Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

1995-06-15 / 24. szám

Magyar Szó VOL. XLIX. No. 24. Thursday, June 15, 1995 Ara: 75 cent ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Bravúros mentőakció Hat napi aggodalom után hőst köszönthetett az amerikai közvélemény junius 8-án, csütörtökön hajnalban, egy kommandó kimenekítette a háborús tűzfészekből Scott F. O’Grady pilótaszázadost, akinek F-16-os gépét junius 2- án lőtték le föld-levegő rakétájukkal a boszniai szerbek. A mentőakciót az O'Grady tette lehetővé’ h°gy ______________£________ csütörtökön hajnali két óra tájban O’Grady századosnak, aki csaknem egy héten át az erdőben bujkált, s soha nem aludt félóránál többet egyvégtében, túlélő-rádiójával sikerült kapcsolatba lépnie egy NATO harcigéppel. Percekkel később az amerikai erők már tudták, hogy valóban az elveszett pilóta jelentkezett. Nem sokkal napkelte után az Adriai-tengeren cirkáló Kearsarge anyahajóról útnak indult a mentőexpedíció, s háromnegyed hétkor a százados már biztonságban tudhatta magát a hegyekben leszállt két helikopter egyikének fedélzetén. John Shalikashvili vezérkari főnök és más katonai vezetők kongresszusi meghallgatásukon úgy nyilatkoztak: az F-16-os lelövése váratlanul érte őket, mivel a NATO-felderítés nem tudott a körzetben komoly szerb föld-levegő rakétákról. O’Grady százados története happy-enddel zárult ugyan, a Boszniában túszul tartott kéksisakosok sorsa körül egyelőre sok a kérdőjel. A múlt hónapban fogságba ejtett ENSZ- katonák közül eddig 232-t engedtek szabadon, de 53-an még mindig őrizetben, 93-as pedig a szerbek által körülzárt állásokban vannak. Reményre ad okot, hogy noha egy eljárásügyi probléma miatt junius 7-én felfüggesztették a Szlobodan Milosevics szerb elnök és Robert Frasure amerikai küldött között Belgrádban folyó békéltető tárgyalásokat, értesülések szerint Milosevics magánemberként arról biztosította tárgyalópartnerét, hogyvalamennyi békefenntartót szabadon engedik. Mindeközben Washingtonban egyre élénkebb vita bontakozik ki arról, milyen és mekkora szerepet vállalhat az Egyesült Államok a véres balkáni konfliktusban. Mint emlékezetes, Clinton elnök — jelentősen enyhítve korábbi nyilatkozatát — teljesen valószínűtlennek mondta, hogy az ENSZ-haderők fedezése érdekében amerikai szárazföldi csapatok bevetésére kerüljön sor a térségben. Mindenesetre Németországból olaszországi támaszpontra vezényeltek 3500 amerikai katonát és száz helikoptert. Az egységeknek a békefentartók esetleges kivonását kellene támogatniuk. Egy másik jelentés szerint 10-én Perry védelmi miniszter arról beszélt, hogy az Egyesült Államok rövidesen több radarzavaró repülőgépet rendelhet a bosnyák légtérbe. (Hogy az ENSZ-kivonulásra sor kerül-e, s ha igen, mikor és hogyan, az ugyancsak kérdéses. Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia kérésére Boutros-Ghali ENSZ-főtitkár épp junius 9-én javasolta, hogy 12500 fővel — az említett országok által Boszniába küldött gyorsreagálású hadtestekkel - növeljék a balkáni kéksikasokok létszámát.) A Kongresszus elfogadta a külföldi segélyekről szóló törvényjavaslatot, amely a kormányzat által kért 18,2 milliárd helyett 1996-ra mindössze 16,5 milliárd dollárt irányoz elő erre a célra (1997-re az összeg tovább, 15,3 milliárd dollárra csökkenne), s felszabadítaná a Boszniába irányuló amerikai fegyverexportot. Clinton elnök minden bizonnyal megvétózza a törvénytervezetet. Gore alelnök a múlt héten találkozott Sziladzsics bosnyák vezetővel, akinek kifejtette: az Egyesült Államok nem teljesítheti Bosznia kérését az embargó feloldására, s a növekvő kongresszusi ellenállás ellenére továbbra is támogatja az ENSZ-békefenntartók balkáni misszióját. Mikolás Zoltán Horn Gyula N.Y.