Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)
1995-10-26 / 40. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 26, 1995 Kire és mire szavazunk.... Két szavazás közti időben, a következő szavazás előtt, amikor még aránylag nyugodtak a kedélyek, érdemes elgondolkozni azon, hogy tulajdonképpen kire és mire szavazunk. A szavazásnak bonyolult összetevőiből most csak hármat veszünk figyelembe: a személyiekké szavazunk, a programot és a pártot, amit képvisel a jelölt. Lehet pártonkívüli is a jelölt,mely álláspont gyakorlatilag egy meg nem nevezett pártnak tekinthető. Baráti körben azt szokták kérdezni: "Kire szavaztál"? Ilyenkor mondunk egy ismert vagy kevésbé ismert nevet és esetleg ha vitára kerül a sor, mert a kérdező másra szavazott, akkor felizzanak a kedélyek a jelölt adottságai, hírneve körül. Ha viszont afelől érdeklődünk, hogy ajelölt politikus milyen programmal indul, mit ígér, hogy megváltoztat megjavít a társadalom problémái közül, akkor rendszerint kevesebb a vita részben azért, mert a szavazók kevésbé tájékozottak a programok felől vagy a jelölt politikusnak nincs konkrét programja csak általános semmitmondó szólamok,melyeket éppen ezért nehéz megjegyezni, esetleg ha van,nem tette eléggé köztudottá vagy mind a három eshetőség egyszerre. Ha valaki nem tagja egy pártnak,akkor felteheti a kérdést saját magának, hogy melyik pártra, illetve melyik párt melyik képviselőjére szavazzon. Az egyes pártoknak kialakult egy hagyományos politikai nézete, melyet természetesen a párttagok alakítanak ki és amely meghatározza, de legalábbis befolyásolja a párt és a párthoz tartozó jelölt programját is. Szavazásnál tanácsos mind a három összetevőt; a személyt, a programot és a pártot egyenlő mértékben figyelembe venni és mérlegelni. Valószínű, hogy a program a legfontosabb a három közül,mert különböző pártokhoz tartozó jelöltek és politikusok képviselhetnek a nép és a társadalom számára hasznos, jólétet elősegítő programot. Ezért fordul elő az, hogy valamely pártnak a tagja egy másik párt jelöltjére szavaz, ha annak a programját jobbnak tartja. Egyes politológusok és a lakosság egy része az olyan jelölteke t akik főképpen és szinte kizárólagosan saját személyük, nevük előtérbe helyezésével és hangsúlyozásával akarnak megnyerni egy választási kampányt és nem a programjuk és a közszolgálat hangoztatásával, azokat személyes hatalmi vágyaik érvényesítésével és kiélésével vádolják... Egy társadalmon belül a szabadság és a demokrácia szintjét valamint a lakosság politikai érettségét jelzi az, ha a szavazók mind a három előbb említett tényezőt szabadon figyelembe véve és személyesen mérlegelve élhetnek szavazati joguk gyakorlásával. Ismeretes, hogy sajnos voltak és vannak helyek ahol csak a pártra szavaznak, mégpedig csak egy pártra és kötelezően, minden mást figyelmen kívül hagyva, vagy főképpen csak személyekre avagy személyek figyelembe vételével szavaznak elfelejtkezve a programról,mely a jövőben döntően befolyásolhatja az életük alakulását. Nagy vára dy Kirschmayer István Az Oregon Graduate Institute of Science and Technology 22 beszélt nyelv számítógépes értékelését végzi, melyek között van a magyar nyelv is. A tervek szerint 2000-re már New York-ból magyar nyelven beszélve a számítógéppel lefoglalhatjuk helyünket a légitársaság Dallas-i központi számítógépén. Ennek az érdekes programnak az első része, hogy magyarul beszélők hangját rögzítik. Ezt követően levágják a háttér zajokat, s az adatokat értékelik. Hogy vállakozókban ne legyen hiány 1000 dollárt sorsolnak ki azok között akik felhívják a megadott 800-as, azaz ingyenes számot. Emlékezés a Reáliskolákra $1000-t NYERHET ha beszél magyarul és hívja a következő számot: 1-800-738-3819 Az Ön hangja segít abban, hogy a számítógépek megértsék a magyar nyelvet. Amennyiben befejezi a hívást úgy felkerül a sorsolási listára. Ha további kérdése van, hívja az: 503-690-1381 számot Nem érvényes azokban az államokban, ahol az ilyen jellegű nyereményszerzés te .vény által tiltott! Oregon Graduate Institute of Science and Technology iiimiiiiiiHiimiiiuiiiuiiiiiiiiiiiiiiinrnn Kerek hatvan évvel ezelőtt, 1935 őszén új rend lépett életbe a magyar tanügyben. Megkezdődött az Ország- gyűlés által előző évben magszavazott iskolareform végrehajtása. A reformtörvényt Hóman Bálint kultuszminiszter dolgozta ki. A magyar iskola akkori helyzetét és a reform részleteit pontosan ismerheti bárki, aki elolvassa a parlamenti tárgyalás jegyzőkönyveit. Kötetbe rendezve megjelent mint A tantervélet forrásai c. kiadványsorozat 7. része. (Összeállította, szerkesztette és a bevezetést írta Antall József. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest, 1988.) Található az Országos Pedagógiai Könyvtár olvasótermében. A reform szerkezeti célja a középoktatás egyesítése volt. Addig - a Klebelsberg-féle 1924-es tanügyi törvénynek megfelelően - háromféle nyolc évfolyamos, érettségit adó, elvileg egyenlő rangú általánosan képző középiskola működött: a gimnázium, a reálgimnázium és a reáliskola. Volt ezen kívül négyéves, tanítványait 14 éves korban kibocsátó polgári iskola, amely természetesen nem adott érettségit. (Nem is nevezte a hivatalos nyelv középiskolának, hanem középfokú volt a hivatalos jelzője.) Hómannak az volt a szándéka, hogy a 10-14 évesek középfokú tanítását teljesen egységesítse. Azt szánta tehát annak a korosztálynak, amit később 1945-től kezdve, a tanügyi kormányzat megvalósított. A gazdasági érdekek és a társadalom akkori tagozódása miatt azonban a polgári iskolát meg kellett tartani, (sőt, újak alapítására kötelezték az iskolafenntartókat). A háromféle nyolc évfolyamos iskolát viszont teljesen egységesítették, valamennyi általánosan képző középiskola gimnázium lett, s valamennyiben azonos tanterv szerint tanultak a diákok (középpontban a latin). Mivolt a reáliskola. Nyolc évfolyamos középfokú tan- intézmény, amelyben latint nem tanultak (esetleg nem kötelező tárgyként), a tanterv lényege a matematika és a természettudomány volt; két élő idegen nyelvet tanítottak, általában jobb eredménnyel, mint a gimnáziumokban. A korabeli közvélemény nem tartotta "igazi" úri iskolának, főként kispolgárok és szerény helyzetű értelmiségiek fiai jártak oda (lányokat nem vettek fel); érettségizett diákjai elsősorban a műszaki felsőoktatásban tanultak tovább. Megszűntetése a műszaki pályák számára káros volt, jóllehet - meglepő módon, az akkori fonákságra jellemzően - a Mérnökkamara helyeselte. Kétségtelen, hogy a magyar közoktatás emiatt szegényebb lett. A megszűntetés "kihalásos" rendszerrel történt, az utolsó reálisták 1941-ben érettségiztek. A negyvenes évek második felében tágabbra nyitották a műszaki és természettudományos felsőoktatás kapuját, s ez középoktatási következményekkel járt. A gimnáziumokban "reáltagozatot" szerveztek, a kormányzat ezt pártolta a "humán" iránnyal szemben. Tanterve nem különbözött pregnánsan a másik tagozatétól. A régi reáliskola teljesítményét amúgy sem lehetett várni tőle, hiszen a diákot nem nyolc, hanem csak négy éven át képezte. 1956 után előfordult, hogy reálosztályban latint tanítottak második idegen nyelvként. Végül ezt is megszüntették, megint az "egységes" nemzeti középiskolára" hivatkozva. Szerepét az egyre szaporodó matematika-fizika és fizika-kémia szakosított tantervű ("tagozatos") osztályok vették át. Ilyen oktatási irányra nagy szükség volt és van, de a tagozatos osztályokban főként a helyi előkelőségek gyerekeit veszik fel, a protekciónak tehát nagyobb szerep jut, mint a hajdani reálban. A hatvan évvel ezelőtti tanügyi reform egyik-másik következményét, íme, a magyar közoktatás még ma is szenvedi. Vajon vannak-e írásom olvasói között olyanok, akik reáliskolában érettségiztek. Az idősebbek között bizonyára. Dr. Bán Ervin Európai Egyesült Áramok BUDAPEST. Október 18. óta a magyar villamosenergia rendszer "együtt jár" a nyugat-európai szisztémával. A magyar, a lengyel, a cseh ás a szlovák, a volt NDK területén levő fogyasztók feltehetően semmi különöset nem vettek észre abból, hogy a közép-európai orszá^ok( - legalábbis az elektromos áramot megtermelő es elosztó rendszer tekintetében, csatlakoztak Európához. Dr. SZABÓ ENDRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69th Street NEW YORK,N.Y. 10021 Telefon: (212) 628-5626 Appointment csak előzetes bejelentesse! MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 157 E 72 St New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blv. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vese és hólyagdaganatok * Vesekő 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk
