Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

1994-04-21 / 16. szám

5. Thursday, April 21. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZO APRÓ ADALÉK MÁRCIUS 19 TÖRTÉNETÉHEZ Egy-két nappal a tragikus események ötvenedik évfordulója előtt, tudós emberek tanácskoztak a Kossuth Klubban 1944. március 19-e tanulságairól. Az események elemzéséből azt a következtetést vonták le, hogy kétségtelen és nagy volt Horthy felelőssege. Van errÖl egykorú és személyes ismeretem is. Pár nappal a Sztójai-kormány megala­kulása után, még az első döbbenet hangu­latában, eljött hozzánk apám egyik kollé­gája. Nem tudom, tagja volt-e az illegális kommunista partnak vagy sem. Annyi bizonyos, hogy kitűnő információkkal rendelkezett mind kommunista, mind nem kommunista forrásokból. (Tudott oroszul) Otthoni környezetem tisztelte Horthyt, és nem értette, hogyan történhe­tett ilyen gyalazat az ö hozzájárulásával. Látogatónk röviden és egyszerűen megma­gyarázta: "Az ő kezéhez is ver tapad. Bármennyire fél a németekről, inkább beengedte őket, mint hogy hagyja magát esetleg felelősségre vonni a múltjáért." Hat igen. Biztosan voltak, akik számon tartottak a matrózlázadás megtorlását, Orgovanyt, a Somogyi-Bacsó gyilkosságot és egyebeket; Horthy feltételezte, hogy nem mindenki felejtett - a szovjet hadsereg pedig a Kárpátok északkeleti hágói előtt állt. Bizonyára ez 1944. március 19. egyik aspektusa, a baljós döntések egyik, ha nem is legfontosabb indítéka. Az akkori időkre jellemző, hogy vendégünk, miközben a kormányzót súlyosan elmarasztaló szavakat mondott, igy nevezte meg őt: "A kormányzó ür" Ez sincs tanulság nélkül.... Szarajevói gyermeksors A UNICEF, az ENSZ Gyermekügyi Szer­vezetének felmérése szerint a Szarajevó­ban élŐ gyermekek 4696-a volt már szem­tanúja a polgárháborúban megölt emberek halálának és 97%-uk maga is átélt gránát- tíizet. Minden negyedik gyerek értelmetlen­nek és értéktelennek tartja saját eletét, és legtöbbjük súlyos lelki zavarokban szenved. A UNICEF a város minden részén segély- kozpontokat létesített az ilyen traumák­ban és emiatt álmatlanságban szenvedő, lelkileg megzavart és fizikailag veszélyez­tetett gyermekek részére. Húszmillió menekült a világon Az ENSZ jelentése szerint a menekül­tek száma az elmúlt évben 10%-kal nőtt, ily módon elérte a 20 milliót. Csak a volt Jugoszláviából 4 millió embernek kellett elmenekülnie. De tömegesen menekültek az emberek egyes afrikai országokból is (pl. Burundiból és Szomáliából),valamint némely közép-ázsiai országokból is. A menekültáradat legfőbb okozói a politikai instabilitás és a nemzetiségi konfliktusok. Nagy gondot okoz az ENSZ Menekült- ügyi Bizottságának a menedéket keresők elleni támadások szaporodása, az idegen- és fajgyűlölet terjedése, ami lassan a demokratikus rendszerek alapjait is megin­gatja, s ami ellen az egyházaknak erőtel­jesebben küzdeniük kellene. Szemelvények dr. Takaró Géza hagyatékából. Magyar tudósok BOLYAI A tér és idŐ, földi életünk e két meghatá­rozója gyakori tárgya a filozófiának. Tiszteletreméltó katedrákról, tiszteletreméltó ajkakról hangzanak el ellentétes meghatározások, amelyek e két fogalmat egyik részről szubjektív, a másik részről objektiv valóságnak tartják. Pauler Ákos a budapesti bölcsészeti kar nagynevű filozófus professzora is rátért erre a témára előadásai során. Egy alkalommal amint fellépett a katedrá­ra, csodálkozásunkra igy kezdte az órát; most mindenki vegyen papirt és ceruzát a kezébe és írja le egyszerű szavakkal, mit tart a térről es időről, létezésünk emez örök koordinátáiról. A hallgatók nagy része csak forgatta a papirt, rágta a ceruza végét, nem tudta mit írjon. De a mellettem ülő kislány gyorsan leírta, amit gondolt: "A teret szeretném áthidalni - es az időt megállítani". Maga is érezte, hogy ez nem eppen a professzor által várt tudományos meghatározás, de ezzel nem sokat törődött. Rápillantott az ujján csillogó karikagyűrűjére es rágondolt az első világháború harcterén küzdő vőlegényére és igy folytatta: "Mert ha a teret áthidalhatnám, most Jancsim karjaiban lennék és ha az időt megállíthatnám, boldogságunknak nem lenne soha vége"! Kis hallgatbnö társam tehát gyorsan döntött, és - anélkül, hogy Kant elmeletét ismerte volna - pálcát tört a tér és idő szubjektív felfogása mellett. Persze a matematika nem igy gondolko­zik e kérdésben.- Az euklidesi geometria pontok, egyenesek, párhuzamosak abszolút helyztetét határozza meg, és kiterjedés nélküli pontról, egy dimenzioju vonalról bészél. Euklides tekintélye még ma sem halványodott el, ha a magyar égen kétezer év múlva új csillagok születtek is. E pár sor célja nem a matematikai felfe­dezések méltatása, hanem azoknak a magyar neveknek a reflektorfénybe helyezése, akik ennek a tudománynak a területén is maradandót hagytak ránk és kutatásaikat világszerte ismertté tették. Bolya kisközség Erdélyben, csekélyszámu lakossal (kb. 1500) és ősi kastéllyal, amely 1324-ben Bolyai Gáspáré volt. Itt született Bolyai Farkas 1775-ben Nagyenyeden; Kolozsváron, majd Németországban tanult a gőttingeni és jénai egyetemeken. E helyeken kötött örök barátságot Gaussal, a nagy német matematikussal. Működésének színhelye a marosvásárhelyi kollégium volt, ahol 47 évig tanított matematikát, fizikát és kémiát. Korának egyik legnagyobb matematikusa volt, mint magyar tudós, pedig elsőként jelentkezett a világ színe előtt. Főműve a Tentamen. Fia, János a matematikát tőle tanulta, de felfedezésével túlnőtte atyja hírnevét. Egy időben az orosz Lobacsevszkyvel - de egymástól függetlenül - szerkesztett egy olyan geometriát, amely nem tisztán euklidesi alapon áll és hiperbólikus geometria néven lett ismert. Felfedezését Appendix cimű munkájában adta közre és atyja Tentamenjéhez függesztette. Ezzel megindult kettőjük kozott is a vita. A két Bolyai nagy neve előtt meghajolt az egész tudományos világ. Marosvásárhe­lyen ma is őrzi emléküket az iskola és a gazdag könyvtár. A kolozsvári egyetem pedig Jánosnak a szülőházát jelölte meg a század elején emléktáblával ezzel a felírással: "Az 1802. év XII. havának 15- ik napjan itt született Bolyai János, a magyar Eukli­des, bolyai Bolyai Farkasnak, a Tentamen mély gondolkodású szerzőjének fia, minek az emlékezetére száz év múltán a Ferenc József Tudományos Egyetem matematikai és természttudományi kara állitá e követ." A budapesti színházi élet nagy eseménye volt, amikor 1967-ben állandóan játszották Németh László nagyszerű művét: A két Bolyai-t. Elénk színekkel rajzolja meg az iró a két tudós nagyságát, de ugyanakkor emberi gyöngeségük tragédiáját is. Apa es fiú nem fértek össze. Állandó viszály­kodásban éltek, a fiú még párbajra is kihívta atyját. Hol összeköltöztek és kibékültek, hol ismét ellenségeskedtek. A vérségi kapcsolatokon felül ó'sszelancolta őket a közös matematikai zsenilitás is, de békességben mégsem tudtak lenni egymással. Erre utal Németh László a nagyszerű szinmű záró szavaival: "Hát az a nagy ész, az is csak annyit er! Felverik mint a patkót, hogy jobban rúghassanak vele. Nem is mint a patkót. Mint a béklyót a lovakra. Kettőre egyet, hogy holtig rúgják és harapjak egymást. S el ne szabaduljanak." Áprily Lajos: CSENDESÜLŐ VIHAR Földrengető volt. Most már csillapul, már decrescendóját figyelgetem, ahogy gördül végső dörgése túl, a párolgó erdő-gerinceken. Ott égi s földi pára egyesül, a felhő már alig villant ki fényt. Egyet morajlik még s elcsendesül egy múló élet vég-akkordjaként. MAGYAR UROLÓGUS Dr.GEORGE KLEIN Comeli-diplomas, urológus szakorvos RENDELŐK: 157 E 72 St. New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blv. Forest Hills, NY 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-StOO Prosztata problémák * Vasectomy Húgyúti fertőzések * Impotencia Vese és hólyagdaganatok * Vesekő 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom