Amerikai Magyar Szó, 1994. július-december (48. évfolyam, 27-47. szám)
1994-08-25 / 31. szám
Thursday, Aug. 25. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Virrasztó fenyvesek Kortársi írások Erdélyről KÖNYVSZEMLE A Virrasztó fenyvesek jelképes címet viselő riportkönyv Erdélyről (Balázs Adam és Zika Klara közös munkája) ott folytatja a történelem krónikáját, ahol a régi erdélyi magyar emlékírók abbahagyták. Ugyanolyan emberközeli es a megjelenített személy bölcsességével tanulságos az építész és iró, szociográfus és tanár, képviselő és lapszerkesztő, közéleti ember es gazdálkodó Kos Károlyról szóló Írásos portré, mint amilyen például a Padovaban tanult, XVI. századi esztergomi érsek és diplomata Verancsics Antal életrajzi összefoglalója a magyar történelem olyan legendás alakjáról, Frater Györgyről. Vagy Sütő András hétköznapjai, a mezőségi hétpróbás nehéz táj parasztjának nemzedékről nemzedékre hagyományozott örömei és gondjai, azokat a történeti időket juttatja eszünkbe, amelyeket például a fejedelmi udvar történetírója Bojthi Veres Gáspár jegyzett fel a "nagy fejedelemről", Bethlen Gáborról. ( A két mai magyar tollforgató, Balázs Adám és Zika Klára ugyan nem történetírói igénnyel, hanem( a jelen valóságának megorökitése szándékával járták be a mai Erdélyt, hogy helyzetjelentest adjanak nemcsak neves, példát mutató személyiségekről, hanem ősi városokról, falvakról,településekről. Ruffy Péter előszavával megjelent könyvben a bevezetőben olvashatjuk: "Zika és Balazs nem porol. Nem vitázik. Nem kutatják a fel- és kiderithetetlent, ugyan már, ki volt ott előbb? Nem ősök etnikumát keresik. Az ősök Örökségét. Megnézik a csillagokat Zágon felett, kisba- coni cimborákkal beszélgetnek, megállnak a Hargitáról idevontatott ama vulkánikus kőtömb előtt, amelyből Szervátiusz Jenő és Tibor, apa és fia kifaragta egykor Tamás Áron sírkövét, s megidézik Juhász Gyula kérdését arról, hogy van-e még magyar dal Váradon. Nem jogászok vagy történészek és soha nem birak a perben. Tálán az orvoshoz állnak közel. A sebesült fölé hajló orvoshoz, aki vizsgál, elemez s megírja anamnézisét..." A könyvet kézbe veve, mivel kezdődhetne mással, mint Erdély "kapujával" Nagyváraddal? Balázs Ádám jellemzése a városról, ahol annak idején apai nagyanyja (Balázs Samu színművész édesanyja) házánál boldog nyarakat töltött. Zika Klára is a családi örökség batyujával érkezik Erdélybe: "Gyermekkorom legszebb meséit nagyapámtól hallottam: magas, zord hegyek között megbúvó kicsiny székely falvakról és lakóiról, akik állandó harcot vívnak a természettel, a kenyerüket adó rengeteg erdővel..." S e "rengeteg erdő" fái közül legkedvesebb szamára a havas Kárpátok virrasztó fenyveseinek világából az a két nagy cserfa, amelyik a távoli Zagonban emlékeztet a hajdani szülőházra, ahonnan annak idején a fejedelméhez hűséges Mikes Kelemen száműzetésbe indult, a messzi Rodostóba, ahonnan csak levelei érkeztek haza, testi valóságában ő maga sohasem. Nagybányától 19 kilométer a Tisza, az Iza és a Róna háromszögében fekvő Máramarossziget. "Magyar Kelet volt e város..." verselt róla Juhász Gyula, aki e város algimnáziumában kezdte el tanári pályáját. Valaha igen gazdag és kultúráját hűséggel ápoló település volt: Mohács előtt két esztendővel, 1524-ben itt nyílt meg az ország első protestáns iskolája, 1845-ben pedig itt nyitottak meg a Habsburg-birodalom egyik legelső kisdedóvóját. "Mielőtt búcsút vennék Máramarossziget- től - Írja Zika Klára - még egyszer elsétálok a hirhedett börtön előtt, ahol Erdély legenKós Károly: Illusztráció a Kalotaszeg c. kötetből. f II i » das hirü püspöke, Marton Áron is raboskodott. Andalgok a Malomkertben, a hangulatos Iza-parton, Arany János nyárfaja alatt. A ( valamikori gazdag varosban most inkább a régi időkre szeretnek emlékezni az emberek, amikor közutak, szállodák, iskolák, epületek, pezsgő kulturális és gazdasági élet volt...." A kulturális térkép sok nevezetes helyére ez a könyv elkalauzolja a mai és a tegnapi tájban utazót. KŐrösfotŐl, Kalotaszeg talán legszínesebb tájától a Hargitáig, Farkaslakaig, Tamási Áron nyugvöhelyéig vagy a már idézett máramarosi tájtól az aradi síkságig, az onnan jó hetven kilométerre nyugatra, a román-magyar-jugosz- láv hármas határtól nem messzire lévő Nagyszentmiklósig, a regi Rácz-Nagyszent- miklosig. Ez a település két Ízben is a világ érdeklődés középpontjába került. 1799-ben egy szerb parasztgazda kertásás közben, véletlenül talált rá a nevezetes nagyszent- miklósi aranykincsre, a korai középkor káprázatos 23 darabból álló leletére. A másik, a helyi újság szerint (Felső Torontáli 1903. április 19-én adja hírül, miszerint a Fekete Sas fogadó nagytermében egy helyi születésű fiatal művész megtartotta élete első zongoraestjét. Bartók Béla neve itt került először kinyomtatásra. Térjünk még vissza Ruffy Péter bevezető soraira, ma már sirontúli intelmeire: "Ajánlom mindenkinek ezeket a riportokat, aki még hisz abban, hogy a magyar nép éljen bárhol, itthon, otthon, Magyarországon, a Felvidéken, Erdélyben, a Kárpátalján, Clevelandban, Ausztráliában, valahol egy szigeten az Indiai-óceánban Összetartozik. Egymástól eltéphető ugyan, de el nem szakítható...." Es még egy igazán sokakat elgondolkodtató passzus: "Ajánlom azoknak is, akik depresszióban^ meghasonlottan élnek, erőtlenek, hinni mar képtelenek, es össze- roskadtak a magyarságra kimért huszadik századi csapások súlya alatt; akiket személyes tragédiájuk bénított meg, akik a ketse^beeses lépcsőin lefelé tántorognak; akik szólni már nem akarnak, mert szólni mar nem tudnak... A pacsirta fölszáll. Egyszer fölszáll tálán...." Tóbiás Áron KIÁLLÍTÁS NON STOP JARAT NEW YORK (JFK)-BUDAPEST KÖZÖTT Imaköny fedőlapja a korai XVIÍI. századból, Erdélyből. Ismeretlen művész munkája. A "The Bard Graduate Center for Studies in the Decorative Art" A Magyar Otvös- müvesség Művészete címmel augusztus 25-től október 30-ig kiállítást rendez, mely minden nap 11 —tol délután 5-ig tekinthető meg. Hétfőn a múzeum zarva van, mig csütörtökön este 8:30-ig tart nyitva. Belépő $2.- nyugdíjasoknak $1.-, és 12 év alatti gyermekeknek díjtalan. Cim: 18 West 86th Street in Manhattan. A kiállítás a reneszánsztól a barokk-ig (XIV-XVII! század) készített magyar ötvös és ékszerművészet legszebb darabjait _____________ (több mint 200) mutatja be, melyek mindegyike a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. ÁtAJanaST. MÁJUS 2-TŐL KEZDŐDŐEN NAPONTA MA091 IND. JFK 17:45 ERK. BUDAPEST 08:50+1 MA090 IND. BUDAPEST 11: ERK. JFK 15:25 UTAZZON KÉNYELMESEN. ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL BUDAPESTRE /VtdLHl^Hungarian Airiines/^ USA BELI IRODAINK TELEFONSZAMAI EAST COAST 212-757-6480 800-223-6884 MIDWEST 312-819-5353 800-877-5429 WEST 310-286-7980 800-262-5380 Bélyeggyűjtés A csalad éve A Magyar Posta júliusban "1994 a család nemzetközi éve" elnevezéssel 19 Ft. névértékű postabélyeget hozott forgalomba, melyet Szunyoghy András grafikusművész tervezett. A bélyeg árusítása 1996 december 31-én megszűnik. újítsa meg ELOF1 FIZETÉSÉT!
