Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)

1993-07-01 / 26. szám

Thursday, July 1. 1993. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Beregi Tivadar Hazám, hazám... Erkel Ferenc halálának századik évfordulójára 1989-ben Párizsban kiadott egyik művét a kővetkező szavakkal dedikálta nekem Beregi Tivadar: "Deák Zoltán az Amerikai Magyar Szó kiváló főszerkesztőjének, a magyar és a világirodalom nagylelkű szerelmesének, :so dalijának és propagálójának hűséges barátsággal és változatlan szeretettel, Beregi Tivadar" E számomra teljesen túlzott szavakban 3eregi öntudatlanul Önvallomást tett saját lelkivilágáról, életéről. O volt es maradt halála napjáig a magyar és a világirodalom nagylelkű magyar szerel­mese, csodálója és propagálója. Közel negyven évi párizsi tartózkodása folyamán négy hatalmas - franciául irt- nűvében adott kifejezést es bizonyítékot a magyar és világirodalom iránti szerel­mének: az 1987-ben kiadott "Sur le Chemin de l'immortalité"-val, az 1989-ben kiadott "Genie et Creation dans La Civilization Mondiale" és az 1991-ben megjelentetett "Introduction Pour lire et Savoir". Beregi, aki több mint egy évtizeden át külmunkatársa volt lapunknak és felbe­csülhetetlen értékű magyar irodalmi vonat­kozású cikkekkel gazdagította lapunkat, szerelmese volt a világirodalomnak és sokszorosan szerelmese a magyar irodalom­nak. Ennek jellegzetes bizonyítékát adta a "Sur le Chemin de l'imoralité" c. művé­ben (A halhatatlanság útja), amikor a világirodalom legnagyobb alakjait ismertetve, a(r francia után több magyar íróval es költővel ismertette meg a francia közönségét, mint bármilyen más nemzetet, beleértve az angolt, spanyolt, né metet, oroszt. Csaknem 100 oldalt szentelt müvében a kővetkező magyar halhatatlanok ismertetésének: Madách, Petőfi, Munkácsy, Jókai, Ady, Móricz, Babits, Bartók, Kassák, Füst, Szemere, Radnóti, Krúdy, Illyés, Kosztolányi, Kodály és Szabó Dezső. Beregi Tivadar halala sok tekintetben pótolhatatlan vesztesége a magyar kultú­rának. Emlékét fájó szívvel őrizzük. D. Finnair Express Connections to Budapest from:--------------------------------------------------------­Arr Dep Arr Gateway Gateway Freq Dep HEL* HEL BUD Time New York Sun 5:55 pm 8:50 am 11:15 am 1:00pm 145 min New York Fri 5:55 pm 8:50 am 9:40 am 11:25 pm 50 min San Francisco Thu 5:10 pm 1:20 pm 4:20 pm 6:05 pm 180 min Zene-, sőt művelődéstörténetünkben is példa nélküli, hogy (egyazon ( család, valóságos dinasztiaként, két és fél évszáza­don át vállaljon fontos szerepet. A Gyulán 1810-ben született Erkel Ferenc már a negyedik muzsikusgenerációja e famíliá­nak, s követik újabbak mindmáig. Homály fedi az Erkelek származását. Egyes feltételezések szerint Németalföld­ről, mások német területről bevándorol­taknak tartják őket. A XVIII. században a pozsonyi magyar utcában állt a hazuk, s az anyakönyvi bejegyzések magyar nem­zetiségűnek tüntetik fel fiaikat, leányaikat e kevert lakosságú városban. Erkel Ferenc a szinpadképes nemzeti opera megteremtője, alkotója, a Pesti Magyar Szinház vezető karmestere, örökös főzeneigazgatója, a filharmonikusok elnök karnagya, a Zeneakadémia első igazgatója. Nemzeti zeneszerző, nemzeti muzsikus. Erkel - megszakítás nélkül - 39 éven át volt operakarmester Pest-Budán. Dolgo­zott Dérynével s későbbi korok minden jeles énekesével. Példás színvonalon mutatta be a francia, német, olasz operatermést. Máig nincs egybegyűjtve, hány előadást, milyen müveket vezényelt. Nevéhez fűző­dik Beethoven IX. szimfóniájának magyaror­szági bemutatója, Liszt, Goldmark^ Mosonyi nem egy alkotásának első elöadasa. Újra meg újra elővette a Bach-korszak tilalmi listáján szereplő lázadást szító Rákóczi-indulót, a spanyol Habsburgok által kivégzett forradalmárnak emléket állító Egmont-nyitányt. Hatvanöt éves, amikor a karmesterpálcát letéve, 1875-ben Liszt Ferenc hívására magára veszi a Zeneakadémia igazgatásának gondját. 13 évig tanított. Első operáiban (Báthory Mária, 1840, Hunyadi László, 1844) a francia-olasz opera formáit tölti meg a nemes verbunkos­muzsika és más népies zenefajták tartal­maival, s e ^ötféle elem alkot magasrendü művészi egyseget. 1848. március 15-én este a Két anya gyermeke című vígjáték szerepelt a Nem­zeti Szinház műsorán. Utóbb a Bánk bánt tűzték ki, a közönség azonban Erkel-zenét kívánt, közfelkiáltásra csendültek fel a Hunyadi László részletei: a "Meghalt a cselszővő" kórus utalásul Metternich- re, majd a "Hattyúdal". A Bank bán, Erkel opera­termésének eme csúcspontja, vagy tiz évig hevert a fiók­ban, mígnem 1861-ben szín­re kerülhetett a királygyil­kos dalmű, Tiborc, a mindenkori Tiborcok panaszával s két verhetetlen népszerűségé áriával (Bordal, Hazám, hazám...) Additional connections available ' Next day arrival Finn Air gyors és könnyű kapcsolatot ajánl fel a Helsinki Gatewayn keresztül Varsóba. FinnAir szolgáltatásai a legmagasabb színvonalúak. Dijat nyert konyhája, kitűnő borai és minden utasra kiterjedő személyes figyelem, minden repulöutat emlékezetessé tesz. Információért és rezervációért hívja: Utazási irodáját, vagy a FinnAir-t New Yorkban, 212-889-7070 vagy 800-950-5000 telefonszámon Uncommon Concern For The Individual A kiegyezés évében bemu­tatott Dózsa György s az 1874-ben előadott Branko- vics György, Muszorgszkij­ra emlékeztető nyers realiz­musa megannyi modern megoldása már inkább zavart keltett s kényeim etlenné vált egy új kor operaláto­gatói szamára. Erkel elmagányosodott, akár Liszt vagy Arany János; közben dekórumokkal díszí­tett eleven műemlékké vált, nagy idők tanújává. A nevet, azt a legnagyobb tisztelettel ejtjük ki Erkel I Ferencnek, hanem müveivel kapcsolatban kevés nyoma volt pietásnak száz éven át. Legtöbbjük mindmáig kiadat­lan, vagy megsárgult antikváriusi ritkaság. Keveset, méltatlanul keveset ismerünk hat Erkel Ferenc zenéjéből. Van azonban egy tökéletes műalkotása, amelyet mindany- nyian ismerünk, éneklünk is: a Himnusz. Ha halljuk, ugyanazt érezzük s ugyanarra gondolunk. Nem minden állam himnusza jeles zeneszerző munkája - a mienké az; volt ének, amelyet "leváltottak", újra cseréltek - Kölcsey-Erkel közös alkotása majd 150 esztendeje fejezi ki sűrítve mindazt, amit Erkel Ferenc teljes életmű­ve és minden munkálkodása üzen. Breuer János MINDENKIHEZ Mindenkihez aki e földön él, Mindenkihez kiáltok én. A világot beborítja egy titkos veszély Nem tudni holnap mit hoz a szél. Lángnyelvek csapnak fel, perzselik a földet Fojtó gázok mérgezik az edeni kertet A föld szomjazik, a viz nem oltja szomját a viz is lángra lobban, ég mint a nád. A fáknak ágai jajjt kiáltanak, Elszáradt megsebzett ágai a földre hullanak. Az állatok reszketve figyelnek mit müveinek az "okos" emberek. Ismeretlen korok aratnak Az emberi életbe belemarkolnak A föld egy felbolydult vár fut, siet, nyugalmat nem talál. Van-e remény, hogy éljünk Van-e remény, hogy ne teljünk Dönteni kell, élet, vagy halál Dönteni kell, ez a kérdés válaszra vár. Döntsünk ügy, ahogy a szívnek dönteni kell, De vigyázzunk, ne tévedjünk, mert a Föld a "szenvedést" már nem bírja el. Paál Katalin BUDAPEST. Néhány napja sáskák pusztí­tanak Pest megyében. Az illetékes minisz­térium jelentése szerint hatszázezer hektá­ron pusztítanak a veszélyes rovarok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom