Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1994-05-26 / 21. szám

Thursday, May 26. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. László Balázs úr Magyarország new yorki főkonzula a N.Y. Times május 7~i számában védelmébe veszi Horthy Miklóst, mint a zsidók védelmezőjét a második világháború idejen. A fŐkonzul úr, miután levelét ebben a minőségben irta alá, véle­ményét úgy kell tekinteni, mint kormányá­nak hivatalos álláspontját. válaszom jogosultságát három tényező indokolja: 1. Magyar állampolgárságomról le nem mondtam és azt meg nem vonták tőlem. 2. Munkaszolgálatos voltam 3á évig. 3. A zsidókat, köztük szüléimét és családom legnagyobb részét (Auschwitz­ba) deportálták Horthy Miklós tudtával, a magyar kormány rendeletével, a magyar királyi csendőrseg, rendőrség és - sajnos - bizonyos részben a lakosság kó'zremükö- desevel. Igaz, hogy a háború végefelé, tehát 1944. május elejéig Magyarországon a zsidók nagy többsége, beleértve sok száz külföldről menekültet is, az akkori időhöz viszonyítva békésén, de polgárjogaiktól nagymértékben megfosztva élhettek. Az is igaz, hogy Horthy, de főleg Kallay Miklós miniszterelnök Hitler követelését a zsidók deportálására vonatkozólag egészen addig az ideig megtagadta. De igy visel­kedett Bulgária (és részben Romania is, ahol a zsidók Dél-Erdélyben ugyan izolál­va voltak, de nem voltak deportálva. Horthynak három vesszőparipája volt. (negyedik a fehér paripája, amit különböző "bevonulások" alkalmával ült meg). A munkásellenesség, a revizionizmus és az antiszemitizmus. A szervezett munkásság elleni gyűlöletig menő ellenszenve az első munkaszolgalat bevezetésevei nyilvá­nult meg 1919-ben, amikor is mint a nemze­ti hadsereg fővezére, 1919 december 6-án elrendelte, hogy az internált politikai foglyokat (főleg zsidók és szervezett munkások), katonai jellegű munkásosztagok­ba kell sorolni sürgős közmunkákra való kihasználás céljából, (lásd: Karsai Elek: Fegyvertelenül álltái a harcmezőn, Xl.old.) A második világháborúban felújított eme Horthy intézmény keretében legalább 60-70.000 munkaszolgálatos pusztult el, nagyrészben magyar katonai őrzőik, a keretlegények kegyetlenkedése es a magyar kormány bűnös hanyagsága folytán, megfelelő ruházat, elszállásolás és e'lelem hiányában. (Bővebben és részletesebben ir erről'‘Nagybaczonyi Nagy Vilmos honv. miniszter: Végzetes esztendők, és R.L. Graham: A magyar holocaust, c. müvében.) Kamenyeck-Podolszk mellett 1941. au­gusztus 27-28~án kb. 16-18.000 Magyaror­szágról deportált zsidót szolgáltattak ki a németeknek, akik azokat lemészárol- ták. 1942. januárjában 3.500 egyént, szerbe­ket, kb. 1000 zsidót, sőt* néhány magyart is, a honvédség alakulatai Újvidéken asszo­nyostól, gyerekestől meggyilkoltaK, megtor­lásul szerb partizánok garázdálkodásáért ezeken a helyeken. A "hadműveletek" megindítására Szombathelyi (Knausz) Ferenc vezérkari főnök adott utasítást. A románok 1944 augusztus 23-án átálltak az oroszokhoz. Erre a fanatikusan németbarát Heszlényi József altábornagy parancsnoksága alatt a 3. magyar hadsereg behatolt Aradra és Tordára, ahol azonnal gyilkolni kezdték a zsidókat. Sárinason több, mint 120 holttestet exhumáltak a magyarok kivégzése után és a város lakói pontosan megnevezték a felelős katonákat és tisztjeiket. A Horthy rendszer ádáz antiszemita politikájának bevezetője a Teleki Pál miniszterelnöksége alatt, 1920 szeptemberé­ben elfogadottja zsidó értelmiségiek ellen irányuló numerus clausus volt. Az uj, Önálló Magyarország ezzel a honpolgári s általános emberi jogokat korlátozó tör­vényes intézkedésével kezdte pályafutását. sárbatiporva többek közö'tt Deák Ferenc és Kossuth Lajos emlékét, akik zsidó polgár­társaik egyenjogúsításáért oly bátran küzdöttek. A Horthy-korszak valamennyi kormánya, beleértve a Kállayét is, külön­böző módon es intenzitással terjesztette az antiszemitizmus miazmáját, amit aztán náluk sokkal hatásosabban alkalmaztak a különböző náci-beállitottságu pártok. Ezek előbb burkoltan, később nyíltan a Horthy-rezsim ellen szervezkedtek és végül elérték mind a rezsim, mind a zsidóság nagyrészének megsemmisiteset. A németek, ellentétben a fókonzul úr véleményével, 1944. március 19-én nem a zsidókérdés végleges megoldása céljából vonultak be Magyarországra, hanem azért, mert Hitlernek pontos tudomása volt a besúgók jóvoltából, Kállay miniszterelnök iparkodásárol Magyarország átállásáról a szövetségesek (de nem az oroszok) olda­lara. Ezt Hitler szemébe mondta Horthy­nak 1944- március 18-án a klessheimi kas­télyban történt kenyszertalálkozó alkalmá­val. Baky és Endre államtitkárok szorgal­maztak és vitték végbe a deportálást, olyan kegyetlenséggel, ami még a nemeteket is megdöbbentette. A deportálást Horthy ugyanúgy leállíthatta volna, mint ahogyan azt júliusban a pesti zsidók tervezett elhurcolása letiltásával tette. Horthynak azt az állítását, hogy nem tudott Auschwitzról és az ottani borzalmakról, Éliás József, a későbbi debreceni református püspök beszámolója (Szenes Sándor: Befejezetlen múlt, interjú Éliás Józseffel) minden kétséget kizáróan cáfolja. Az un. auschwitzi jegyzőkönyvet Éliás juttatta el, közvetítő által a várba, még a deportálások megindulása előtt. Abban az időben, vezetői kivételével a zsidóság nagy többségének fogalma sem volt arról, hogy mit is jelent majd szamukra a deportálás. "Évfordulók és ceremóniák fájdalmas emlékeztetői lehetnek a történelem kétér­telműségére és ellentmondásaira, amelyek igen gyakran nem úgy történtek, mint ahogyan azokra a kormányok és politikusok előszeretettel emlékezni kívánnak", Írja Craig R. Whitney a N.Y. Times május 8-i számában. Ez igen jól illik nemcsak a fókonzul levele tartalmára, hanem a Magyarországon is uralkodóvá váló törek­vésre, hogy a múlt véres szennyesét Agnes asszony módjára tisztára mossák. REFLEXIÓ DR. BERZELLER IMRE CIKKÉHEZ A szerző imponáló tárgyismeretét nem vitatom, de következtetéseivel, sőt gondolatmenetével sajnos több ponton nem érthetek egyet. Hasonló mennyiségű adattal, mértékadó korabeli és későbbi megnyilatkozások sorával meggyőzően kimutatható, hogy Közép- és Kelet-Europa fenyegetett zsidósága nem véletlenül Magyarországon keresett menedéket és Magyarországon élte túl legnagyobb számban a nácik eszelős népirtását. Mindennek bővebb kifejtése helyett arra kérem Önöket, közöljék azt a birto­komban lévő levelet, amelyet Horthy Miklós menye irt válaszul a New York Times cikkére. Az amerikai lap ezt sem kivonatosan, sem egészben nem közölte - jóllehet elfogult cikkében név szerint említette Ilona grófnő szerepét az Ausch­witzi jelentéssel kapcsolatban. Kár, hogy a New York Times-nál igy értelmezik a sajtoszabadsagot es a hallgattassek meg a másik fél is .elvét - az önök hasáb­jain legalább a magyar ajkú olvasók megismerkedhetnek történelmünk egyik fontos élő tanújának vallomásával. 1994-május 20. László Balázs fŐkonzul (A szerkesztő megjegyzése: Horthy Ilona levelével legközelebbi lapszámunkban foglalkozunk.) JERUZSÁLEM. Miután izraeli különítményeknek sikerült egy libanoni terroristát elfogni és miután annak szervezete megigerte a bosszúallast, az izraeli kormány szükségállapotot rendelt el minden külföldi képviseletében és az északi határvidéken. NEW YORK, N.Y. A Republikánus Párt itteni konvencióján a magyar származású George E. Patakit jelölték New York állam kormányzói tisztségére A választáso­kon a jelenlegi demokrata kormányzóval, Cuomoval kell megmérkőznie. WASHINGTON, D.C. Közép-Európából csak a magyar Vám- és Pénzügyőrség, illetve a cseh rendőrség küldöttsége vett részt az Interpol konferencián, amelyet első ízben kizárólag a heroincsempészés témakörének szenteltek. BUDAPEST. Május 15-ét, a szlovákiai magyarság^ első emléknapját a "humánum, a megbé­kélés, a jövőbe tekintés napjává szeretnék tenni" mondta Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom elnöke. Az ünnepsé­gen in memóriám, a mártír sorsú gróf Esterházy Jánosnak ítélték oda a helytállásért pro probitate dijat. Esterházy 52 évvel ezelőtt az akkori szlovák állam parla­mentjében egyedül szavazott a zsidók deportálását enge­délyező törvény ellen. Esterházyt a II. világháború után halálra ítélték. NON STOP JARAT NEW YORK (JFK)-BUDAPEST KÖZÖTT MÁJUS 2-TÓL KEZDŐDŐEN NAPONTA MA091 IND. JFK 17:45 ERK. BUDAPEST 08:50+1 MA090 END. BUDAPEST 11:50 ERK. JFK 15:25 UTAZZON KÉNYELMESEN. ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL BUDAPESTRE yVtdLEl^Hungarian Airlines^ USA BELI IRODAINK TELEFONSZAMAI EAST COAST 212-757-6+80 800-223-6884 MIDWEST 312-819-5353 800-877-5429 WEST 310-286-7980 800-262-5380 Dr. Berceller Imre TÖRTÉNELMI ÁTÉRTÉKELÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom