Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)

1993-08-26 / 31. szám

Thursday, Aug. 26. 1993. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Én és a kisöcsém Na ez aztan az érdekes cim, hiszen mindenki tudja rólam, hogy nekem nincs is kisöcsém. Miről is fog hat szólni akkor ez a kis cikkecske? Igen, hát persze, hogy a Magyar Színház legközelebbi bemutatójáról. És ha nekem nincs is kisöcsém, hát akadt a Cserey Erzsinek, a színház igazgatónőjének. Hiszen neki minden egyes előadás a benne szerep­lőkkel együtt egy icike-picikét az öcsikéi. Akkor meg miért nem lehet néven nevezni az öcsiket? Ugye igymár egészen világos, meg frappáns az előadás cime. Eisemann Mihálynak a 30-as, 40-es évek nagy operett szerzőjének is akadhatott egy ilyen rokona, mert hasonló címmel mutatták be az ő darabját is - nagy sikerrel. Ami a két bemutató között megegyezik majd, az tehat a cim, no meg a muzsika. Ami pedig különbözik, az a helyszín és a fellepő művészek lesznek. Az eredeti darabban, ami úgy karácsony tájára esett, fellépett Bársony Rózsi, Dénes György, Kabos Gyula és Feleki Kamill. Nem is csoda, hogy másnap még a suszterinasok is kívülről fütyülték a melódiákat. Mostanra a színházak ezen ingyenes közönség szervezői és előadás reklámozói eltűntek, de ez nem azt jelenti, hogy ne dúdolnánk szívesen a felhangzó feled­hetetlen melódiákat. Felhangzik majd a cimadó dal, az En és a kisöcsém a Fekete Péter, de hallhatunk majd részleteket más zenés művekből is, mint a Bál a Savoyban, a Cigányszerelem és a Csárdáskirálynőből. A fellépő művészek közül a legnagyobb sztár természetesen Cserey Erzsi, a new yorki Magyar Színház angyala lesz. Először láthatjuk a Budapestről érkező Csongrádi Katát, aki az operett, musical és revü műfaj jeles képviselője. Hosszú idő után újra színpadra áll a jó humoráról közismert Mauthner Mimi. Az erősebb nemet Szabó Szilárd és Katay Mihály személyesítik meg a bemutatón. A zongoránál Siklós Tamás zongoraművészt hallhatjuk, a hang és fény effecteket Molnár Viktor szolgál­tatja. Figyelem, mert nem csak az előadás lesz rendhagyóan látványos, hanem a kezdes időpontja is. A szomorú vasárnap helyett, a vidám pénteken kerül közönség elé a darab. A babonásoknak csak annyit, hogy az igazgatónő három javasasszony és két esőember véleményét (akik közül az egyik én voltam) is kikérte, és ők semmilyen zavaró körülményről nem tettek említést a dátummal kapcsolatban. Az időpont tehát szeptember 10-én péntek este 7 óra, helye 229 E 82 St. Református templom. Mindenkit szerettei vár a new yorki Magyar Színház társulata. D.P. MOST MÁR VEHET TULAJDONJOGGAL LAKÁST VAGY HÁZAT MAGYARORSZÁGON anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja HAZAKŐLTÖZŐK FIGYELEM! Bútorát zárt konténerben Budapestre háztól házig szállítjuk Vezérképviselet RETUR REALTY CORP. Új címünk: 130 Madison Ave. 4th Floor New York, N.Y. 10016 Telefon: 212/695*2245 Este: 212/424*2175 Hotel, lakás, iroda építkezéshez és ipari vállalatok felújításához tőkés társakat keresünk. A jó szerencse már régen nem elég Visszafordíthatatlanul megváltozik a bányászat Lyukóbánya j Visonta1 ’’i Lencsel ^ Mány Ajka« o Balinka« Dudar ® fs s 'Vzászvár* Komló • Pécs o BANYASORS MAGYARORSZÁGON ) oEdelény Vy / Rudolf y V, P • 0 Tovább üzemelő bányák O Bezáró bányák A magyarországi bányák problémái még a nyolcvanas évek vége felé születtek, amikor is egyre nyilvánvalóbbá váltak a bányák termelési és pénzügyi nehézségei. Azóta számos elképzelés született, amelyek általában a veszteséges üzemek megszüntetésének különféle változatát tartalmazták. Közben folyamatosan csökkent a termelés és a létszám. Egyedül a Mátraalján, a visontai és bükkábrányi külfejtéseken termelt lignit mennyisége nőtt, a mélyművelésű széntermelés a legutóbbi 4-5 évben drasztikusan visszaesett. Végső soron jól jellemzi a helyzetet néhány adat; amig 1988-ban még mintegy 14 millió tonna szenet adtak a mélyművelé­sű bányák, addig 1992-ben csak nyolc­milliót. Mérséklődött a úgynevezett peremi külfejtés termelése is 1.8 millió tonnáról 1.2 millióra - de a legnagyobb mértékben 2.3 millióról 600 ezer tonnára - a brikett­gyártás esett vissza. Az egész magyar szénbányászatot - miután az ország energiaellátását befolyásoló stratégiai terméket állít elő - még sem lehet csak ügy felszámolni. De az is nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzet, az állandó magas ráfizetés- is tarthatatlan. Új megoldásokat kellett találni, átértékel­ni a szénbányászat korábbi jövőképét. Ezek az elképzelések abból indultak ki, hogy az igények folyamatosan csökkennek a szén iránt, mert mind az erőművek, mind a lakosság számára drága ez az energiahordozó. Mindez a bányák bezárását indokolná, amelyek azonban többnyire olyan térségekben vannak, ahol anélkül is magas a munkanélküliség. Olyan kompromisszumra van. szükség, ami a bányavállalatok helyzetét is megoldja, de nem teremt kezelhetetlen foglalkoztatási feszültségeket sem. Kozma Judit Nevek Idén ősszel lesz a négy évszázados Habs- burg-uralmat megszüntető és a borzalmas első világháborút lezáró "őszirózsás forra­dalom" háromnegyed évszázados évfordulója. Biztosan Írnak majd róla megemlékezéseket, elemzéseket. Vannak azonban, akik nem bírják az őszt kivárni. A Magyar Vetés nevezetű, magát katoli­kusnak valló szélsőjobboldali (igen finoman neveztem meg) hetilap hónapokkal az évfor­duló elé ment, és elmondta véleményét a forradalomról. A cikkhez a szerzője csak nevének két betűjét adta. Nem akarta a lapgazda eszményeit megsérteni, ezért a keresztény szereplőkről nem adott "jellem­zést", csak a zsidó főszereplőket "emelte ki" - mintha a rendszerváltást csupa zsidó hajtotta volna végre. (Nem találta fel a spanyolviaszt. Ezt már a feherterror is szajkózta.) Mindegyik "bemutatott" személy nevéhez odafüggeszti a névmagyarosítás előtti, legtöbb esetben német nevet. Kisze­meltjei között van Jászi Oszkár és Lukács György is. Valóban csúf német neveket idéz. De hát azok az emberek már korábban levetették őket, s ez hitvallás volt. A tisztelt szerző önveszélyes ingoványra tévedt. A magyarosítás előtti német család­neveket a negyvenes években szokták idézni, hogy bizonyítsák a fasiszta "nagyságok" nemzetietlenségét. Nem volt éppen rossz propaganda azokban az időkben*, ime, lássá­tok, a fasiszta bűnök javarészét idegenek követtek el.. Aztán a Magyar Vetés minden számában szentként ünnepelt Mindszenty bíborost is Pehmnek hívták, mielőtt magya­rosított; ha a szerkesztők következetesek lennének. Kellemetlen továbbá^ hogy a főideológus főszerkesztőnek Stolmar a neve, ez pedig a magyar fülnek idegenebb, mint a Jaku- bovics, Jászi Oszkár őseinek neve, mert az elején mássalhangzótorlódás van. Csurka István is gyókös idegen newel főmagyarko- dik. Milyen okosan irta Német László:"A magya­rok szerethetik Kossuthot és Kodályt - a deutschungarok megmondják nekik hogyan kell magyarnak lenniük." Megint itt tartunk? Dr. Bán Ervin BUDAPEST. A nagy szárazság veszélyez­teti a Budapest környéki erdőket. A 67 ezer hektárnyi erdőből eddig hozzávetőleg 7000 hektár károsodott. Az eddigi kár értéke meghaladja a 350 millió forintot. újítsa meg előfizetését

Next

/
Oldalképek
Tartalom