Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)

1993-11-25 / 44. szám

Thursday, Nov. 25. 1993. 6. AMERIKAI MAGYAR SZ6 AZ ÚJ VILÁG FELÉ MIHÁLYI DEZSŐ ÖNÉLETRAJZA 2. * A parasztok nagyon nehezen éltek. Volt egy kis földjük a ház körül, volt néhány gyümölcsfa, némelyiknek volt egy kis árva tehene. A kis földjükön termelték azt, amire a legnagyobb szükségük volt. A gyümölcsöt piacra vitték és egy pár garast tudtak belőle hazahozni. Azt a néhány tyúkot, amelyik tojást adott, szintén piacra vitték. Húst nagyon ritkán ettek. FÓeledelük a bab és burgonya volt, némely­kor egy kis táró. Volt elvétve néhány jómódú paraszt, nagyobb földdarabbal, harom-négy tehen, két ló és jókora major­ság. A községben volt még két orvos és egy fogorvos, kórház is volt a falu végén, nagyon szegény állapotban. Nagy ritkán hallottam, hogy valaki a kórházba ment volna. Az volt a szokás, hogy mindenki otthon akart beteg lenni és a saját házában akart meghalni. A parasztok gyógyították magukat a saját módszerük szerint. Ha valakinek (a feje fájt, annak egy pohár vízbe izzó szénparazsat tettek és abból kellett innia, ha a foga fájt, akkor fokhagy­mát tettek a fájós fogra. Ha valakinek ki kellett húzni a fogát, annak egy erÖs cérnával kirántották. Ha valakinek belső baja volt, amin nem tudtak segíteni, annál az agy kór'úl imádkoztak éjjel-nappal. Gyógyfüveket is használtak és babonákban is hittek. Nekem érthetetlen volt, hogy az orvosok jómódban éltek, birtokuk volt és luxus kocsival jártak. A község főutcáján még járda sem volt, az esőzések után két ut- kaparó nyomta el a sarat az utca szélére. Naponta egyszer egy egyenruhás hajdú-féle megállott az út közepén és dobolni kezdett, hogy jöjjenek és hallgassák meg: - "Közhírré tétetik, hogy olaszok jönnek járdát építeni, azonkívül egy veszett kutyát megöltek a határon. Bumm!" - Csak gyerekek vettek körül és közben a kutyák állandóan ugattak. Es tényleg, néhány nap múlva jöttek az olaszok es járdát húztak a Fo utcán. Nem kell többé a sárban mászkálni. Attól kezdve Nagysomkuton négy petroleumos lámpa égett, ami óriási haladást jelentett. Még a korzózás is divatba jött. Mas szó­rakozás nem volt, a hónapok és évek egyhangúan teltek. Egy alacsony házban laktunk, nagy sem volt, holott sokan laktunk benne. Heten voltunk testvérek, azonkívül az apam, anyám, két segéd és két inas. A műhely a pincében volt, a segédek és inasok a műhelyben aludtak. Tizenhármán étkez­tünk háromszor naponta, mindent szegény anyám látott el. Sütéssel-fözéssel és mosás­sal éjjel-nappal dolgozott. Különösen pénteken, mert akkor sütötte a kenyeret a nagy kemencében, ami a konyhánknak több mint a felét foglalta el. Azonkívül anyám intézte a hivatalos dolgokat is, a levelezést és egyebeket, mert csak ö tudott irni-olvasni három nyelven. Apóm nem tudott sem írni, sem olvasni. Egy eldugott kis erdélyi faluban született és nevelkedett. Köpcös, koverkés ember volt, vöröses hajjal és nagy bajusszal. Nagyon szerette az állatokat, különösen a lovakat. Egy lovunk volt és egy szekerünk, amit apám jobban gondozott, mint a gyermekeit. A végletekig szigorú ember volt és csak a munkában hitt. Aki nem dolgozik, az nem ember - mondta mindig. A tisztviselőket, hivatalos embereket, adószedőket, végrehajtókat ellenségeinek tekintette. Katona is volt fiatal korában, az OsztrákMagyar-Monarchia hadseregében szolgált egy vadászezredben, amire nagyon büszke ( volt. Talán onnan hozta a szigorúságot és fegyelmet. Az ö szava parancs volt, többször fel is pofozta az inasokat, ha nem csináltak valamit a kedvére. Minket gyerekeket nadrágszijjal vert, igy nevelt, de sírni nem volt szabad. folytatjuk Kell-e nekünk dinoszaurusz? Aligha kétséges, hogy az 1993-as év állata a dinoszaurusz (volt, van, lesz), Azon az őslénytani apróságon most ne akadjunk fenn, hogy a dinoszaurusz nem "egy" állat (volt) hanem a hüllők alosztá­lyának egy igen népes változatos csoportját alkották, vizi és szárazföldi, növényevő és ragadozó fajokat, óriásokat és törpéket egyaránt. Mindezek ellenere "a" dinoszau­rusz a köztudatban jobbara csak iszonyatos méretű, ostoba, sárkanyszerü fenevadként el. Van tehát egy mostrumunk, egy szörnye­tegünk, amely a szó szoros értelmében megelevenedik haló poraiból először Michael Chrichton őslénypark cimü könyveben, aztán - beindul a dinóipar! - Hollywoodban, Spielberg és számítógépes munkatársai most bemutatott filmjében. A filmet nem láttam (állítólag jó), a genetikához nem értek (sajnos), Amerikában nem mosta­nában jártam, de igy látatlanban is az az érzésem, hogy a dinoszaurusz kell! Kell, nagyon sokaknak, mint egy falat kenyér. Chrichton már biztos jól megszedte magát rajta. Spielberg még jobban meg fogja. Dőlnek majd az Oscarok a legjobb látványtervezőnek, maszkmesternek, stb. Aztán a dinoszaurusz kilép a papírból meg a celluloidszalagról, át egyenesen a dinopolókra, dinobogrékre, dinomatricák­ra, és lesz persze sok-sok dino figura bazár- nyi mennyiségben, mint ahogy az ET-vel történt annak idején. Dinoszaurusz tehát kell. Tegyük fól, van egy dinoszauruszunk. Na jó, legyen <5t, tiz, száz, akárhány. Legyenek mondjuk középtermetüek, növényevők és barátságo­sak. Mit kezdenénk - úgy értem, mi, emberek - a dinoszauruszainkkal? Mindenekelőtt nyilván ketrecbe zárnánk, ne csellengjenek össze-vissza, különben is, első a tudomány. Tehát etológusok vennék őket górcső alá, ami persze képzavar, mert hát ekkora monstrumok nem férnek el egy górcső alatt. Szóval figyelnék, mit eszik, hogyan eszik, hogyan párzik, hogyan költ stb. Na es aztán? Állatkertbe zárnánk? Mutogatnánk? Szafári- parkot csinálnánk nekik? Szabadon engednénk? Hadd emlékeztessek King Kongra, ugyancsak Hollywoodból. Vele ugye az történt, ( hogy felfedezték, gázzal elkábitottak, megkötözték, tankhajó fenekén New Yorkba szállították, aztán bilincsbe verve mutogatták. Amikor elszabadult és ( persze dühöngött, legéppuskázták. Szóval, volt némi erkölcsi tanulsága ennek a mesének, bár szerintem a szép szőke Jessica Lange ért benne a legtöbbet (naná, hogy King Kong is beleesett). Végűi is oda akarok kilyukadni, hogy TIBOR’S MEAT SPECIALTIES ( VOLTMERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok, stb. Hazai módra készítve és erdélyi izek is kaphatók 1508 Second Ave., (78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: (212) 744-8292 a behemótokkal nekünk, a Föld egyetlen értelmes fajának, sehogy sem volt szeren­csénk. Kezdtük a mammuttal - kipusztult. Aztán ott voltak Új-Zéland óriási madarai a moák - barna testvéreik a maorik, őket is kiirtották. Vagy menjünk csak el egyszer a californiai Sequoia Nemzeti Parkba a mammutfenyök erdejébe! Túlélve jégkor­szakokat, erdőtüzeket ott álltak ezek a szépséges faóriások a Sierra Nevada hegyei között, mígnem a múlt század közepe táján jöttünk mi - sapiens! - és csak ügy sportból rájuk rontottunk. Pár ezer példányuk maradt. Kell valami irri— tálónak, valami bosszantóan tenyérbe- ma'szónak lenni ezekben a szelíd óriásokban (lásd még bálnak, orrszarvúak, afrikai elefántok), ha ennyire csillapíthatatlan az emberi vágy: legyőzni Őket! S most akkor még dinoszaurus is kellene? Na ne! Adjatok hálát az égnek, hogy rájuk küldte úgy 65 millió éve azt a meteoritot, gyors éghajlatváltozást, vagy tud' Isten micsodát, ami kipusztitotta Őket. Béke DNS-eikre! Németh Géza LOS ANGELES. A dél-californiai tűzvész okozta kárt egy milliárd dollárra becsülik a biztositó vállalatok. A hivatalos adatok szerint 1.241 épület pusztult el a tűz következtében és 197.225 acker föld égett fel. Küldjön Karácsonyi Újévi ÜDVÖZLETÉT szeretteinek, rokonainak barátainak, ismerőseinek Magyarorszagra vagy bárhova a világba az Amerikai Magyar Szó-n keresztül ÖRÖMÖT OKOZ VELE! Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 11102 Kérem,helyezzék el üdvözletemet a lapban. Mellékelem a szöveget és küldjék el az új­ságot az érdekelteknek. Név:................................................................. Cim:............................................................... Csatolok.........$-t Kitűnő Hentesáru

Next

/
Oldalképek
Tartalom