Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

1995-05-25 / 21. szám

Thursday, May 25, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Négy világrész, tizenhét országában élő magyarok a történelemről "Egyetlen szerelmünk a magyar történelem és a ma­gyar nyelv" - írják alapszabá­lyukban a Zürichben alapí­tott magyar történelmi egye­sület tagjai. A tíz éve műkö­dő egyesület célja, hogy a többnyire autodidakta módon a történelemmel fog­lalkozó tagjait összefogja, munkájukat irányítsa és pub­likálja. Magyarországon eddig tizenegy könyve jelent meg az egyesületnek, a ta­nulmányok kizárólagos tár­gya a magyar történelem és a magyar nyelv, a magyar ős­történet-kutatás. Az egyesület Székelyudvar­helyen megrendezett törté­nész-találkozóján elhangzott előadásokat tartalmazó kö­tetben régóta vitatott témák­ról olvashatunk. A székelység eredete, a rovásírás, a szé­kely népesség számának ala­kulása Erdély történelme során, a dákok és Erdély kérdése mind-mind olyan kérdés, amelyre senki nem adhat egyértelmű és cáfolha­tatlan választ. Kevés a forrás, kevés a kutatási eredmény. Ezért fogadható el a Zürichi Magyar Történelmi Egyesü­let véleménye: minden lehe­tőséget meg kell vizsgálni, minden elképzelésben és teó­riában lehet valami igazság, hiszen ezekben a kérdé­sekben többnyire csak a fan­táziájára támaszkodhat a tör­ténész. A felvetéseket cáfolni kellene és nem kinevetni, mondjak az egyesület négy kontinens tizenhét or­szágából toborzott tagjai. Az egyesület másik kiadványa a Tapolcán megrendezett ta­nulmányi napok előadásait foglalja kötetben. A számos témátérintő tanulmánykötet­ben olvashatunk a magyar népzene keleti eredetéről, II Rákóczi Ferencről, az Árpád-kor régészeti kutatá­sainak módszertanáról, a magyar könnyűlovasság kia­lakulásáról és az Árpád-kori magyar királynékról is. Dr. Strém Géza Egy fejezet életrajzomból Budapesttől - Amerikáig Párizs 1923 május 23-án érkeztem Franciaországba. Párizsban akkoriban munkáshiány volt. Az utcák tele voltak falragaszokkal, amelyeken munkaerőt kerestek mindenfék munkára. 5 év telt el az I. világháború végétől és Franciaország még nem tudta pótolni a háborúban elvesztett félmillió fiatalt. A falragaszokat nézve rögtön gondoltam, hogy nem lesz nehéz munkát találnom. Először egy kávéházban dolgoztam, később még kazánt is fűtöttem. De Párizsban voltam és fiatal. Állásról-állásra, egyre feljebb haladtam a ranglétrán. Egy év után már egy nyelviskolában dolgoztam mint tikár és mint német nyelvtanár. 1930-ban megkaptam a francia állampolgárságot is. Most már volt rendes havi fizetésem, sőt mellékjövedelmem is. Elhatároztam, hogy megnősülök, s elhozom feleségnek azt a leányt, akit még otthon kiszemeltem menyasszonyomnak. O hozzám is jött és letelepedtünk Párizsban. 67 évig éltünk együtt, megosztva minden jót. minden rosszat. Egy gyermekünk született. Közben tovább tanultam a Sorbonne-on, azon a kurzuson, amely külföldieket képzett ki francia tanárrá. Ezen kívül diplomát szereztem a Keleti Nyelvek Főiskoláján. Nem volt sok pénzünk, de boldogok voltunk, hiszen rengeteg új dolgot tanultunk, tapasztaltunk. Állandóan olvastuk az újságokat. Abban az időben talán nem volt még egy olyan ország a világon, ahol annyi és annyiféle lap jelent volna meg. mint Franciaországban. A kommunisták lapjától a Humanitetől, az arisztokrata Figaróig mindenféle árnyalat képviselve volt. Az iskolában nappal titkári teendőket végeztem, este pedig tanítottam. 10 óra felé fejeztem be az utolsó órámat és akkor még vonatra kellett ülnöm, mert csak a külvárosban kaptunk lakást. folytatjuk Egészségügyi megszorítások... folytatás a 4. oldalról kát változatlanul hagyják, és a normálisnál 15 százalékkal hosszabb ápolási időt szá­molnak. A kórházi dolgozók "bőrü­kön érzik a nehézségeket", ezért nehezen fogadják, hogy az utóbbi időben "nem min­dig születnek okos döntések". Ezért azonban nem a népjó­léti tárcát és nem az egész­ségbiztosítót hibáztatják, hanem az "erőszakos pénzü­gyi politikát", amely szakmai ügyekben is maga szeretné kimondani a végső szót. Húsz éve ment el a magyar szellemi élet organizátora Az UTÓKOR "felfedez"?, "jóvá tesz"?, "igazságot szol­gáltat"?, "méltó helyre állít"? - több mint kétséges. Olykor igen. sokszor nem. Az utókor lehet éppoly igazságtalan, mint a jelen, azaz a jövő. Németh László életének mi­lyen ma az emlékezete, s milyen életművének a jelen- érdekűsége? Több mint kétes a válasz: csak sejtelmekre hagyatkozhatunk, meg jelzé­sekre. Például arra, hogy az a húsz esztendő, ami halála óta eltelt, miként gazdál­kodott a többi eltávozott mű­vével. Mert az elmúlt húsz év alatt generációk tűntek el véglegesen és csonkultak, ritkultak meg végérvényesen. Márai, Illyés, Erdélyi, Féja, Ottlik, Déry, majd Jékely, Csanádi Imre, Nagy László, Örkény, Pilinszky, Cseres és Weöres, aztán Hajnóczy, Szi- veri.... S vannak, akik mindig lesz­nek. Talán nem túlzás és elfogultság közéjük sorolni az Iszony Íróját, a Tanú szer­kesztőjét. A két Bolyaiban önmagával dialogizáló ma­gyar elitsorsot. Uj meg új könyvek vizsgálják Németh László eszmerendszerét, új és új viták hivatkoznak rá. Ám inkább a gondolkodóra, annak is egy-egy eszmemene­tére - alig a szépíróra. Meg lehet-e határozni azt a művészi-esszéírói tematikát, kartotékolni lehet-e azt az iró-gondol kodói "szóki ncse t". amivel Németh László tetten kívánta és tudta is érni a maga személyes és történel­mi sorsélményeit? Leírha­tunk olyan fogalmakat, mint Kert-Magyarország, új ne­messég, minő ség-szocializ­mus. Tűnődhetünk azon, s nem minden haszon nélkül ma sem, hogy miért és mi­ként állítja szembe az "inté- ger" Magyarországgal az "in- téger" magyarságot, s miért emeli az utóbbit az előbbi fölé s ugyanakkor a hanyat­lástörténetének talán legsú­lyosabb idejét élő nemzet látókörébe. Érvénytelen volna-e szociális radikalizmu­sa s az ezzel párosúló törté- nelemkritka? Különös törté­nelmi paradoxon, hogy éppen azóta kérdez önmaga sorskérdéseire a magyar tör­ténelem s a legjava írótársa­dalom. amióta (az utókor ítélete szerint) a fölívelése megkezdődött, Csokonaiék óta. Fölívelés és hanyatlás­történet ideglázba ejtő egyi­dejűsége - ez a Berzsenyiről, a Széchenyiről, az Adyról beszélő Németh László-ta- nulmányok lényege. Véletlen-e, hogy az utóbbi kétszáz év nemzeti katasztró­INémelh László a hatvanas évek elején fáit megérezve, avagy bekö­vetkezésük után azokat szemlélve mindenki utópiák szerkesztésével véli legyőzni a végzetet? Eötvös és Jókai, Kemény és Justh Zsigmond, Ady és Németh László, Illyés és Bibo. S az, ami itt van most Ma­gyarországon és a környeze­tünkben, egy ilyen század után - az vajon nem azt su­galmazza, hogy az utópiák, a vágyálmok néha valódibb realitások lehetnek a jövő­ben, mint amit a napi tapasz­talat és okosság sugall? Enciklopédizmus és okos utópiák nélkül nemigen bíz­hatunk - kisnemzeti nyomo- rultságba kényszeri tettek - minőségben, nértiesedésben, lakható jövőben, Legna­gyobb. múltunkat' legjobban megszenvedő gondolkodó­inkkal együtt ezt akarja elhi­tetni velünk, gyarló utókorral Németh László hatalmas, megkerülhetetlen életműve. Alexa Károly 9 óra alatt Budapestre Leszállás nélkül minden alkalommal . «,» New York. Kennedy repülőtér. ‘•i á 17 óra 45 perc. Indul a MALÉV _ % , járata Budapest felé. East Coast: 212-757-6480 800-223-6884 Midwest: 312-819-5353 800-877-5429 West: 310-286-7980 800-262-5380 L'M^LEU'Hungarian Airlines

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom