Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-06-08 / 23. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 8,1995 A New York-i Magyar Főkonzulátus Sajtóközleménye A New York-i Magyar Főkonzulátuson 1995 május 25-én kamarahangversennyel zárult a kulturális események "Presenting Hungary" sorozata. A kamaraesten Salánki Hédi, syracuse-i egyetem tanára csembaló műveket, a magyar születésű Gregory Baker pedig gitárműveket adott elő nagy sikerrel. Bach és Couperin klasszikus művei mellett elhangzottak XX. századi szerzők és magyar népdalfeldolgozások is. A hangverseny amerikai és magyar közönsége ez alkalommal bemutatót kapott a hollóházi porcelángyár és a parádi üveggyár új, tetszetős termékeiből, amelyek Boglár gyűjtemény néven kerültek az amerikai piacra. A magasszínvonalú, ízléses porcelán étkészlet és dísztárgyak most kezdenek megjelenni az amerikai közönség előtt, amely eddig csak a Herendi és a Zsolnay porcelánokat ismerte Magyarországról. Változatlan sikere van a Főkonzulátuson a Magyarország madártávlatból kiállításnak, amely színes légifelvételeken mutatja be legszebb tájainkat és városbelsőinket, illetve annak a kis tárlatnak, amely az 1939-es New York-i világkiállítás magyar pvilonjának fennmaradt anyagából ad ízelítőt. Olvasóink írják Tisztelt Szerkesztőség! Jóleső érzéssel vettük a Magyar Szó tiszteletbeli szerkesztője, a 90-es éveit taposó és mindannyiunk által szeretett és tisztelt Deák Zoltán bácsi dicsérő sorait az Anyák napjára összeállított televíziós műsorunkat illetően. Különösen köszönöm saját beteg édesanyámhoz intézett jókívánságait. Egyúttal ezúton szeretném megköszönni Philippovich Tamás, színművész és Teszleri Zoltán, zongoraművész szíves és rangos közreműködését, akik nélkül ez a műsor egyszerűen nem jöhetett volna létre. További sok sikert kívánunk a Magyar Szónak, mely az egyik legpatinásabb és legkiválóbb amerikai magyar orgánum. További jó erőt és egészséget Deák Zoltán bácsinak mindannyiunk bölcs öregjének. Bárdos Károly Amerikai Magyar Televízió Igazgató-rendező Tisztelt Szerkesztőség! Előfizetésem megújítom, igaz, hogy későn, de jobb későn mint soha. Érdekel, hogy miket ír ez az újság, a tapasztalatokat le is szűröm magamnak, de nem vagyok politikus, hogy hozzá tudnék szólni. És küldöm adományomat a lap támogatására. Tisztelettel Szabó Béla, NJ. FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St. and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick BIv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt , az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk Trianon és ami utana következik Dr. Bán Ervin Elvégeztetett. Hetvenöt éve, 1920. június 4-én aláírták az okmányt, amely kimondta a történelmi Magyarország megszűnését. Beteljesedett Kossuth jóslata, amelyet a Kasszandra-levél- nek nevezett iratban hozott a magyarság tudomására: az osztrák birodalom magával rántotta hazánkat a széthullásba. A trianoni béke kegyetlen volt, de - erről a szónokok nem beszélnek - lehetett volna még kegyetlenebb. A győztes szomszédok kevesebbet kaptak, mint amennyit reméltek. Csehszlovákiának nagy kedve lett volna Mis- kolchoz, a szerb hadsereg benn volt Baján, Pécsett, az osztrákok maguknak követelték Sopront és környékét. A nagyhatalmak hűtötték a szerintük is túl forró szerzési vágyakat. Mi volt - mi lett volna - a nagy nemzeti feladat az omlás után? Nem a jajgatás, a panasz, a "nem, nem soha", mert azt a nagyvilág nem akarta meghallani. Hanem: túlélni, élni, úgy, ahogy vagyunk, talpra állni - körülnézni, mit fordíthatnánk előnyünkre. Lehetett volna. Nem a közhatalom vette számításba, hanem az író. Németh László írta: "De hogy Trianonnak borzalmai mellett előnyei is voltak, arról aligha hallott még a művelt, tehát újságolvasó magyar. Pedig voltak, s talán okosabb lett volna az ország gondolkodását velük táplálni. Az ország, négyszáz évi függés után, visszakapta szuverenitását. Maga tárgyalhatott a nagyvilággal, Budapesten megjelentek a külföldi követségek. Egyelőre nem nyomasztotta az állam gazdálkodását a fegyverkezés kényszere. Eljött az alkalom a feudális örökség felszámolására. ("... hogy a királynak a magyar hűbériség is utána menjen." Németh L., u. ott, 891. 