Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-11-18 / 43. szám
6. Thursday, Nov. 18. 1993. AMERIKAI MAGYAR SZO MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Comeli-diplomas, urológus szakorvos RENDELŐK: 157 E 72 St. New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blv. Forest Hills, NY 11375 Mindkét office telefon: (212) 744 8700 Prosztata problémák * Vasectomy Húgyúti fertőzések * Impotencia Vese és hólyagdaganatok * Vesekő 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk MIHÁLYI DEZSŐ ÖNÉLETRAJZA ELŐSZÓ Századunk legnagyobb irói nagy előszeretettel foglalkoztak a parasztság, különösen a kelet-európai, a Kárpátok lejtőin, völgyeiben élő parasztság eletenek, sorsának leírásával. Reymont, a nagy lengyel iró, akinek élete sok tekjntetben hasonlít a mi kedves Mihályi Dezső olvasónk küzdelmes életehez, Nobel-dijat kapott a Parasztok c. hatalmas művéért, amelyben utólérhetetlen megértéssel vázolta a lengyel parasztság küzdelmeit sorsának jobbrafordulásáért. Olbracht, a kiváló cseh iró a Suhaj a betyár c. művében a hegyvidéki j(emberek nyomorának, hiedelmeinek, vergődéseinek adja feledhetetlen leírását. Másik művében, az Átok völgye-ben szintén előfutára Mihályi Dezső öneletrajzanak. Ebben a kárpátaljai chaszid zsidók életét ábrázolja megkapó részletességgel. A magyar parasztság életével irodalmunk legnagyobb alakjai foglalkoztak. Móricz Zsigmond, aki a Boldog ember c. művével sokszorosan megérdemelte volna a Nobel-dijat, Szabó Pál, Veres Peter, Szabó Dezső és mások. Mihályi Dezső önéletrajza szerves részé annak a tragikus szimfóniának, amely a parasztság életet jellemzi. Mihályi Dezső' volna az első, aki elhárítaná azt, hogy ót Reymonttal, Olbrachttal vagy Móricz Zsigmonddal együtt említsük. De az, amit elmond a kárpataijai kisemberek, falvak lakóinak, magyar, román parasztoknak, cigányoknak, zsidó kisiparosoknak az életéről, sok tekintetben ugyanazokat az érzelmeket váltja ki az olvasóból, mint a legnagyobb irók visszaemlékezései. Az új világ felé FALU AZ ISTEN HÁTA MÖGÖTT Irta: Mihályi Dezső I. fejezet Akkor kezdődött a világ, amikor én születtem. A földünknek egy parányi pontján, amit Erdélynek neveznek, annak is egy kis elhagyott sarkaban, Nagysomkuton. Ki hallott Nagysom kútról? Még a térképen sincs feljegyezve. Emberek lakják^ talán évszázadok óta, akik ott élik a sajöt életüket. Ahova a civilizációnak a nyoma is csak lassan, de nagyon lassan szivárog. Egy kis vicinális vonat, amely hetenként, ritkán pedig naponként ment Szatmárra és vissza. Történelmileg Kővár és vidéke volt a neve. Fent a hegyekben, vagy tizenöt kilométernyire, tényleg volt egy kőhalmaz, amelyet valaha Kővárnak ismertek. Talán a török megszállás idejéből, vagy valami más irtóhadjárat maradványa volt. A környéken senki sem ismerte a kővár eredetét. Tulajdonképpen csak egy fal maradványa volt, ami valamikor egy erődítmény lehetett és koros-körül omladozó, porhanyos kövek szanaszét. A hegynek majdnem a tetején állott, körülötte erdő, sűrű bozót, még csak egy ösvény sem volt, ami odavezethetett volna. Kővárról igy emlékezett meg annakidején a Pallas Nagy Lexikonja: "Szatmár vármegye nagysomkuti járásában a Lapos folyótól nem messze, egy körülbelül 407 méter magas hegyen Kővár várának romjai vannak. A var az Árpád ház korának végén vagy a vegyesházi korszak elején épült. Zsigmond király a várat a körülötte fekvő birtokokkal, zászlósúri szabad birtokká tette, s mint ilyennek bárójává Drágh máramarosi főispánt nevezte ki. így került a vár a Drághfyak birtokába. Drághfy Gáspár magtalan elhalálozása után hol az erdélyi fejedelmek, hol a Habsburgok kezén volt. Báthory Zsigmond neje, Mária Krisztina osztrák főhercegnő férjétől elváltán hosszabb időt töltött a várban. Később a vár a császár kezére jutott, de Bocskay István 1605-ben elfoglalta. 1613-ban Dóczi András csellel bevette a magyar király részere, de Bethlen Gábor 1615-ben egyezmény utján II. Mátyástól újra visszanyerte. 1682 és 1691 között Kővár önálló közigazgatási területté vált KÓvárvidék néven. II. Rákóczi Ferenc idején egyideig a Habsburgok kezén volt a vár, de Teleki Mihály gróf visszaszerezte azt Rákóczi Ferenc számára. A Rákóczi felkelés leverése után 1713-ban Rabutin labanc hadvezér a várat légbe röpítette s azóta kezdett az romhalmazzá válni." Nagysomkutnak semmi jelentősége nem volt. Szatmár és Szolnok- Dobóka vármegye határán feküdt, egy völgyben. Emberemlékezet óta úgy éltek, dolgoztak, földet müveitek, mint az apjuk, nagyapjuk, dédapjuk. Újság nem volt, a parasztok nem igen tudtak olvasni, de nem is nagyon törődtek a külvilággal. Öltözékük vászon, gyapjú és báránybőr volt, lábbelinek bocs- kort használtak. Csizmát csak a jómódúak engedhettek meg maguknak. Érdekes volt nézni, ahogy az egy és kétéves kis parasztgyerekek bocskorban szaladgáltak. A parasztok élték a saját életüket. Kint laktak a község határán, az ő kis viskójukban, e^y kis ház egy szobából, legfeljebb két szobából. Sokan a jószággal, kecske, disznó, kisborjú, azonkívül a majorság, mindnyájan együtt laktak. Görög-keleti templomba jártak és a papjuk volt a tanító, tanácsadó és a vezetó’jük. A papnak mindene volt, a parasztok gondoskodtak arról, hogy neki semmi ne hiányozzon. Csak vásár alkalmával mentek a községbe. Minden kis faluban volt egy kis templom. Iskola csak a nagyobb községben. A fónyelv román volt és csak kevesen tudtak magyarul. Némely iskolában félig románul, félig magyarul tanultak. Nagysomkuton, bent a községben a lakosság kevert volt. Voltak magyarok, románok, zsidók. A kereskedők nagy része magyar- volt, egy része zsidó. Az iparosoknak nagy része magyar, úgymint a tímár, a szürszabó, a kerékgyártó és a kovács. Az egyetlen zsidó asztalos, nemcsak a községünkben, hanem az egész környéken az apám volt. ' Négy templom ékeskedett Nagysomkuton, úgymint görögkeleti, katolikus, református és zsidó. Egy vadonatúj iskolát építettek az összes felekezetnek és odajártak a gyerekek még a közeli falvakból is. A tanulás csak enyhén volt kötelező és ezért sok gyerek Írástudatlan maradt. Nem volt könnyű. A közeli falvak három-négy kilométernyire voltak a községtől és télen-nyáron gyalog kellett menni az iskolába. folytatjuk FALU AZ ISTEN HÁIA MÖGÖTT Az ártatlan postás Mért vádolnám ártatlanul., nem hibás a postás, Hogy számomra nem jön válasz, csak néha egy-egy rozsdás Múlt emlékét gondolatban sokan letörölték Boríték és bélyeg árát ide-oda tették. Nem közölték mi van újság Kolozsvárt vagy Tordán, megakadt az irnivaló sokaknak a tollán. Nem gondolják, hogy az idő lassa-lassan halad, S minden ami mama újság Holnap régi marad. Nem értik meg, hogy engemet emberi vágy éget S nem sejtik, hogy visszanézve mily r’óvid az élet Tordai Matyó W. A A u. A u A kiAkiA.iA.iA.iA.iA i ▲ . a KARÁCSOMRA AJÁNDÉKOZZON KÖNYVET! Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben $10.Horváth Ilona: Szakácskönyv $ 7.50 t Acs Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban * '*•“ Remekírók: Novellák $ Deák Zoltán: Noble Flame ^ Petófi összes versei $ Sislay József: Versek $ 2.Lutherán István: Versek $ 2.Ország László: angol-magyar $ 17*~ magyar-angol szótár $ 17*~ ... és beszéld el fiadnak $ 20.zsidó hagyományok Magyarországon Pető Margit: A matyó konyha $ 3.PostakÖltség $1.50 Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 MUNKAÜGYBEN Ha házvezetőnői vagy babysitteri állásra van szüksége, vagy ilyen munkaerőt keres forduljon bizalommal ALEX -hez Budapest Employment Agency 255 E 74 St. New York, N.Y. Telefon: (212)628*2500
