Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-09 / 23. szám
5. Thursday, June 9. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZO Magyar parasztháború a székely szabadságért "Magyarok, legyen végre bátorságtok a nagy reménységekre, hogy harcoljatok úgy, ahogy hozzátok és a ti származásotokhoz méltó. Ve’gre is egyszer már követeljétek fegyverrel vissza szabadságtokat, amelyet a nemesek jogellenesen raboltak el tőletek," - mondta Dézsa György a lázadé parasztsereghez intézett egyik beszédében. A történetírók által Dózsa szájába adott szavak az utókort is megihlették, elég ha Pet&fi, Ady, vagy Illyés Gyula müveire gondolunk. A négyszáznyolcvan évvel ezelőtt történt eseményekre iskolai tanulmányainkból többé-kevésbe emlékszünk. Bakécz Tamás esztergomi érsek az újonnan megválasztott pápától, X. Leótól azt a megbízást kapja, hogy törökellenes kereszteshadjárat tervét dolgozza ki. A sereg toborzását a pápai bulla segítette, A túlnyomó többségeben parasztokból álló sereg elére Bakócz bíboros egy Székely, más néven Dózsa György nevű vitézt állított. A századforduló - tehát a tizenötö'dik század vége és a tizenhatodik század eleje'egész Európában nagy változásokat hoz. Magyarországon is, ahol Mátyás király halálától kell megvizsgálni az eseményeket. A krónika irodalom és a hagyományos történetírás is itt látja a középkori magyarság történelmének egyik fontos cezúráját. Sok minden magyarázható a Mátyást követő, nala sokkal gyengébb képessegekkel, határozatlanabb egyéniséggel rendelkező II. Ulászló személyiségével. Az állam, a központi hatalom meggyengüléséhez vezető folyamatok azonban már Mátyás uralkodása végén elkezdődtek. Ehhez még hozzájárul, hogy a Jagello-kiralyt megválasztásakor gúzsba kötötték, igy az 1510-es évekre valóban tehetetlenné, az öröklődó tisztségeket viselő arisztokrata családok bábjává vált. Mátyás alatt zajlott le az a másik folyamat is, amely ebben az időben éreztette hatását. A főpapi tisztségeket olyan személyekkel töltötték be, akik a királynak mindenben engedelmeskedtek, és elsősorban a király szolgálatát tartották fontosnak, nem az egyház vagy az ország távlati érdekeit. Ezek között az egyik jellegzetes típust képviselték azok, akik hivatali utón, a kancelláriában dolgozva emelkedtek fel a papi hierarchián. Legismertebb képviselőjük Bakócz vagy Bakács Tamás esztergomi érsek. Paraszt-iparos családból származott, apja parasztként dolgozta végig az életet. Szintén Mátyás korára nyúlik vissza a köznemesi párt kialakulása, amely meghatározó szerepet játszott az országgyűléseken. A bárok és a kancellária, valamint a király idegen udvaroncai akaratának meghiusitői- ként szerveződtek párttá. A köznemesi párt nemcsak az országgyűlés ele került ügyekben foglalt egységes állast, hanem Mátyásra megszépítve visszaemlékezve, és a korábbi privilégiumokat osztó magyar királyokra hivatkozva a rendi dualizmus megteremtését tűzte ki célul. Ez azt jelentette volna, hogy az országos tanács, a király környezete ne dönthesse el a gyakorlati ügyeket,a végrehajtó hatalomban is legyen szerepe a köznemességnek. E folyamatok végén az 1510-es évek elejere az allamhatalom meggyengül, a felmerülő problémák megoldására kísérletet is alig tud tenni. Mekkorák voltak a jobbagy terhek a korabeli viszonyokhoz képest?- Mátyás vezette be a rendszeres hadicélú adószerzödést, ami nemcsak a jobbágyokat, hanem a zselléreket, tehat a földnólkülieket is sújtotta. Ez az adó Mátyás alatt valóban katonai _ célokat szolgált. A tehetetlen Jagelló király aian Derkovits Gyula fametszete azonban szétszéledt az adók segítségével szervezett zsoldos sereg, viszont az adót mégis beszedték. A parasztsereg nagy része a mezővárosokból verbuválódott,ezt felismerve, Dózsa György arra törekeaeu, hogy a sereg ezeket a városokat érintve vonuljon. A mezővárosok lakossága azért volt ennyire lelkes résztvevője a lázadásnak, mert az ő helyzetükben látszott a leginkább a romlás. A királyi szabad városok lakosai viszont nem voltak szolidárisak a parasztokkal. Számos város a zsoldos sereget és fegyvereit is rendelkezésre bocsátotta a parasztok leverésénél. Ezért nevezhetjük határozottan parasztháborúnak az 1514-ben kibontakozó mozgalmat.