1.) Megvolt a cáfolhatatlan érv a radikális földreformra: az elcsatolt területeken az új hatalom szétosztotta a földbirtokokat, a magyar földtulajdon java része a többségi etnikumnak jutott. A kicsivé zsugorodott ország nem számíthatott többé a mennyiségre, eljött "a minőség forradalmárnak ideje. És a demokráciáé is: nem kellett félni az általános választójogtól, a nemzetiségek nem kerülhettek az államszervező nép fölé szavazöcédulák segítségével (amitől Tisza István annyira rettegett). A maradék kisebbségek minta- szerűvédelmévelország-világ előtt igazolni lehetett volna, amit az elcsatolt magyarság számára követeltünk. Elkezdhettük volna az utakat építeni - a saját útjainkat - más népek felé, Nyugatra és Keletre egyaránt. Tudjuk, hogy - sajnos - nem így történt. Nem ezzel igyekeztek "az ország gondolkodását táplálni", a legfontosabb feladatra, az igazi földreformra egyáltalán nem került sor. (Otto von Habsburg ezt minősítette Horthy egyik fő bűnének, amikor megindokolta, miért nem jelent meg az újratemetésen.) A szuverénné vált ország lassan, de biztosan csúszott az újabb függésbe; 1944. március 19-én már annyi sem maradt az önállóságból, amennyit Ferenc József megengedett. Végül az ismétlődés, a második Trianon, s megint magyarok milliói kerültek a határon kívülre, még nagyobb fenyegettetésben, mint az első Trianon után. A költő azt mondta: "A múlt csak példa legyen most!" Ez a legokosabb, amit ma is mondhatunk, a- mikor Trianon következményeit végiggondoljuk. Szabolcs-Szatmár-Bereg Eltitkolt munkaerő Nő az illegálisan foglalkoztatottak száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a munkaügyi központ és az APEH tapasztalatai szerint. Ám a feketemunka bizonyítása nagyon nehéz, korlátozottak a jogosítványok, és egyelőre törvény sem határozza meg pontosan az illegális tevékenység fogalmát, a mintegy 50 ezer regisztrált munkanélküli harminc százaléka végez be nem jelentett munkát, főként magánvállalkozóknál és kisvállalkozásoknál. Számuk - ami becslésen alapul - időszakonkéntváltozó. Télen és tavasszal kevesebb, nyáron és ősszel viszont többszörösére szökik, a legtöbb alkalmi munkás a mezőgazdaságban, illetve a magánházak építésénél és a kereskedelemben dolgozik, napi ezer forintért. De ha váratlanul ellenőrzik őket, a munkaadójukkal együtt szemrebbenés nélkül állítják: rokonok, ismerősök, és csak segítenek, pénzt természetesen nem kapnak érte. Bizonyítani csak ritkán lehet a feketemunkát. Ha akad is tanú, félelemből sokszor visszvonja a nyilatkozatát. A számos bejelentés közül jócskán akad névtelen, vagy irigységből, bosszúból írott. A megyében legálisan mintegy hatezer külföldi állampolgár - ukrán, román, moldáv, jugoszláv, izraeli, arab, kínai - tartózkodik. Egy részük szintén vállal feketemunkát. De az engedély nélkül foglalkoztatottak zöme magyar anyanyelvű: kárpátaljai, romániai. Olcsó, a végletekig kiszolgáltatott, és ezért keresett munkaerők. Ezt a munkaadók többsége ki is használja, napi 500 forintért vagy még kevesbb pénzért pirkadattól napszálltáig robo- toltatja őket a földeken, á- satja velük a közműárkot, legeltetted állatait. Távoli tanyákon a disznóólban, rozzant istállóban vagy egyszerű szárnyékok alatt adnak nekik szállást. Ezért és a csekélyke élelemért még száz-száz forintot levon az éhbérükből. A rendőrséggel közösen tartott akciók során a megyei munkaügyi központ ellenőrei több ilyen esetre derítettek fényt. Főidényben 15-20 e- zerre becsülik a külföldi ál lampolgárságúfeketemunká- sok számát, amely jobban nő, mint az illegálisan foglalkoztatott magyaroké. A rendőrség évente több száz külföldit kap feketemunkán.
