Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-07 / 14. szám
Thursday, April 7. 1994. 5. AMERIKAI MAGYAR SZO RUFFY PÉTER Nemzeti színeink története Szemelvények dr. Takaró Géza hagyatékéból. Magyar tudósok Szeretnék a magyar hagyatékok között tudósokat is említeni, olyanokatf akik örökérvényű igazságokkal ajándékoztak meg a világot. De ez az áttekinthetetlen mezőny nem is csábit. Úgysem tudnék minden drágakövet idehozni. Csak egy-két olyan nevet említek, akikr'ól ritkábban olvasunk és akikkel kapcsolatban személyes élményeim vannak. "KÉT EMBERISMERÖ" Lenhossek Mihály tanár űr egyik szombatnap reggel telefonon hivatta össze hallgatóit Nagy László tanársegéd által egy rendkívüli előadásra. (Nemsokára elesett ez a szép szál, drága magyar, a szerb fronton) Az I. sz. Anatómiai Intézet amfiteátrumsze- rü előadó terméből egy sem hiányzott. Izgatottan vártuk, mit jelent ez a sürgősség. Előttünk egy tetem feküdt a hosszé asztalon letakarva. Akkor még más viszony volt tanár és tanítvány között: mikor a tanár belépett, templomi csend lett. (Ma mindenütt veszélyben az okosabbnak kijáró tisztelet.) A tanár ér fehér köpenyben megszólalt:- "A boncolási gyakorlatokhoz szükséges hullákat - évenként valami négyszázat - rendesen a kórházakból kapjuk, olyan esetekben, amikor a halottat senkisem igényli. Mi gondoskodunk az eltemetésükről, de elŐbb a boncteremben felhasználjuk tanítás-tanulás céljából. Többnyire öreg, törődött testek ezek, távol az egészséges ember normális formáitól.( Nagyritkán jutunk ilyen fiatal, szép, ep tetemhez, mint ezé az öngyilkos falusi cselédlányé". E^zel hozzáfogott a boncoláshoz es előadáshoz, amellyel bonckésének minden mozdulatát kisérte. Ezt soha nem felejtettük el. Kérdezhetné az olvasó, mit keres az aktusnál egy lelkész. Egyik presbiterünk és jóbarátunk, Matolcsy professzor az egyetem Gyógyszerészeti Intézetének igazgatója, mikor értesült arról, hogy beiratkoztam a budapesti egyetemre orvostanhallgatónak, féltve jegyezte meg: "elveszted a hitedet". Az igazság az, hogy azok az evek, amelyeket csak a háborús lelkészi szolgálatra való behívás szakíthatott meg, rendkívüli ismeretekkel gazdagítottak. Hitemben sem szenvedtem kárt. Lenhossek professzor előadásaiból tudtam meg, hogy az első boncolásokat pogány papok végeztek, az egyiptomi balzsamozasok idején. A keresztény egyházban nem volt megengedve. Meg 1300-ban is VIII. Bonifác pópa egyházi átokkal fenyegette meg azokat, akik boncolni merészeltek. Szinte rejtély előttünk, honnan vették a görög művészek csodalatos jártasságukat az emberi test formáinak olyan tökéletes kiábrázolását Igaz, hogy az ifjúság testgyakorlatait célzó gymnáziumokban és az olimpiai versenyeken megfigyelhették a meztelen testeken az izmok játékát. Mikor ve^re a XVI. század közepén számos boncolása alapján Veszleus András megírta nagy müvét (De corporis humani fabrica), nemcsak az orvosoknak >de a művészeknek is alkalma nyílt tökéletesebb munkát végezni. Pisában fejedelmi rendelettel évenként még csak egy gonosztevőt lehetett felboncolni, de Leonardo da Vinci es Michelangelo már rendszeresen figyeltek az anatómusok működését, sőt maguk is boncoltak, ezért olyan tökéletesek müveik. "Az ember helye a természetben',' ezzel ( a címmel két könyv van előttem, egyik magyar, másik angol. Egyiket Lenhossek irta akkor, amikor két évig_ hallgatója voltam, másikat 50 évvel előbb Huxley, a hires angol biológus - "Man's place in Nature". Lenhossekröl csak még annyit, hogy tanulmányát igy végzi: mikroskopiai- lag - szövettanilag boncoltam az agyat: a lelket nem találtam, ami nem jelenti mé^, hogy nincs. - Ekkor már nagyhírű tudós és egyetemi rektor volt. A piros-fehér-zöld zászloszineink keletkezésének, kialakulásának a históriája átfogó, nagyobb történeti munkában, esszében, monográfiában megírva nincs, s a vándor, aki a múltak éjszakáiban vándorol, árnyakkal találkozik, s ebben a homályban csak ritkán villan fel fény, egy-egy részlet világossága. végül (is a magyar tudományos elet és történeti kutatások három szakemberét kerestem fel;Fügedi Erik történészt, Hetés Tibor, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Muzeum parancsnokát és az idős Kumorowitz Lajos egykori premontrei szerzetest, a történelemtudományok doktorát, a nemzeti színeinkről, a magyar címer történetéről mondják el, amit tudnak, mivel a magyar történetírás mindmáig adósunk vele. BÍBOR A nemzet és a háromszinü zászló fogalma a francia forradalomban született. A megbuktatott ( Bourbonok fehér-kék színű királyi lobogójához a vöröst illesztettek és kialakult a franciá nation háromszinü zászlaja. De hogyan alakult ki a magyar lobogó együttese? Három színe? Mikor, milyen sorrendben? ■ ( Kumorowitz Lajos kandidátus ertekeze- sében először nem a vörös vagy piros, hanem a bíbor szint veti fel. Első fejedelmi s királyi zászlaink turulmadarát (ragadozó sólymot vagy karvalyt) ábrázoltak, majd keresztet, s színük bíbor lehetett. Ez német hatásra utal - Szent Isván Bajorországból nősült, a zászlohasználatában is a német - bíbor - hatás érvényesült. A piros-fehér-zóld pirosának tehát a bíbor volt az eredete. Ebben a korban országzasz- lóról vagy nemzeti lobogóról nem beszelhetünk. Az ország ( zászlaja a király, a királyi család, az Árpádok lobogoja volt. A források a későbbi évtizedekben már nem biborszint, hanem vöröset említenek, ábrázolnak. Árpád-házi zászlók VÖRÖS- FEHÉR Szent István királyi zászlaján a turulmadár helyett megjelenik a kereszt, később a kettős kereszt, s később Árpád-házi királyaink idején a vörös színhez a fehér illeszkedik. Kumorowitz szerint a "Képes Krónika festője, a magyar királyoknak kettős keresztet és vörös-fehér csiku zászlókat ad a kezébe". Fügedi Erik pedig azt közli, hogy "ez a vorös-fehét királyi zászló mint országzászló is 1301-ben megszűnt, mert a dinasztia, amelynek jelképe volt e két szín, kihalt." Az Árpád-ház kihalása után megjelenik a Szűz Máriás országzászló, ami kék színű lehetett. Ez a királyi vagy országzászló Brodarics Istvánnak a mohácsi vészről irt krónikája szerint a zászlótartó Dragfy Jánossal együtt a csatatéren odaveszett. Hogy a piros-fehér-zóld hogyan, mikor, milyen történelmi körülmények közt alakult ki, ez históriai rejtélyeink egyike. "A pontos időpont, tehát a forrás - jegyezte meg Kumorowitz Lajos - kideríthetetlen." Hunyadi Mátyás címeres zászlója és Fekete Seregének zászlója Történészeink a színek sokaságát fedezték föl, de ezeknek eredete és magyarázata hiányzik, jószerivel ismeretlen. A históriai sorrendet betartva: Bonfini szerint Mátyás király zászalaja bécsújhelyi seregszemlén kettős keresztet, hollót, Dalmácia, a cseh királyság és Ausztria jelvényeit tüntette fel. Mátyás bécsi bevonulásának az ábrázolásán a zászló színe vörös a magyar címerrel és a Hunyadi-ház hollójával. Dózsa kereszteseinek zászlaja feher színű, középén nagy vörös kereszttel. Kissé eltérve az országzászlótól, s a hadizászlók felé közelítve, meg kell említeni, hogy Basta Habsburg-hadvezér és a román Mihály vajda az 1601-es goroszlói csatában, amely Báthory Zsigmond erdélyi magyar fejedelem csapatainak a vereségével végződött, 72_ lovassági és 36 gyalogsági zászlót is zsákmányolt. A magyar zászlók közt volt vörös, fehér, zöld, kék, sárga és ibolyaszinű is. Hetes Tibor szerint a Hadtörténeti Múzeumban őrzött legrégibb országzászló - vagy hadizászló - Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egyik lobogójának a maradványa, amelyet az Eszterházyak őriztek Fertődön, onnan hozta be és mentette meg egy fertö- di vadászmester a második világháború után. E maradvány színe sótétbordó, arany lángnyelvekkel. A Bocskai-féle hajduzászlók sem piros-fehér-zÖldek, az egyik például zöld brokát selyem, egyik oldalán páncélos lovaggal viaskodó tigris látható. Rákóczi Ferenc kuruc kori zászlai vörös-fehér vagy zöld színűek, Pro libertate felirattal. Vörös vagy piros-fehér a zölddel együtt egyetlen Rákóczi zászlón sem látható. PIROS-FEHÉR-ZÖLD A történelmi rejtélyhez, a három szin együttes kialakulásának a földerítéséhez vagy megközelítéséhez Kumorowitz Lajos jutott a legközelebb. Szerinte a piros-fehér- zold együttes megjelenése a történelemben először nem országzászlon, királyi zászlón vagy hadilobogón, hanem _ Mátyás király fűggŐpecséteinek a sodratan - de csupán a sodratán - latható. Ezeknek a hivatalos okmányoknak a függőpecsétjein a pirosfehér színhez már a zöld illeszkedik. E másik forrás szerint egy 1557-es tornaképen olyan magyar huszár lathato, aki piros-fehér-zöld színű takaróval borított üstdobot üt, s zászlajának strucctolldisze ugyancsak piros-fehér-zöld. Kumorowitz Lajos történeti buvárlásai során olyan festett képet is talált, amely a Habsburg-házból származó II. Mátyás 1608-as pozsonyi királyi koronázásáról készült. Ezen pedig azt a fahidat, amely a ferencesek egyházától a pozsonyi koronázótemplomig vezetett, piros-fehér- zöld szőnyeggel borították be. A piros-fehér-zóld még nem volt "nemzeti" szin, sem királyi, sem pedig országzászló. A császári fekete-sárga színek uralma alatt éltünk. Ez volt "hivatalos". folytatás a 6. oldalon
