaság 4,5%-os növekedést ért el, az idén 6,5%-ra számítanak. Egyeznek a NATO-hoz való csatlakozás kérdésében is, Walesa talán kicsit keményebb az oroszok irányában, ami népszerű a lengyelek között. Walesa-nak a második fordulóban nagyobb esélye van arra, hogy megszerezze a szavazatok többségét, mivel sokan félnek attól, hogy a volt kommunisták kezében fog minden hatalom összpontosulni, s szinte biztosra vehető, hogy a katolikus egyház, mely az első fordulóban nem foglalt állást a választások kérdésében a második fordulóban Walesa támogatására fogja kérni híveit. Kézszorítás fogcsikorgatva Balról jobbra Izetbegovitc bosnyák, Tudjman horvát, Milosevic szerb elnök látható. Sokáig vártunk erre a képre, míg végül is a amerikai diplomáciának Richard C. Hollbrooke vezetésével sikerült összehoznia. Hogy értékeljük a kézfogás értékét, idézzük Mr. Izetbegovicot, aki a kérdésre, hogy Slobodan Milosevic, szerb vagy Franjo Tudjman, horvát elnökkel tudna-e jobban együttműködni azt válaszolta, ez olyan, mintha azt kérdeznék, hogy minek örülnék jobban egy agydaganatnak vagy fehérvé­rűségnek. November 1-e óta a három balkáni állam vezetője Dayton, Ohio-ban tárgyal a leendő államszövetségről. A jelenleg előterjesztett 11 oldalas javaslat szerint 9 fős elnökség irányítaná az országot, melynek két harmadát a bosnyákok- horvátok, egy harmadát a szerbek által választott vezetők alkotnák. Az elnöki tisztséget minden tag rotációs jelleggel öt és fél hónapig látná el a négy éves periódus alatt. Az elnök­ségnek nem lehet olyan tagja, aki ellen a Nemzetközi Bíróság vádat emelt, ami azt jelenti, hogy a két szerb vezető Dr. Karadzic és a katonai vezető Ratko Mladic tábornok nem kaphat politikai hatalmat. A tárgyaló felek egyértelműen kijelentették, csak abban az esetben fogadják el a békefeltételeket, ha amerikai katonák is részt vesznek a NATO erő részeként a rendezésben. Gyászol Izrael és a világ Rabin képe az érte gyújtott gyertyákkal Tel Avivból, szombaton éjjel a világot megrázkódtató szörnyű hírt röppentettek széjjel a hírügynökségek "Yitzhak Rabin izraeli mi­niszterelnököt meggyilkol­ták". A tettes a 25 éves szél­sőjobboldali zsidó szervezet­hez tartozó Yigal Amir, akit az izraeli hatóságok azonnal őrizetbe vettek. Mint nagyon sokaknak Iz­raelben, Rabin élete is két szélsőség; a háború és béke között telt. Mielőtt 1992-ben miniszterelnökké választot­ták, az izraeliek többsége úgy ismerte őt még honvédelmi miniszterségének idejéből, mint egy öreg katonát, aki azt Ígérte, hogy 0 majd "összetöri a csontját a tünte­tő kódobáló palesztinoknak". Majd mint miniszterelnök, nem igazán bízva tárgyaló- partnerében, egyik kis lépést a másik után tette meg, amely összességében végül is a palesztinokkal és Jordániá­val való megbékéléshez veze­tett. Az volt a véleménye, hogy a palesztinoknak joguk van az önkormányzathoz ad­dig, amíg ez Izrael biztonsá­gát nem veszélyezteti. Meg­békélési politikájával sokan nem értettek egyet, de azt soha senki sem gondolta, hogy e miatt egy zsidó polgár meg fog ölni egy másik zsi­dót. A zsidó szokások szerint a temetést a következő nap napnyugtakor tartják, de a kormány, hogy lehetővé tegye a külföldi vezetők résztvételét ezen az utolsó búcsún, egy nappal elhalaszt­va azt hétfőn helyezték örök nyugalomra Jeruzsálemben, a magyar Herzl Theodorról elnevezett temetőben. Halála óriási veszteség mind hazájának, mind az egész világnak. Hogy ezt mennyire így érzi mindenki, elegendő felsorolni az ameri­kai küldöttséget, melyet Clin­ton elnök vezetett, s társasá­gában ott volt a két volt elnök Carter és Bush, Rea­gant felesége Nancy képvisel­te; Warren Christopher, kü­lügyminiszter, William J. Perry, védelmi miniszter, a voltkülügyminiszterek, Cyrus R. Vance, George Shultz, az amerikai politikai élet veze­tői, Newt Gingrich, Richard November 2-án Wallenberg szobrot avattak Was­hingtonban Az emlékünnep­ségen a három érintett állam képviselője, valamint testvére vett részt. Magyarországot, Gál Zoltán az országgyűlés elnöke képviselte, aki rövid new yorki tartózkodása alatt találkozott a magyar média képviselőivel. A látogatását értékelve el­mondta, hogy szeretné, ha a két parlament, az amerikai és a magyar felvenné egy­mással a kapcsolatot, mert törvényhozási szinten szinte semmiféle kapcsolat nincs a A. Gephardt, Senator Bob Dole, Senator Tom Daschle, a new yorkiak küldöttségét a kormányzó George E. Pataki vezette, s New York városát a polgármester Giuliani kép­viselte. 5,000 külföldi diplo­mata tette tiszteletét a teme­tési szertartáson; az őket szállító 60 különjárat órákra megbénította Tel Aviv repü­lőterének forgalmát. Ott volt az egyiptomi elnök, Hosni Mubarak, aki életében először járt Izraelben, s Hus­sein Jordán király is. Az 1994-ben munkásságá­nak elismeréseképpen Béke Nobel díjjal elismert Yitzhak Rabinnak csak a testét ölte meg a golyó, magát az esz­mét és politikai irányvonalat amit képviselt, azt nem. két ország között. A magyar parlament nevében meghívta az amerikai honatyákat, hogy látogassanak el Magyaror­szágra. A Balkán válts ággal kap­csolatban kifejtette amerikai tárgyalófeleinek, hogy Ma­gyarország, amely a hadban álló felek után a leginkább érintett állam, egy erőteljes nemzetközi állásfoglalást várna el, hogy etnikailag nincs tiszta állam Kelet-Euró- pában, mely magába foglalja azt, hogy a menekültek vis­szatérhessenek szülő­földjükre. Gál Zoltán New Yorkban AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street?-New Yeric, NY 10003____________Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584

Next

/
Oldalképek
Tartalom