Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-10-07 / 37. szám
Vol. XLVII. No. 37. Thursday, Oct. 7. 1993. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 FÖLDRENGÉS INDIÁBAN HYDEBABAD. Az utóbbi 50 esztendő legpusztítóbb földrengése sújtotta India egyik központi államát, Maharast- rat. Azon a vidéken, ahol a lakosság többségé cukornádtermeléssel foglalkozik és legtöbbjük szörnyű szegénységben vályogból Összetákolt házakban lakik egy heves földrengés a házak ezreit omlasztotta össze. Az áldozatok száma 22.000 és 150 ezren vesztették el otthonukat. A kormány mindent megtesz az áldozatok segélyezésére és a világ minden részéből érkeznek adományok. Leértékelték a forintot A kormány a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben 1993 szeptember 29—i hatály- lyal 4.5 százalékkal leértékelte a forintot. A kormány döntését az tette szükségessé, hogy a forintot a nemzetközi pénzpiacokon kialakult tényleges árfolyamhoz igazítsa. Ebben az évben ez már az ötödik forint- leértékelés. Először februárban az MNB 1.9 százalékkal, utána márciusban a kormány 2.9 százalékkal csökkentette a forint hazai árfolyamát. Júniusban és júliusban ismét az MNB lépett 1.9 százalékos, illetve 3 százalékos mértékben. Ha a mostani kormánydöntést is hozzáadjuk, akkor ebben az évben eddig összesen 15 százalékkal értékelték le a forintot. KI FOG FIZETNI AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSÉRT ? WASHINGTON, D.C. Clinton elnök javaslata szerint az általános egészségbiztosítás költségeinek 80 százalékát a munkaadó fogja fizetni. Feltételezhetjük-e azonban, hogy az amerikai gyáros, vagy nagykereskedő szó nélkül fogadná, hogy mostantól kezdve ő fizesse az egészségbiztositás költségeit? Vannak olyan vállalatok, amelyek elfogadják, sőt már évek óta fizetik alkalmazottaik egészségügyi költségeit. De a legtöbb esetben a munkásoknak hosszasan kellett küzdeniük, hogy a munkaadó fizesse az egészségbiztosítást. "Az amerikai üzleti világ vezetői nem fogják tétlenül nézni, ho^y az( általános biztosítás jelentős költséget saját zsebükből fedezzék" - állítja Barry Bosworth, a Brookings Institute nevű közgazdasági intézet egyik szakértője. Több módszer áll rendelkezésükre. Az egyik és legkézenfekvőbb az lesz, hogy felemelik termékeik árát. Egy másik módszerük az lehet, hogy csökkentik munkásaik létszámát. Mr. Bosworth statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a 80-as években valahányszor (folytatás az 5. oldalon) Katonasággal verette szét Jelcin a parlamentet MOSZKVA. Tragikus fordulat következett be az orosz nép történetében vasárnap október 3-án. Miután a parlament hívei, mintegy tízezres tömeg széttörte a Jelcin által a parlament elszigetelésére odarendelt rendórkodont és megtámadta a polgármesteri hivatalt, ( valamint a televízió központot, Jelcin elérkezettnek látta az időt a vegleges leszámolásra az ellenzékkel, az ezertagü parlamenttel. Megszegve az Ígéretét, hogy nem fogja a katonaságot felhasználni, Moszkvába rendelte a 27-es harckocsi brigádot, valamint egy ejtőernyős ezredet Ryazanból az utasítással, hogy ostromolják meg a Fehér Házat, az orosz parlament épületét, ahol több száz képviselő több ezernyi felfegyverzett hive tartózkodott. A kétnapos utcai harcok, valamint a parlament épületének ostroma következtében több, mint 300 ember: civil, rendőr és katona vesztette életét. A parlament egy részében tűz ütött ki. A képviselők és híveik végülis megadták magukat. Televíziós beszédeben Jelcin közönséges bűnözőknek nevezte őket. Elrendelte a legtöbb ellenzéki párt és sajtó, köztük a KP hivatalos lapjának, a Pravdának betiltását. A hadműveleteket Kobetz tábornok vezette. Helyesnek bizonyultak Robert V. Daniels vermonti egyetemi történelem- tanár megállapításai Jelcinről, amelyek az ostrom előtti napon jelentek meg a N.Y. Times hasábjain: "Jelcin már több ízben bebizonyította, hogy nem tűr törvényhozási ellenzést. Sokan azt mondják, hogy ö a mai Oroszország Jeffersonja, a demokrácia igazi bajnoka; inkább Pinochethez, Chile volt diktátorához lehet hasonlítani." A vérontást el lehetett volna kerülni. Az előző héten az orosz görögkeleti egyház pátriárkája, Alexej tárgyalásra hívta össze a parlament és Jelcin képviselőit. A parlament beleegyezett abba, hogy elhagyják az épületet, ha Jelcin elfogadja, hogy a tervbevett parlamenti és elnöki választásokat egyidőben tartsák meg. Jelcin visszautasította. A katonaság bevetése Jelcin részéről, kétélű fegyvernek bizonyulhat. A hadseregben sok hive van Ruckoj tábornoknak, ( Jelcin ellenfelének, az afganisztáni háború' egyik hősének. Amellett nagyon sok magasrangu tisztet bántja az orosz hadsereg presztízsének és befolyásénak csökkenése. Michael Gordon, a N.Y. Times moszkvai tudósítója riportjában rámutatott arra, hogy mielőtt Jelcin szeptember 21-én felfüggesztette a parlamentet - amely a jelenlegi válságot előidézte - meglátogatta a Moszkva körül állomásozó katonai egységeket és fizetésemelést ígért nekik. Gracsev hadügyminiszter megígérte Jelcinnek, hogy a hadsereg ugyan támogatni fogja Jelcint, de csak addig, amíg békés módszereket használ a válság megoldására. Most, hogy Jelcin megszegte ezt az ígéretét es a katonaság akcióba lépett, űj szerephez juthat a hadsereg,olyanhoz, amelyre Jelcin esetleg nem számított. A MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER NEW YORKBAN Az ENSZ őszi ülésszakán felszólalt Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter is, aki felszólalását követően a Magyar Fökonzulátuson tartott ismertetőt az óhazai helyzetről a New York-i magyarság részére. Beszédének első részében az ország súlyom örökségéről, majd ennek tükrében az elért eredményeket hangsúlyozta. Az ország morálisan tönkretett, s az emberek nem tudják elfogadni, hogy a lehetőségek minden irányban kitárultak, de ők ezekkel, mivel megfizetni nem tudják; nem élhetnek. __________ Korábban esetleg Jeszenszky Géza alacsonyabb jövedelem mellett is ügy érezték, hogy magasabb életszínvonalon élnek, mivel közelebb voltak az akkor elérhető maximumhoz. A keleti piac, amire az ország gazdasága épült, teljes egészében összeomlott. A szomszédos déli államban háború dúl, s az elrendelt kereskedelmi embargó miatt sok millárd dollártól esik el az ország. A gazdaság rendbehozatala elsőrendű politikai kérdés. Az elmúlt 3 év alatt a külföldi befektetések elérték az 5 milliárd dollárt, az ország valutatartaléka ugyanekkora. Az infláció 20-25 százalék, de lassan csökken. A hatalommal való visszaélés és az adócsalás nagyon gyakori. Az ország nemzeti jövedelme eppen a feketegazdaság miatt jóval nagyobb, mint a hivatalos statisztikai adatok. A mezőgazdaságban a termelés csökkent, elsősorban a tulajdonjogi bizonytalanságok miatt, de az ország ellátása nem forog veszélyben. Magyarorszag politikailag a térség legstabilabb állama, a taxis blokádot leszámítva politikai konfrontációra nem került sor. Az új oktatási törvény annyira jó, (hogy még az ellenzék sem akarja megváltoztatni, ha hatalomra kerül. A magyar külpolitika kezdeményező, s egyáltalán nem félénk, mint azt sokan tartják. A nemzetközi helyzet az említett nehézségek ellenére is rendkívül kedvező, az elmúlt 500 évben nem volt ilyen lehetőség , hogy felzárkózzon Európához. Előadásának befejezéseként a jelenlévők kérdéseire válaszolt a miniszter. ÁRA: 50 CENT Ért. as 2nd Class Matter Dec.31.1952 under the f.N.Y. ISSN 0194-7990
