Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-09-16 / 34. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 16.1993. Az erdőből hazatérő favágók üzenete Száz éve született Bartalis János Meghívót kaptam néhány napja Erdélyből. A kortárs írok és a költészet barátai megemlékeznek a száz éve született Bartalis Jánosról. Ünnepséget tartanak a 961( méteres hegymagaslat, a Cenk alatt meghúzódó Brassóban, meg a sebes folyású fékét vizű Olt mellett fekvő Apácán. Bartalis János szülőfaluja egyszer már beiródott a magyar irodalomtörténetbe: két és fél évszázaddal a XX. századi költő elótt onnan indult el Apáczai Csere János. Bartalis egészen kis gyermekként megcsodálhatta még a házát a Rabsoros utcában, ahol Apáczai született. (Később lebontották és a Szász Károly versét órzŐ emléktábla is eltűnt róla: "Ringani bölcsőjét e kicsiny ház látta Cserének/ Híressé itten lett az Apáczai név/ Kis szikrából lesz az égig fellobbanó láng? Kis csángó fiúból nemzete dísze lön ő..") A fiatal Bartalis Jánost megihlette a történelmi múlt. Qsaládi körülményei mostohán alakultak. Édesanyját elvesztette másfél esztendős korában. A földművelő és kiskereskedéssel, vállalkozó apa nem maradhatott egyedül, még kétszer megnősült. A jo eszu ifjú vágyott ki a nagyvilágba, a hatodik elemi iskolai osztály után bekerült a brassói gimnáziumba. ( Soha nem tér már vissza hosszabb időre Apácára, a szülői házba, csupán nyári vakációkon mártózik meg az Olt vizében. Érettségi után kezd verselni, különleges lejtésű sorokban, furcsa ritmussal, rim nélküli lejtéssel... Feltalálja alig húszéves korában azt a versformát, amit szabad versnek kereszteltek el, és amit főleg az amerikai költő Walt Whitman tett világhíressé. A fiatal verseiét Kosztolányi Dezső fedezte fel, akinek a fiatalember elküldte verseit. O figyelt fel az 1914 februárjában papírra vetett, máig hires versére is* (Az erdőről hazatérő favágók) Ezt a verset mondotta el nekem két évtizeddel ezelőtt az idős költő, emlékezve ifjúságára Kolozsvárott a kis dombon, ahonnan már a Házsongárdi temetőhöz vezet az ösvény. A nyolcvanadik évében lévő költőt arról faggattam: van-e különbség régi énje és a késői időszak versei között? Kis gondolkodás után e bölcsnek is tekinthető szavakkal válaszolt: Különbség természetes, hogy kell legyen a tavasz és a tél versei között... Miért akarják hallani az emberek a fiatalság hangjait az öregség tamburáján? Nyilvánvaló, ha a folyó is a tenger felé közeledik, akkor meglassul és más zúgással és hö'mpölygéssel megy, mint a friss tavaszi patak a hegyekből...- Mi a Bartalis versek titka? - folytattam a faggatózast.- A természet maga... És az ember hol foglal helyet benne?- A természet nálam ember nélkül elképzelhetetlen. Együtt van a kettő. Ember és termeszét, természet és ember. Tóbiás Áron Bartalis János önarcképe 70 éves a Ronkonkomai Magyar Klub (A Hungarian Literary Society megalakításának 70. évfordulóját ünnepelte a Long Islandi-i magyarság az elmúlt hónapban. Vásárhelyi tiszteletes bevezető szavai után a megemlékezést a klub egyik legidősebb és legnagyobb köztiszteletnek örvendő tagja, Dr. Baltai János tartotta, aki 32 évig volt az egyesület pénzügyi titkára, s mint mondják mindig pontosan el tudott számolni a rábízott vagyonnal. A visszaemlékezést Rozi néni történetéhez hasonlította, aki elmegy gyónni (a tisztelendő úrhoz, mert megcsalta az urat. A tisztelendő erre azt mondja: "De Rozi néni, hisz ez a maga korában szinte lehetetlen". Nem is most történt tisztelendő uram, hanem negyven évvel ezelőtt... "Dehát akkor miért most gyónja meg?" - Mert olyan jó visszaemlékezni rá, tisztelendő uram... A ronkonkomai magyarok itteni letelepedése szinte meseszeru. Abban az időben, a század elején a Magyarországról érkezőket többnyire maeryarul beszélő ügynökök várták már Ellis Islandon és vitték őket a pennsylvániai szénbányákba, ahol - az általuk burdos háznak nevezett szálláson - néha még az ágyon is osztoszkodniuk kellett. Ronkonkomára egy magyarul beszélő ingatlan ügynök hívta meg a bányászokat egy hétvégére, hogy nézzenek körül itt. Komoly szini-elóadast szervezett részükre. Az üres földön kerítéseket huzatott, táblákat helyezett el, hogy ez és ez a gyár épül itt, ennyi és ennyi embert fognak majd alkalmazni. Előző nap a piacon megvásárolt zöldségeket ültetett el s amikor megérkeztek a bányászok, a( felbérelt emberek elkezdték a színjátékot: Már megint akkora ez a répa, hogy nem tudunk mit kezdeni vele, szörnyű, hogy mennyit terem ez a föld, a tyuk is csak állandóan tojik, nem tudunk mit kezdeni a tojásokkal és igy tovább es igy tovább. Az egesz héten szénport nyelő bányászok csak tátották a szájukat az ámulattól, és az összes főidet megvették. Az ügynök az utolsó telket felajánlotta arra, hogy építsenek rajta egy klubházat. Be is jegyeztették a szervezetet 1923junius 25-én, éppen hetven évvel ezelőtt. Az alapitó tagok Zsembéri Józsefet ( választották meg elnöknek, aki igen hosszú időn keresztül töltötte be ezt a tisztséget. Majd ahogyan az érkezők anyagilag megerősödtek, 1928 március 24-én lerakták a leendő kulturház alapjait, s fölépítették a ma is ismert házat. A klub történetének talán a legfontosabb eseménye 1956-hoz kötődik. Hallva, hogy mi történt Magyarországon ezekben a napokban, elhatározták, hogy segítik az otthoniakat. Két nyomdász volt a klubban, akik megszerkesztettek egy levelet, s a Long Island-i telefonkönyv valamennyi magyar nyelvű előfizetőjének elküldték adománykérő levelüket. $6000 készpénz gyűlt össze, s a nagyterem félig megtelt különféle adományokkal. Az 1956-os forradalmat leverték, s menekültek az emberek a világ minden tája felé, igy az Egyesült Államokba is. Annak idején három repülőgépgyár volt a szigeten, melyek közül a Port Jefferson-i műhely vezetője azt mondta, amennyiben a klub f ondoskodik a menekültek ellátásáról s biztosit szállást nekik, akkor Ö hajlandó elmenni Camp Kilmer-be egy busszal, s alkalmazni a menekülteket. Tulajdonképpen igy született újjá a klub, s élte meg a mai napot. Terjessze lapunkat! A Ronkonkomai Magyar Klub A klub jövőjére vonatkozva talán a legfontosabb, hogy tudniuk kell együtt dolgozni. Olyan ez, mint egy zenekar, ahol minden ember egy speciális hangokkal rendelkező hangszer. Ha ezek a hangszerek külön - külön különböző hangerővel szólnak, abból káosz van, de egymásra figyelve, együtt dolgozva ez az együttes csodálatos szimfóniát tud játszani, mindenki gyönyörűségére. Ezután két József Attila vers következett: A Dunánál c. költeményt Bálint Mihályné szavalta, a fiatalabb korosztályt képviselő 7 éves Frecska Márk pedig a Kedves Jocó c. verset mondta el. Majd a klub elnöke, Lakatos István és alelnöke Hornyák Anikó a klub volt vezetőinek és aktíváinak köszönte meg munkáját, s emlékplakettet adott át nekik. Zárószavában Lakatos István elnök a klub jövőbeni feladatairól, terveiről a következőket mondta: A kommunista diktatúra alatt egyértelmű volt, hogy hol állunk, s mi a teendőnk. Ma, amikor Magyarország utón van a demokratikus államforma megteremtésének irányába, ez sokkal árnyaltabban jelentkezik, de úgy gondolom, hogy még ma is szükség van az itteniek segitŐ kezére. Nem szabad megfeledkeznünk a határainkon kívül élŐ magyar kisebbség támogatásáról, az ő helyzetük sokkal nehezebb, mint az anyaországban élőké. Mi 56-osok öregedőben vagyunk, ki kell nyúlnunk az új generáció felé, hogy méltón adhassuk át klubunkat a XXI-ik századnak. Garai József BUDAPEST. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Beatrix holland királynő meghívására október elején háromnapos hivatalos látogatásra Hollandiába utazik. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein Rendelők: 229 E 79 St New York NY. 10021 (212) 7372000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 13848 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák * Magas vérnyomás Cukorbetegség* Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy.
