Amerikai Magyar Szó, 1994. július-december (48. évfolyam, 27-47. szám)
1994-09-22 / 35. szám
Thursday, Sep. 22. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Dr. Palotás Zoltán MI KOZUNK VOLT BOSZNIÁHOZ ? n. rész Ez a tisztazatlan közjogi helyzet kétségkívül félremagyarázható volt és az osztrák államjogászok "nem is hagyták ki a ziccert". Egy részűk új szláv államocskának minősítette, ami az első lépést jelenthette a Monarchia általuk annyira áhított trialisztikus (háromhatalmi: osztrak-magyar-délszláv) átalakítása felé. Más részük BH-t koronatartománynak tekintette, Galicia vagy Bukovina példájára. Mindannyiszor hangsúlyozva a Gesamtmonarchia (Összmonarchia) közjogi egységet és Magyarország fölött is érvényesülő szuverenitását. Igen, hát megválaszolhatatlan maradt pl. az olyan egyszerű kérdés, milyen állampolgár a bosnyak? Osztrák? Magyar? Ha egyik sem,mit jelent a BH-illetőség? A moszlimok - érdekes módon - a magyarokhoz húztak. Többször kérték a Magyarországhoz való csatolást, a magyar^közigazgatást (Dalmácia 1800 körüli példájára!) egyszerűen azért, mert tőlünk tartottak a legkevésbé (es mi "sikeresen" osztrákellenesek voltunk). A BH-beli horvátok érthető módon "anyaországukhoz" kívántak csatlakozni - bár ők alkották a lakosság legkisebb hányadát es nem volt összefüggő nyelvterületük. A szerbek voltak a legtöbben, de arányuk folyvást csökkent a szapora moszlimokkal szemben. Tudjuk, ök fejtették ki a legféktelenebb agitációt a Monarchia ellen. Kevesen tudják, hogy ez az agitáció közvetlenül az annexió előtt oda vezetett, hogy a boszniai szerbek Wilsont Jóval megelőzve, a népek önrendelkezesi jogára hivatkozva, 1907-ben Szarajevóban kimondták a Törökországtól való elszakadást és mindehhez a Bécsben ülő támogatóik segítségét élvezték. (Ezért jött az annexió! (hozzácsatolás). BH annexiója, majd az első Balkán háború nagy népességmozgást, menekülési hullámokat váltott ki a bosnyák moszlimok közt. Vázoltuk, hogy az annexió előtt, 30 évig BH félig-méddig török tartomány volt, mindenféle félholdas zászlók lengtek és a szultán volt a (névleges) uralkodó. Az annexióval mindez megszűnt. Ennek folytán sok bosnyák moszlim vándorolt ki Törökországba: 1910-ben 17.000, 1911-ben 10.000, de 1912-ben már csak kb. 700 fő. Az első Balkán háború (1912) számos bosnyák moszlimot ért az akkori Törökországban. A felszabadító háborút viselő keresztény seregek (szerbek, montenegrocok, bulgárok, görögök) érthetően, nem bántak valami kesztyűs kézzel a moszlimokkal és sok mecsetet is elpusztítottak. így valóságos népvándorlás indult meg különösen a Vardar völgye és Szaloniki felé. A Monarchia segítő alakulatai mintegy 20.000 bosnyák földönfutó moszlimot vettek gondozásba (mint osztrák-magyar állampolgárokat). A szultán fenntartás nélkül elismeri Bosznia-Hercegovina annexióját: Ausztria, Magyarország biztositja a moszlimok szabad vallásgyakorlását és a törvény előtti teljes egyenlőséget; ezek nyilvános imáikban ezután is említhetik a szultán nevét, de nem mint uralkodóét, hanem csak mint khalifáét (az iszlám főpapja), de a minaretekre nem tűzhetik ki többé a felholdas török zászlót, és a török ércpénz addigi párhuzamos forgalma is megszűnik. Végül a lényeg: a Monarchia két és fél millió török fontot (55 millió aranykoronát) fizet a török állam Bosznia-hervegovinai ingatlanaiért. Ez a kompromisszum nemcsak a két szerződő felet, hanem a lakosságot is kielégitette. De még egy esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Ferenc József kiadhatta "azon törvények sorozatát, amelyeket köznyelven BH alkotmányának szoktak nevezni". A bevezetőben az uralkodó kijelenti, hogy "ezen törvényhozási mű BH-nak a két állam (mármint Ausztria és Magyarország) törvényhozó testületéi által megállapított, a Monarchiához való viszonyát nem érinti." Ennek folytán BH alkotmánya a két állam országgyűléseinek meghallgatása nélkül törvényerőre volt emelhető. Vissza kell térnünk az 1867-es kiegyezés jogilag tökéletesnek es világosnak veit müvére. Sajnos, nem volt az. Az osztrák kózjogaszok nagy része szerint Magyarország csupán belső önkormányzatot nyert, része volt az egységes Habsburg Birodalomnak. Fölötte állt a "Gesamtmonarchia" (tényleges) föhatalma, a dinasztiával, a k.u.k. hadsereggel, a kétfejű sasos címerrel és fekete-sárga lobogóval, szinte magyarok nélküli képviseletével, európai elismert nimbuszával és nagyhatalmi státusával. A magyar közjog szerint Ausztria es Magyarország 1867-ben két szuverén állam lett, dualizmus, egy közös uralkodó alatt. A "független" Magyarországot azonban a külföld alig ismerte: inkább csak külön postája, a magyar bélyegek alapján vehetett tudomást róla. Bosznia-Hercegovina pedig sajátos "sui generis" közjogi alakulat volt., - már nem tartomány, de még nem ország (egyébkent ugyancsak külön postabélyegei voltak, de külön pénzérméi nem). BH Ausztria és Magyarország "közös tulajdona" - condominiuma volt - mint ilyen, állandó vita tárgya. Erisz almája, ami sok civakodásra adott okot (a szerbek nagy örömére) . Ha érdekli az I. rész, szívesen megküldjük Önnek, ha kéri. Jacques Parizeau NON STOP JARAT NEW YORK (JFK)-BUDAPEST KÖZÖTT * Y Uj allam körvonalai Észak Amerikában Szeptember 12-én a hétmilliós Quebec tartomány, amely a kanadai tartományok közül a (f legnagyobb területű, olyan kormányra szavazott, amely elkötelezte magát f a Quebec Kanadából való kiválása mellett. Jacques Parizeau, a választási győzelmet aratott Parti Quebecois vezetője kijelentette, hogy az új kormány 10 hónapon belül választást ír ki Quebec függetlenné válásának kérdéséről. Hasonló népszavazást 1980-ban már tartottak, ugyancsak a Parti Quebecois választási győzelme után, de akkor a választók 60-40 százalékos arányban elutasították a javasolt függetlenné válást. A szétválasztást támogatóknak most nagyobb esélyük van arra, hogy a szükséges többséget megszerezzék, mint 15 evvel ezelőtt, mivel a Quebec-iek kérését a nagyobb állami autonómiára, a kétnyelvűség hivatalossá tételére és néhány federális program megszüntetésére a federális kormány visszautasította. Ezen túlmenően soknak tartják az Ottawának fizetett $30 milliárdnyi adót, s állítják, hogy legkevesebb 3 milliárd dollár megtakaritas érhető el, ha az egymást sokszor átfedő állami és federális szervezetek helyett csak egy állami gépezetet kell működtetni. A megszokottnak nevezhető választási igereteken kívül, melyet mindkét párt hangoztatott, nem lesz több adó, csökkentjük az adósságot, jobb. vonzóbb gazdasági környezetet teremtünk, - mondja Mr. Parizeau és Ígéretet tett arra, hogy csökkenti a légi tarifát Quebecen belül, bővíti Montreal metro hálózatát és több segítséget fog nyújtani a kis- és közepes üzleti vállalkozásoknak. Mr. Parizeau , aki közgazdasági doktorátust szerzett a London-i School of Economics-on állítja, hogy az európai államok gyakorlatából kiindulva, a kis államok egy nagyobb gazdasági piac részeként nagyon jól tudnak fejlődni, s ez Quebec számára sokkal előnyösebb, mint a kanadai föderációhoz való tartozás. /wuanser. 4 MÁJUS 2-TÓL KEZDŐDŐEN NAPONTA MA091 IND. JFK 17:45 ERK. BUDAPEST 08:50+1 MA090 IND. BUDAPEST 11:50 ERK. JFK 15:25 UTAZZON KÉNYELMESEN, ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL BUDAPESTRE yt/tdLHl^Hungarian Airlines^ USA BELI IRODAINK TELEFONSZXMAI EAST COAST 212-757-64S0 800-223-6884 MIDWEST 312-819-5353 800-877-5429 WEST 310-286-7980 800-262-5380 Süllyed a Mount Everest Lehet, ho^y néhány évezred múlva már nem is a Mount Everest lesz a "világ teteje"? A világ megmagasabb pontja ugyanis süllyed: 1992-ben már 1.86 méterrel volt alacsonyabb, mint 17 évvel azelőtt. Az TTj-Kina ^Űrügynökség jelentéséből kiderül, hogy a Mount Everest 1975-ben 8848.13 méteres volt. ÚJÍTSA meg ELŐFIZETÉSÉT!
