Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-01-06 / 1. szám
6. Thursday, Jan, 6. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Nt. Dr. Takaró Géza: "Hagyaték és örökösök". EGY MÉLTATLANUL MELLŐZÖTT MAGYAR MESTERMÚ Egy nemrég ( elhunyt kedves barátom, lapunk olvasójának (családja megajándékozott az elhunyt néhány értékes magyar könyvével. Ezek között volt Rév. Dr. Takaró Géza visszaemlékezéseinek "Hagyaték és örökösök" cimü gyűjteménye. Dr. Takaró Géza Ali^ kezdtem el olvasni a könyvet, azonnal rájöttem, hogy nemcsak az amerikaimagyar, de az egyetemes magyar irodalomnak egyik csodálatos alkotását fedeztem fel. ( iii Bár nem volt szerencsém Takaró Gézával személyesen megismerkedni, de & a második világháború folyamán és azt kovetőleg szorosan együttműködött lapunkkal, illetve az Amerikai Magyar Demokratikus( Tanácscsal, amely Károlyi Mihály vezetese alatt azon munkálkodott, hogy a második világháború által okozott romokból újjáépülő Magyarország független, demokratikus állammá váljon. A Horthy és az azt követé Szálasi uralom alatt Nt. Takaró aktivan küzdött a magyarorszagi fasizmus ellen. Örömmel fedeztem fel tehát, hogy Dr. Takaró írásba foglalta hosszú, áldásos tevékenységben töltött élete tanulságait. Ez a könyv valóságos kincstára úgy a világ- irodalom, mint a magyar irodalom legszebb gyöngyszemeinek. Dr. Takaró bámulatos műveltségű ember volt; az o-gör’óg irodalomtól kezdve a latin klasszikusokon át járatos volt minden modern nép irodalmában, történelmében. A 368 oldalas könyv valóságos aranybánya az irodalomkedvelő emberek számara. Én sajnos nem tudtam e könyv létezéséről, de most csodálkozom, hogy történt az, hogy sehol sem olvastam, hallottam róla, nem láttam semmi méltatást róla. Az ok talán az lehet, hogy Nt. Takaró kimondottan "liberális" ember volt a szó igazi értelmében, ami most bizonyos amerikai-magyar es honi körökben nem "divatos". Ha módomban volna, megkülde- ném szives ajándéknak minden egyes olvasónknak. De miután ezt nem tehetem meg, ezért megkezdjük lapunkban e csodálatos mü válogatott legszebb részeinek - közlését. Remélem, olvaóink éppen úgy fogják értékelni, élvezni, szeretni, mint e sorok írója. Deák Zoltán BUDAPEST. Rendkívüli fennakadásokat, helyenként közlekedés összeomlását okozta Nyugat-Dunántúlon az év végén kezdődött havazas. Több utat le kellett zárni. Az Ausztriában is tomboló hóvihar miatt lezárták Hegyeshalomnál az osztrák-magyar határt. Helyenként 80 km-es szél volt. Karácsonyi legenda Az első világháború első karácsonyán történt. A La Manche csatornától az Alpokig és Párizs közeiéig húzódó egyetlen óriási lővészárokban didergett a sok százezernyi fiatal francia, német, angol, belga katona. Akkor már hónapok óta öldösték egymást és százezerszámra pusztultak a nemzetek színe virágai, fiatal életerős fiuk.. De karácsonyra elnémultak az ágyúk, a fegyverek, ^edig^ sehonnan nem jött hivatalos utasítás tűzszünetre. Csodálatos csend uralkodott a hófodte mezőkön, a lövészárkok körül. Egyszercsak az egyik frontszakaszon, ahol történetesen angol katonák voltak, valaki egy feliratot helyezett egy puska csövére es kidugta azt a lövészárokból. A feliraton ez volt "Merry Christmas". Egyideig csend uralkodott, de aztán lassan a túlsó oldalról a német lövészárkokból valaki egy feliratot emelt ki az árokból, amelyen ez állt "Heilige Nacht" Es nemsokára felhangzott a német árkokból az őrség karácsonyi éneke, amelyhez csatlakoztak a francia oldalról is. Ezt követőleg mindkét oldalról egyszerre csak kiugráltak a lövészárkokból a katonák, akik néhány órával vagy nappal azelőtt még tüzeltek egymásra, öldösték egymást, most összeölelkeztek,együtt énekeltek. Aztán ajándékot cseréltek egymással, megosztoztak eledeleiken, cigarettáikon. Nemsokára futball meccset is játszottak az angolokkal,a németekkel, amit a németek nyertek meg 3:2 arányban. Nem tetszett ez a bratyizás az illetékes kormányoknak, a hadvezetőségeknek és azonnal leváltottak minden katonai egységet, amely résztvett a barátkozásban. Hadbirósag( elé állították Őket és bejelentették, hogyha ilyesmi megismétlődik, azt az ellenséggel való szövetkezésnek, hazaárulásnak fogják tekinteni és halállal büntetik. Hej, milyen más világ volna manapság, ha ez az első karácsonyi csoda elterjedt volna Európa minden csataterén és minden lővészárokban, minden fronton, összeölelkeztek volna az egymással szembenálló hadseregek. Húsz millió fiatal életet megmentettek volna és utána a második világháború talán nem is jött volna létre. Ha késve is, de csodák még mindig történhetnek. Reméljük! Lőrinczy István Téli dől januar van fáznak a fák a szemekben fagyott virág a világ megbódult madár maga sem tudja hova száll tán ráül egy havas ágra hogy a tavaszt ott kivárja január van fáznak a fák a szemekben fagyott virág MUNKAÜGYBEN Ha házvezetőnői vagy babysitteri állásra van szüksége, vagy ilyen munkaerőt keres forduljon bizalommal ALEX hez Budapest Employment Agency 255 E 74 St. New York, N.Y. Telefon: (212)628-2500 AZ ÚJ VILÁG FELÉ „ MIHÁLYI DEZSÓ ÖNÉLETRAJZA A nagy gyümölcsöskert fáinak ágai roskadoztak az aranyparmin almától és a szép kormos körtétől. Éjjel mentünk lopni a gyümölcsöt. Egyszer a kertész meg is fogott és a nagy úr elé cipelt, aki büntetésből ingre vetkőztetett és ügy kergetett haza. A háború nem érintette ezeket az urakat, inkább a szegényembert és az iparost. Nem volt anyag, nem volt munkaerő, nem volt pénz. Mivel két lovunk volt, fuvarosok lettünk. Költöztettünk, fát hordtunk az erdőből és még sok mindent csináltunk, amire felfogadtak minket. Mindenki kínlódott a mindennapi megélhetésért. Hétfőként volt a hetivásár. Tele volt a község emberekkel, akik közelről és távolról jöttek lovas szekéren, Ökrös szekéren, ^ vagy ( gyalog. Hosszú sorban álltak a; bódék es a sátrak. A Judovits bácsi satra volt a mi kedvencünk. A sátor ki volt rakva mindenféle újdonsággal. Díszes zsebkések, szájharmonika, fésű, hajcsatt és fütyülő minden színben, keljfeljancsi es Isten tudná csak megmondani, hogy még hányféle különböző játék volt ott. Judovits bácsi folyton csak énekelt: "Hét, hét, minden darab hét! Hét az ára, potom ara, hét, hét minden darab hét!" A domboldalon volt a ló- és marhavásár. Tarka öltözetben a (cigányok alkudtak a lovakra es ittak az áldomást a kocsmabódéban. A t parasztok ilyenkor vettek kaszát, kapat, ruhafélét, kocsikenöcsöt és kaszakövet - ha volt pénzük. Dohányt es sót csak az állami boltban lehetett venni. A hetivásár volt a lüktető erÓ, ami felébresztette a községet a fásult, egyhangú életből. Kakastollas kardos csendőrök cirkáltak az emberek között, a rendet fenntartani. Pali bátyám bevonult katonának. Egerbe vittek a honvédekhez. Büszke voltam, hogy nem a közös hadseregbe ment. A műhely alig működött, nem volt munka. Azt a kis munkát, ami bejött, apám és Gyula bátyám végezte el. A nővérem a patikában kapott állást, mint kisegítő és a kishugom anyámnak segített a ház körül. Most már két lovat kellett fenntartani. Takarmányt, azaz zabot vagy szénát nem^ lehetett kapni, minden a hadsereg részere ment. Bizony a lovak is megérezték a háborút. Az iskolai szünidő alatt a teljes elfoglaltságom a ló és a szekér volt. Minden este, vacsora után felültem az egyik lóra es egy közeli elhagyott mezőre vagy erdóbe- mentem a lovakat etetni. Pokrócba göngyölve feküdtem és arra vigyáztam, hogy lovak ne| kódorogjanak el túl messze. Ha dörgött és az eső esett, egy fa alá álltam a pokróccal, a lovakkal együtt. Amikor kezdett pirkadni, összeszedtem a lovakat és haza lovagoltam. Tavasztól őszig nem aludtam ágyban, ami nem volt nagy veszteség, mert az ágy is szalmával volt töltve, csak az volt a hátrány, tiogy nem aludtam fedél alatt. Amikor haza érkeztem, apám első dolga volt megvizsgálni a lovakat, hogy nincs-e valami bajuk. Legelőszór a lovakat kellett ellátni, tisztára megkefélni, megitatni és csak azután mehettem be a házba. Az anyám ilyenkor mindig könnyes szemmel fogadott, de nem mondhatott semmit, mert nem lehetett változtatni a helyzeten. folytatjuk BUDAPEST. Literenként őtven fillérrel csökkent január 3-tól a motorbenzin ara, ugyanakkor literenként két forinttal kerül majd többe az ipari, egy forinttal a háztartási tüzelőolaj.