- Még évszázadok után is elevenen élt a magyar nemességben a Dózsa parasztháború rémképe. A megtorlás a hadra fogható rétegben kétségkívül pusztítást végzett, másrészt a balul kiütött kereszteshadjárat-kisérlet után, 1526-ban az újabb török hadjárat idején már nem lehetett a keresztes hadjárat gondolatát felvetni. Csupán ezzel mégsem magyarázhatók a mohácsi csatavesztés katasztrofális következményei. A közvetlen ok-okozati- összefüggés feltételezés ma már nem tartható. Rosdy Tamás Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők: 229 E 79 St New York NY 10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 13848 Elder Av. Flushing.N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel biztosítást elfogadunk Túlsúly problémák * Magas vérnyomás Cukorbetegség* Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy. Terjessze lapunkat! u íj mis mi r MIHÁLYI DEZSŐ ÜNELETRAJZA 25. A zsokék minden vasarnap pénzt adtak nekem, hogy tegyem meg azokra a lovakra, amiket ök választottak. Sokszor nyertem, sokszor nem, de nem tudtam megszokni azokat az adományokat, amiket nekem a zsokék szánalomból adtak. A lakásomtól a harmadik utcában volt egy kis kocsma, vagy tálán vendégló. Egy erdélyi roman volt a tulajdonosa. Egy este odajött hozzam es azt mondta, hogy közelben van egy képkeretezö és az keres egy asztalost. Tudta, hogy munka nélkül vagyok. Másnap reggel a megadott címre mentem. Egy kis magánház volt kertes udvar, szép fakerítéssel körülvéve. Becsengettem. Egy szép szál ember vörös bajusszal, munkakötényben nyitott ajtót, a Domnule Nicolescu. Megmutatta a műhelyt, ahol két leány éppen rámákat aranyozott. Megbeszéltük a fizetést és még ebédet is kapok. A rámákat gipszből és kompozícióból készítették, én állítottam össze, azután ök aranyoztak. Minden délben a bentlakó cselédlány egy szépen megrakott tálcán hozta a ebédemet,amit élvezettel fogyasztottam. Domnule Nicolescu minden szombat és vasárnap délután kioltözve, szmoking, csikós nadrág, lakkcipő kamaslival es kétlovas fiakerrel ment a lóversenyre. Mindig egyedül. Lassan rendeztem az adósságom, de ruhára még nem tellett. Kevés volt a fizetés. Szórakozásom abban állott, hogy zsoké barátaim segítségével bejutottam az állóhelyre a versenypályán. Nagyon élveztem a lovakat. Közben Kővári barátom bejuttatott hivatalokba, ahol szélhámos ügyvedek ígértek talán nem is létező papírokat. Nagy összegeket kértek. Azt megtudtam, hogy még a minisztériumba is be lehet jutni, ha megfelelő összeg van. Pénzért, sok pénzért mindent meg lehet kapni. De kinek volt sok pénze? Úgy látszott, hogy én hiába jöttem Bukarestbe. Sok erdélyi, különösen zsidó fiú volt itt, akik ugyanezzel a reménnyel jöttek Bukarestbe. Ezek a gazdagabb zsidó fiuk mindent elkövettek, hogy külföldre jussanak, hogy a katonaságtól megmeneküljenek. A hatóság emberei tudták, hogy mi megy végbe és arattak a gazdagabb zsidóktól. Szombat dél volt és en csak egy fel napot dolgoztam. Jól megebédeltem és hazamentem egy kicsit lepihenni. Kis idő múlva a háziasszony jött be es egy sürgönyt nyomott a kezembe. A sürgönyt anyám küldte: Kedves fiam, apád nagyon beteg, azonnal gyere haza. Csak álltam és néztem a sürgönyt. Elhatároztam, hogy azonnal megyek haza. Egy szót sem szóltam senkinek. Keserűen rosszul éreztem magam. Két óra múlva a vonat már velem Erdély fele robogott. Az éjjeli órákban Brassóban álltunk sokáig. A rossz vágányokon döcögtünk, a kémény pad nagyon kényelmetlen volt, még szundikálni sem tudtam. Hegyes, rónás tájakon szaladt a vonat, ez talán Erdély legszebb vidéke, Kicsi falvak, kis templomtornyaikkal egymás után siklottak visszafele. Mély gondok kozott ültem a kemény pádon. Vajon hogy van az apám? Ha sürgönyt küldtek, akkor elég sűlyos lehet az állapota. Ezen tűnődtem és alig vettem észre, hogy Kolozsvárhoz közeledünk, izgatott lettem, amikor befutott a vonat az állomásra. Gyalog mentem haza. Benyitottam a kapun. Ott ült az apám egy kényelmes székben, egy elegett szivarcsutka a szájában. Felkiáltott. Visítva az örömtől szaladtak felém az anyam, nővérem, húgom és a kisöcsém. Csak a beteg bátyám üdvözölt kinyújtott karral. Én csak álltam és néztem az apámat. folytatjuk
