Amerikai Magyar Szó, 1994. július-december (48. évfolyam, 27-47. szám)
1994-09-08 / 33. szám
Thursday, Sep. 8.1994 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. □□□□□□□□□□□□□□□□□ KÖNYVSZEMLE nnnnnnnnnnnnnnnnn Napló Az olvasó számára a Karinthy-napló nagy élmény. Mondják, az iró műveiben rejtőzik. Hogy aki ismerni akarja, olvassa. Bizonyara igy van. De a napló különleges műfaj. Olyasmiket is feltár, amik a művekben nem találhatók. Például az, hogyan élt az iró. Hogyan élt Karinthy Ferenc? Habzsolta az életet. Szeretett enni, utazni, olvasni, de legfőképpen írni. írni, ez volt élete centru- __ ma. Sok helyütt beszél erről. Bepillanthatunk az irói műhelybe is. Megleshetjük az élményszerzés ütját-módját. Az iráskőzbeni elernyedést, aztán az újra fellobbano kedvet. Birkózás a regénnyel. Tanúi lehetünk *' , . I . I , Századok múltán is... Karinthy Ferenc onbiralatanak, önbíráskodásának is és kiserletezŐkedve lángolásának. Valahol azt írja, sose tudta követni kedves kémiatanárának, Krausz bácsinak a tanácsát, aki a kiserieteket igy kommentálta: "Nem ámulni, okulni!" Karinthy Ferenc azonban tulontűl szigorú önmagahoz. Való igaz, ámul a világra, amely körülveszi. De hogy nem okulna? Nem hihető. Hiszen például minden egyes külföldi útja a tanulságok tömkelegét adja számára. Elmondja, leírja a szép ámulások adta gyönyört, de a kritika, a tanulság sose marad el. A Karinthy-napló úgy is felfogható, mint közelmúltunk sajátos történelem- könyve. Kemény szavakkal illeti a gáncsoskodó- kat,( a felfuvalkodott potentátokat. Illyésről ir, Németh Lászlóról, Deryről. Nemeth Lászlóról például igy: "Bármihez nyúl, megtelik élettel, villamossággal..." Déryt magyartalanságaiért csepüli. Illyést a gancsvetőkkel szemben védelmezi. Különleges élmény az olvasó Karinthy Ferencet tanulmányozni, ahogy ujraolvassa a világirodalmat. Karinthy Ferenc nem lett volna az ami, ha a humor kimaradna naplójából. Van benne részünk jócskán. Zelk többszörös ugratása, a londoni "tüntetés" Szirtessel és egyéb "ciniségek" És a barátokról, a hozzá annyira közel állókról szóló sorok. És Ágiról, a feleségéről, a társról szólók. Titkokat hiába keresünk a műben, de nagyon közel kerülünk egy emberhez, aki Karinthy Ferenc volt. Csatár Imre AMSTERDAM. Hollandia legnagyobb kulturális alapítványa, a Prins Bernhard Fonds az idén Henry Kammernek ítélte oda az ország legjelentősebb műfordítói diját, magyar irodalmi fordításaiért. A díjjal együtt százezer gulden jár. Az 1943-as születésű Henry Kammer több magyar iró munkáját fordította flamandra: például Konrád Györgytől a Kerti mulatságot, Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért cimü alkotását. Gárdonyi Gézától az Egri csillagokat, Kosztolányi Dezsőtől az Édes Annát. Henry Kammer a magyar nyelv és kultúra tanára a gronin- geni egyetemen. Terjessze lapunkat! Hajszálgyökerek A megmaradás reménységében Nincs még- egy európai nép , amelyik olyan mértékben szétszóródott volna a világban, mint a magyar. Ez a szétszóródás azonban nemcsak mostani keletű. Már négy évszázaddal ezelőtt is megtörtént. A mohácsi vész után, 1533-tól kezdve a török hatalom falvaink népét ezerszámra hajtotta a konstantinápolyi emberpiacra, mint keresett "portékát". Jutott belőle mindenfelé, még a messzi Franciaországba is, ahol a belső háborúkban, pestisjárványokban kipusztult vidékeket a török rabszolgapiacon Összeszedett magyarokkal töltötték fel. Hordták a hajók a megvásárolt rabokat Marseille kiköt&jébe. A Johannita Lovagrend akart elnéptelenedett birtokaira keresztény hagyományokon nőtt munkásokat telepíteni. A találkozás öröme I i Provance alpesi területen, Nizza es Cannes közelében tiz magyar falu keletkezett. Ezek egyike Regusse. Egymásra zsúfolódó, keskeny fronté, két-három emeletes házaival inkább városi, mint falusi képét mutat. Lakói ma már franciául beszélnek, franciáknak vallják magukat, de tudják, hogy az ÓsŐk egy távoli országból, kalandos utón kerültek ide. Nevük a fennmaradt hivatalos bejegyzésekből kimutathatóan fokozatosan alakult át francia hangzásúra. Illyés Gyula ide látogatott el egyik franciaországi utazása alkalmával 1967^-ben, kellő előkészítés után. Mint egy távoli, sohasem látott, de nyilvántartott, csaknem mesébe illő országbeli rokonlátogatót nagy ünnepélyességgel fogadták. Az egymásra találás örömében nem győzték az egymás nagyon különböző, mégis összecsendülő dolgait megbeszélni, tapasztalaikat kicserélni. Ok, mint hegylakók, szemes terményt alig takarítanak be, főképpen bortermelők, de nemcsak a szőlő, hanem az olajbogyó feldolgozásából, egyebek közt az inyenccsemegeként ismert szarvasgomba értékesítéséből, és a vadászatból jól megélnek. Csak ebbe a helységbe folyamatosan huszonhat magyar család érkezéséről beszélnek. Az utódok jólétéről pedig a derűs hangulatú nyolcfogasos diszebéd tanúskodott. Mindezt Illyés Gyula az "Itt élned kell" cimü művében mintegy 40 oldalon, a friss élmény megkapó elevenségével beszéli el. Ir. NIMM IMIM Általános, családi orvos. 83-39 DANIELS St. Briarwood (Queens) NY. 11435 Teli (718)291-5151 One block East of Main St. & two blocks South of Grand Cent. Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Centr.Pkw. Q SO Queens Blv.A Van Wyck Hr. Subway: F Van Wyck Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított Biztosítást elfogadok Mondják: nyelvében él a nemzet. De ez nem kizárólagos érvényű megállapítás. A Regusse-i eset annak a jele, élhet a nyelvet feledve, nemzeti múltjának emlékeiből is. Lehet ezt "árnyékéletnek" nevezni, de mégis egyfajta élet, akár századok múltán is valóságos életre lobbanthato. Mindezt miért írtam le? Mert a magyarságnak ma csak tízmilliónyi része el a megmaradt hazában és további ötmillió él idegen területen, ahol az anyanyelvet sok helyütt hovatovább csak szűk családi körben használ(hat)ja. Példának vehetjük az Egyesült Államokat, ahol több százezer ember él magyar szervezetekben betagoltan, de már a harmadik, negyedik nemzedék szülöttei, az unokák nagyrészt csak angolul beszélnek. Távol a hazától Más országokban, ahol gyérebb vagy szervezetlenebb a magyarság, nem alakűl- tak egyházközségek és nem tartanak fenn iskolákat, ott az anyanyelv elvesztése még gyakoribb tünet. Az utódállamokban , ahol ma még tömb- magyarság lakozik, ezt a folyamatot igyekeznek hivatalos intézkedésekkel felgyorsítani: az egység megbontásával, áthelyezésekkel, rátelepitésekkel, az iskolák átcsoportosításával, elvételével. Ilyen mostoha viszonyok közt meg kell tanulnunk a hajszálgyökerek megbecsülését, örömmel kell megragadnunk ezeket, mint a megmaradás végső reményeit. Dr. Török István Erdélyi fészek Ne szidjatok, hogy elmentem az Aranyos partról, Mert a szivem gondolatban gyakran odahajszol. Torda volt a szülőföldem, sohase tagadtam... És az igaz valósághoz ma is hu maradtam. Sajnálom a nép egy részét kik Erdélyben laknak Mert egy téves vezetéssel tüskés fészket raknak. Szeretném, ha én tévednék, s talán másként lenne, De mint látszik: egyelőre ők alusznak benne. Nem számítják közeledtét egy zimankós télnek, Elfeledik, hogy mellettük szomszédok is élnek. Nem sejtik, hogy ez az ösvény gödrös útra vezet, S fészket rakni, miért nem fognak szomszédokkal Kezet? Hisz az idő megmutatta hogy mitől kell félni, És egy közös, ős hazában miként lehet élni. Mindenléle tüzes vasnak , van egy kalapácsa... És a holnap födelének mi vagyunk az ácsa. Ne kövessük uszitóknak foszlad'ozó álmát, Mert a jelen szekerének mi húzzuk a jármát. Bocsássunk meg mindenkinek mindenféle vétket S rakjunk Erdély békés földjén, puha meleg fészket! ___ Tordai Matyó