-ban Horn Gyula, László Balázs és Bánlaki György A miniszterelnök kísérete, az első sorban balról jobbra Somogyi Ferenc külügyi államtitkár, Dunai Imre ipari miniszter, Surányi György, a Nemzeti Bank elnöke, Bokros Lajos pénzügyminiszter. Az Egyesült Államokban tartózkodó magyar minisz­terelnök, Horn Gyula és kí­sérete, Bokros pénzügymi­niszter, Surányi György a Nemzeti Bank elnöke, So­mogyi Ferenc külügyi állam­titkár, Dunai Imre ipari mi­niszter, valamint Bánlaki György nagykövet június 8- án délután a New York-i Főkonzulátus épületében találkozott a magyarság itteni képviselőivel, vezetőivel. László Balázs főkonzuí mu­tatta be és méltatta a minisz­terelnökeddigi munkásságát, Washington-i tárgyalásainak eredményeit. A bemutatást követő tapsra a miniszterelnök megjegyezte őket otthon Magyarországon sehol sem tapsolnák meg így. Igen rövid beszédében alá­húzta az Egyesült Államok pozitív, segítő hozzáállását Magyarország viszonylatá­ban, különöen a NATO tag­ság kérdésében, melyre sze­rinte 2-3 éven belül sor ke­rülhet. Stabilizációs progra­munk nagyon egyszerű, nem költhetünk többet, mint a- mennyi van, mondta a mi­niszterelnök, s ennek kap­csán nagy feszültségek kelet­keznek az országban. 1994 nyarát a történelmi megbé­kélésnek nevezte, s a kor­mány próbálja a meglévő feszültségeket minimálisra csökkenteni szomszédaink­kal. A Szlovák alapszerző­dést sokan támadják, de a koalíció mindenképpen meg fogja szavazni, s ratifikálni fogják. Korábbi sérelmeink, fájdalmaink megvitatása már a történészek dolga. A fej­lett világnak nem kell olyan ország, mely haragban van szomszédaival. A történelem megadta az esélyt az ország talpra állítására, de ehhez magunknak kell bölcsen ren­dezni dolgainkat, mert mi tudunk a legtöbbet ártani önmagunknak. Hozzászólásokat a következő számban közöljük Junius 19-én választják a köztársasági elnököt A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), a Fidesz- Magyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) Madl Ferencet jelöli a közelgő elnökválasztáson Göncz Árpáddal szemben - jelentették be június 7-én Budapesten. A megállapo­dást a három párt vezető testületéinek és parlamenti frakcióinak még jóvá kell hagynia. Madl Ferenc 1931-ben szü­letett, hosszú ideig az ELTE Jogtudományi karán dolgo­zott, 1990-ben az Antall-kor- mány tárcanélküli minisztere, majd 1993 februárjától 1994 júliusáig művelődési és köz­oktatási miniszter volt, jelen­leg az ELTE jogi karának tanszékvezető tanóra. A parlamenti arányokat figyelembe véve Madl szinte biztosra vehetően alulmarad Göncz Árpáddal szemben. A köztársasági elnököt, mint azt Gál Zoltán a ház elnöke bejelentette, június 19-én hétfőn választják majd meg. A választás akkor e- redményes, ha a képviselők legalább kétharmada a jelölt­re adja voksát. Amennyiben a többséget nem sikerül biz­tosítani, úgy három napon belül további két fordulót kell tartani. BUDAPEST. Régen várt le­velet kapott Románia bu­dapesti nagykövetségétől Kincses Előd, Tőkés lászló egykori védője. Á levél szerint "Az elvég­zett ellenőrzés alapján is­mertetjük önökkel, hogy a Maros megyei rendőr-felü­gyelőséghez megkeresés ér kezett arról, hogy az 1990 március marosvásárhelyi ese­mények során a kérelmező (Kincses Előd) magyar etni­kumú román állampolgá­rokat a románok elleni ag- ressziós cselekedetekre búj­tatta fel... A lefolytatott vizs­gálatok során a cselekmé­nyek nem igazolódtak be, s ezért a rendőri szervek java­solták a nyomozás meg nem kezdését, s e javaslatot hely­benhagyta az ügyészség." Amerikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom