Amerikai Magyar Szó, 1994. július-december (48. évfolyam, 27-47. szám)

1994-12-08 / 46. szám

Budapestre figyel a világ Leértékelték a forintot BUDAPEST. A Magyar Nemzeti Bank saját hatáskörében november 29-i hatállyal egy százalékkal leértékelte a forintot a valutakosárral szemben. Az idén a Magyar Nemzeti Bank, illetve a kormány összesen hét alkalommal korrigálta a forint árfolyamát. Az egyházak bocsánatot kérnek A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közös nyilatkozatot adott ki a Holocaust ötvenedik évfordulója alkalmából. Ebből idézünk: "A Holocaustot - a Szentírástanítása alapján - mindnyájan égbekiáltó bűnnek tartjuk. Az évforduló alkalmával meg kell állapítanunk, hogy ebben a tragédiában nemcsak az esztelen gonoszság képviselőit terhelte felelősség, hanem azokat is, akik bár egyházaink tagjainak vallották magukat, mégis félelemből, gyávaságból vagy megalkuvásból nem emelték fel szavukat zsidó embertársaik tömeges megalázása, elhurcolása és meggyilkolása ellen. Az ötven éve elkövetett ezen mulasztásokért Isten színe előtt bocsánatot kérünk." Nincs békeszünet A hét közepén, november 30-án, az ENSZ főtitkára Boszniába látogatott, hogy személyes jelenlétével adjon nagyobb politkai súlyt egy nemzetközi béketervhez, melyet a december 1-én kezdődő NATO csúcsértekezleten tárgyalt volna meg az öt szövetséges. A Boutros Boutros-Ghali által Szarajevóba össze hívott megbeszélésre a boszniai-szerb vezető Radovan Karadzic nem volt hajlandó elmenni, mivel az nem szerb terület. Bob Dole szenátor, november 30-án Londonba repült, hogy megnyerje a britteket a Bosznia elleni embargó egyoldalú megszüntetésére és NATO légi támogatásra. Találkozott Margaret Thatcher-rel, aki szintén szükségesnek tartana egy keményebb fellépést, már csak a NATO hitelének megőrzése miatt is. A hivatalos angol vélemény ettől eltérő. A katonák segítségnyújtásra lettek a térségbe küldve, amit kellő szinten el is látnak, nem pedig azért, hogy bármelyik oldalon hadba álljanak. Az embargó amerikai részről való egyoldalú feloldása, csökkentené az iraki embargó egységét, megrontaná a jóviszonyt Oroszországgal és a NATO egységének sem tenne jót, fejtette ki John Major miniszterelnök szóvivője. A Bihac környéki szerb támadásra válaszul Horvátország bejelentette, hogy nem fogják tétlenül nézni, hogy a szerbek elfoglalják a várost, és támadást fognak indítani ellenük. A szerbek a NATO légitámadás óta, az elmúlt 10 nap alatt 450 békefenntartót fogtak el, szabadonbocsátásukra, pontos dátum nélkül ígéretet tettek. A NATO felfüggesztette a légi őrjáratokat a térségben, s cserébe a szerbek a foglyul ejtett ENSZ katonák egy részét szabadon engedték, illetve a segélyszállítmányokat átengedték. Emelkednek a postai díjak Gondolom, hogy senkit sem lep meg a Postal Rate Commission határozata, melynek értelmében a postai díjszabások január elsejével megemelkednek. Az első osztályú levél kézbesítési díja 29 centről, 32-re emelkedik, a levél második unciájának ára továbbra is 23 cent marad. A postai levelezőlap díja 19-ről 20 centre emelkedik. Az ok nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen mindannyian tudjuk, milyen nagy mértékben lelassult a postai kézbesítés, s természetes, hogy a levelek hosszabb ideig való tárolásából eredő többletköltségeket meg kell fizetnünk. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozójára December 5-én és 6-án Budapest ad otthont az EBEE záróülésének, melyen a világ vezetői Európa jövő­jéről döntenek. Mindenki azt reméli, hogy befejeződik az a bizonytalanságokkal teli szakasz, amely az öreg konti­nens keleti felének átalakulá­sát kisérte. Az EBEÉ-t az 1970-es évek­ben hozták létre, a kelet­nyugati párbeszéd egyik fó­rumaként, az európai bizton­ság és együttműködés erősí­tésére. Az akkor 35 tagú szervezet magában foglalta az összes európai államot, valamint az Egyesült Álla­mokat és Kanadát. A szer­vezet a meglévő feszültségek csökkentésére, konfliktusok megelőzésére összpontosítja figyelmét, saját katonai erő­vel nem rendelkezik. Az egyetértés igen magas fokát kívánja meg a tagállamok között, s csak abban az eset­ben tesz bármit is, ha vala­mennyi tag egyetért az adott kérdésben, éppen ezért kicsit hatástalan is. A legnagyobb eredmény, amit a testület eddig elért az a Helsinki zá­ródokumentumként ismert egyezmény volt. Ennek ér­telmében a tagok ajánlásokat fogadtak el a kormányok Clinton elnök Ferihegyen részére, biztonsági kérdések­re, emberi jogokra vonatko­zóan, s alapelvként elfogad­ták, hogy a jelenlegi európai határok erőszakkal nem vál­toztathatók meg. A berlini fal, 1989-es leom­lása után a szervezet még nagyobb jelentőségűvé vált, hiszen ez az egyetlen összeu­rópai katonai, biztonsági kér­désekkel foglalkozó szerve­zet, melynek Oroszország teljes jogú tagja. A tagálla­mok száma mára az új füg­getlen államokkal 53-ra e- melkedett. Természetesen semmi sem végleges még, de minden­képpen Európa jövőjét meg­határozó nagyhorderejű kér­désekről fognak dönteni a résztvevők. Mind az ameri­kai, mind az orosz vezetés növelni kívánja a szervezet hatáskörét biztonsági kérdé­sekben. Az Egyesült Álla­mok javasolja, hogy küldje­nek 3000 főnyi békefenntartó erőt Nagorno-Karabakh-ba, melynek kevesebb, mint fele lenne orosz. Az orosz fél ezt valószínűleg nem fogja elfo­gadni. Az orosz külügymi­niszter, Andrei V. Kozyrev javasoja, hogy egy a Bizton­sági Tanácshoz hasonló szer­vezetet hozzanak létre. Ez Oroszországnak jóval na­gyobb jogokat biztosítana a jelenleginél, hiszen jelenleg minden tagállam egyenlő szavazattal rendelkezik. Leonid Kuchma, ukrán elnök átadja az aláírt doku­mentumot Mr. Clinton, Mr. Jelcin és John Major minisz­terelnöknek arról, hogy Uk­rajna lemond nukleáris fegy­vereiről. A konferencia budapesti idő szerint 9 órakor a plenáris üléssel kezdődött, melynek nyitó szónoka Horn Gyula miniszterelnök volt. Ezt követően az EBEE soros elnöki tisztjéről leköszönő olasz miniszterelnök és az ENSZ főtitkár tartotta meg bevezető beszédét. A jövő kereskedelmi etikettje A Képviselőház után de­cember 1-én a Szenátus is elfogadta, a sokak által az évszázad második felének legfontosabbegyezményének tartott, General Agreement on Tariffs and Trade, vagy közismertebb nevén GATT- ot. A Képviselőház novem­ber 29-én 288-146, míg a Szenátus 76-24 arányban sza­vazott az egyezmény mellett. A 103-ik Kongresszusnak ez volt a legutolsó tevékenysé­ge. Az elnök az amerikai nép javát szolgáló kétpárti győzelemként értékelte az eredményt. Az egyezmény értelmében a 47 éves GATT szervezetét a World Trade Organization váltja fel, melynek joga lesz kereskedelmi büntetéseket kiszabni azokra, akik nem követik előírásaikat. Mind a 124 ország egyetértett abban, hogy átlagosan, legalább a jelenleginek egy-harmadával csökkentsék a vámokat, bele­értve a mezőgazdasági ter­mékeket is. Az amerikai vámok viszonylagosan ala­csonyak, így a többi ország­nak nagyobb mértékű csök­kentést kell végrehajtania. A vámok csökkentése miatt a költségvetési bevétel értéke várhatóan 744 milliárd dol­lárral lesz kevesebb az elkö­vetkezendő tíz évben, de ugyanakkor az export értéké­nek növekedésére is lehet számítani, ami pótolni fogja ezt a kiesést. Megszűnnek a különböző termékekre kisza­bott kvóták, szerepüket vé­dővámok fogják betölteni, így például az Egyesült Álla­moknak be kell szüntetnia a tejtermékek, textil ipari árúk és cukor behozatali korláto­zását. Japán ugyanígy be kell, hogy szüntesse majd a rizsbehozatali korlátozást. A vijág történelemben először minden aláíró kötelezi magát a szabadalmak, írói jogok, kereskedelmi titkok, nevek tiszteletben tartására. Az Egyesült Államok nagyon reméli, hogy a közeljövőben, így megszűnik majd a videók, lemezek, számítógépes soft- ware-ek illegális másolása. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 Fax:(212) 254-1584 Amerikai Ara: 50 cent

Next

/
Oldalképek
Tartalom